olasz partizándal From Wikipedia, the free encyclopedia
A Bella ciao az egyik leghíresebb olaszbaloldalimozgalmi dal, egyben az egyik legismertebb partizándal a világon a Fischia il vento(Fütyül a szél) mellett.[1][2] Szerzője ismeretlen.
Olaszországban az 1945 utáni[3] népi megújulás kezdetéhez kapcsolódik, majd – a baloldali politikai mozgalmak hatására – világszerte elterjedt.[4]
Gyors adatok
Bella ciao
Műfaj
népdal
Szerző
ismeretlen
Eredeti nyelv
olasz
Bezárás
A zenemű története a Pó-síkságon a rizsföldeken gyomláló (Mondina) asszonyok[5] „Alla mattina appena alzata”[6][7] kezdetű munkadalával indult.[8][9] A dal szövege az igazságosság és a szabadság örök törekvését fogalmazta meg.[10]
Alla mattina, appena alzata,
In risaiami tocca andar.
E tra gli insetti e le zanzare
O Bella ciao, bella ciao, bella ciao, ciao, ciao
– „Alla mattina appena alzata Testo” kezdetű olasz munkadal (részlet)[11]
Részben a munkadalból, részben pedig más dalok formakincsének hatására született meg mai formájában. Mintái voltak az „E picchia picchia alla porticella”[12] és a „Fior di tomba”[13] című olasz énekek. Dallama alapjául a La ballata della bevanda soporifera című régi gyermekdal szolgált.
Egyes zenetudósok szerint a dal melódiájának bizonyos frázisai fellelhetők a „Dus Zekele Koilen” (’A szeneszsák’) című jiddis nyelvű dalban, amely az 1920-as évektől dokumentálható.[14][15] (A jiddis dal refrénje ezen kívül olyan dallamtöredéket is magában foglal, ami a Bécsi munkásinduló egy zenei gesztusához hasonlít.)
Először 1906-ban, Bologna környékén, Terre d’Acqua(wd) körzetében énekelték[16] a munkáltatók elleni tiltakozó dalként. Szövege az ellenálló munkásnők szabadságharcáról szól. Giuseppe De Santis filmrendező „Keserű rizs” című neorealista filmje (1949)[17] bemutatja a rizsföldek munkavállalóinak méltatlan munkakörülményeit.[18]
Antonio Virgilio Savona és Michele Straniero történetírók szerint a Bella ciaót az olaszországi partizánháború alatt kevesek énekelték. A második világháború utáni békés időszakban vált népszerűvé a baloldali harci dal, amikor 1947 nyarán, a Prágában megrendezett első Világ Ifjúsági Demokratikus Fesztiválnak köszönhetően[21] – ahol fiatal emiliai partizánok küldöttsége énekelte – vált ismertebbé. A dalszöveg befejező sorai egy olasz partizántól búcsúzó bajtárs szavai: „…Az ő virága, a partizáné, Ki a szabadságért halt meg.”[22] Ezután a szövegét számos más nyelvre is átültették.[23]
Remove ads
A dalt több változatban is éneklik. Az egyes sorok változatai új sorban, zárójelek között találhatók.
Mondina verzió
Alla mattina, appena alzata,
o bella, ciao! bella, ciao! bella, ciao, ciao, ciao!
Alla mattina, appena alzata,
i risaia mi tocca andar.
E fra gli insetti e le zanzare,
o bella, ciao! bella, ciao! bella, ciao, ciao, ciao!
E fra gli insetti e le zanzare,
duro lavoro mi tocca far.
Il capo in piedi, col suo bastone,
o bella, ciao! bella, ciao! bella, ciao, ciao, ciao!
Il capo in piedi, col suo bastone,
e noi curve a lavorar.
O mamma mia, o che tormento,
o bella, ciao! bella, ciao! bella, ciao, ciao, ciao!
O mamma mia, o che tormento,
io t'invoco ogni doman.
Ed ogni ora che qui passiamo,
o bella, ciao! bella, ciao! bella, ciao, ciao, ciao!
Ed ogni ora che qui passiamo,
noi perdiam na gioventù.
Ma verrà un giorno che tutte quante,
o bella, ciao! bella, ciao! bella, ciao, ciao, ciao!
Ma verrà un giorno che tutte quante,
lavoreremo in libertà.
Partizán verzió
Una mattina mi sono alzato,
(Stamattina mi sono svegliato)
o bella, ciao! bella, ciao! bella, ciao, ciao, ciao!
Una mattina mi sono alzato,
e ho trovato l'invasor.
O partigiano, portami via,
o bella, ciao! bella, ciao! bella, ciao, ciao, ciao!
O partigiano, portami via,
ché mi sento di morir.
E se io muoio da partigiano,
(E se io muoio sulla montagna)
o bella, ciao! bella, ciao! bella, ciao, ciao, ciao!
E se io muoio da partigiano,
(E se io muoio sulla montagna)
tu mi devi seppellir.
E seppellire lassù in montagna,
(E tu mi devi seppellire)
o bella, ciao! bella, ciao! bella, ciao, ciao, ciao!
E seppellire lassù in montagna,
(E tu mi devi seppellire)
sotto l'ombra di un bel fior.
Tutte le genti che passeranno,
(E tutti quelli che passeranno)
o bella, ciao! bella, ciao! bella, ciao, ciao, ciao!
Tutte le genti che passeranno,
(E tutti quelli che passeranno)
Mi diranno «Che bel fior!»
(E poi diranno «Che bel fior!»)
«È questo il fiore del partigiano»,
(E questo è il fiore del partigiano)
o bella, ciao! bella, ciao! bella, ciao, ciao, ciao!
«È questo il fiore del partigiano,
(E questo è il fiore del partigiano)
morto per la libertà!»
Remove ads
Énekelhető változat. Megírásánál nem a szöveghűség, hanem az énekelhetőség volt az elsődleges szempont.
Eljött a hajnal, elébe mentem,
Ó bella ciao, bella ciao, bella ciao, ciao, ciao,
Eljött a hajnal, elébe mentem,
És rám talált a megszálló.
Ha partizán vagy, vigyél el innen,
Ó bella ciao, bella ciao, bella ciao, ciao, ciao,
Ha partizán vagy, vigyél el innen,
Mert ma érzem, meghalok!
Ha meghalok majd, mint annyi társam,
Ó bella ciao, bella ciao, bella ciao, ciao, ciao,
Ha meghalok majd, mint annyi társam,
Légy te az, ki eltemet.
A hegyvidéken temess el engem,
Ó bella ciao, bella ciao, bella ciao, ciao, ciao,
A hegyvidéken temess el engem,
Legyen virág a síromon.
Az arra járó, ha megcsodálja,
Ó bella ciao, bella ciao, bella ciao, ciao, ciao,
Az arra járó, ha megcsodálja,
Mondja azt, hogy szép virág.
Az ő virága, a partizáné,
Ó bella ciao, bella ciao, bella ciao, ciao, ciao,
Az ő virága, a partizáné,
Ki a szabadságért halt meg.
Remove ads
Szöveghű változat. A dalt több változatban is éneklik. Az egyes sorok változatai új sorban, zárójelek között találhatók.
Mondina verzió
Minden reggel, miután felébredek
Ó Minden jót Kedvesem, Minden jót Kedvesem, Minden jót Kedvesem! Viszlát!
Minden reggel, miután felébredek
El kell mennem a rizsföldekre
Ott a rovarok és szúnyogok között
Ó Minden jót Kedvesem, Minden jót Kedvesem, Minden jót Kedvesem! Viszlát!
Ott a rovarok és szúnyogok között
Kemény munkát kell végeznem
A főnök pálcával int
Ó Minden jót Kedvesem, Minden jót Kedvesem, Minden jót Kedvesem! Viszlát!
A főnök pálcával int
És mi elhajolva dolgozunk
Ó, anyám, micsoda gyötrelem
Ó Minden jót Kedvesem, Minden jót Kedvesem, Minden jót Kedvesem! Viszlát!
Ó, anyám, micsoda gyötrelem
Minden nap hozzád kiáltom
És minden nappal, amit ott töltünk
Ó Minden jót Kedvesem, Minden jót Kedvesem, Minden jót Kedvesem! Viszlát!
És minden nappal, amit ott töltünk
Veszítünk fiatalságunkból
De eljön még a nap, mikor mind
Ó Minden jót Kedvesem, Minden jót Kedvesem, Minden jót Kedvesem! Viszlát!
De eljön még a nap, mikor mind
Szabadon fogunk dolgozni
Partizán verzió
Egy reggel felébredtem
Ó Minden jót Kedvesem, Minden jót Kedvesem, Minden jót Kedvesem! Viszlát!
Egy reggel felébredtem
És a megszállókat itt találtam
Ó partizán vigyél el engem
Ó Minden jót Kedvesem, Minden jót Kedvesem, Minden jót Kedvesem! Viszlát!
Ó partizán vigyél el engem
Mert érzem a halál közelít
És ha partizánként halok meg
(És ha a hegyek között halok meg)
Ó Minden jót Kedvesem, Minden jót Kedvesem, Minden jót Kedvesem! Viszlát!
És ha partizánként halok meg
(És ha a hegyek között halok meg)
Te kell, hogy eltemess
Fenn a hegyek közt temess el
(És el kell majd temetned)
Ó Minden jót Kedvesem, Minden jót Kedvesem, Minden jót Kedvesem! Viszlát!
Fenn a hegyek közt temess el
(És el kell majd temetned)
Egy szép virág árnyéka alá
És az emberek kik arra járnak
(És mind azok kik arra járnak)
Ó Minden jót Kedvesem, Minden jót Kedvesem, Minden jót Kedvesem! Viszlát!
És az emberek kik arra járnak
(És mind azok kik arra járnak)
Mondják majd nekem: "milyen szép virág"
(Azt mondják majd: "milyen szép virág")
"Ez a virág a partizáné
(Ez a partizán virága)
Ó Minden jót Kedvesem, Minden jót Kedvesem, Minden jót Kedvesem! Viszlát!
A máig népszerű olasz partizándal, a Bella ciao voltaképpen jiddis eredetű... A felfedezés, írja Jenner Melletti a Repubblica Online 2008. április 12-i számában, Fausto Giovannardi Borgo San Lorenzó-i mérnök érdeme, aki autózás közben azon kapta magát, hogy a Bella ciaót énekli a néhány héttel korábban, 2006 júniusában Párizsban vásárolt „Klezmer – Yiddish swing music” című CD egyik számára. Megállt. Elővette a CD-tokot, és megnézte az előadó nevét. Mishka Tziganoff odesszai cigány zenész volt, akivel a „Koilen” (Szén) című klezmer táncot 1919-ben New Yorkban vették viaszhengerre.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Bella ciao című olasz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.