Barbacs
magyarországi község Győr-Moson-Sopron vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Barbacs község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Csornai járásban.
| Barbacs | |||
.jpg) | |||
| Műemlék lakóház (Csornai út 1.) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Járás | Csornai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Horváthné Matatics Krisztina (független)[1] | ||
| Irányítószám | 9169 | ||
| Körzethívószám | 96 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 756 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 55,09 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 13,65 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 38′ 46″, k. h. 17° 17′ 48″ | |||
 Barbacs
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
| |||
| Barbacs weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Barbacs témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Barbacs a Hanság egyik legdélebbi települése; az egykori Tóköz egyik nyugati falva, Csornától 5 kilométerre. Határában található a 26,4 hektáros területű Barbacsi-tó, amely ma a Hanság maradványaként természetvédelmi oltalom alatt áll, a hozzá tartozó, összesen 280 hektáros területtel együtt. Sekély vízében haltenyésztés folyik, de nádtermeléssel is foglalkoznak. A település déli peremén folyik a Keszeg-ér.
Megközelítése
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Győrt Sopronnal összekötő 85-ös főút, belterülete attól kevéssel északra helyezkedik el, a Bősárkányt Kisbabottal összekötő 8511-es út mentén. Csorna központjával a 8512-es út kapcsolja össze.
1220-ban történik az első írásos említése. A középkorban a királyi kincstár tulajdona, majd 1390 után a Kanizsayaké. Később 1536-tól Nádasdy Tamás veszi át. 1681-ben Esterházy Pál vásárolja meg.
A lakosság a halászatból él meg. Minden telekhez halászó víz tartozott. A parasztság ebből élt meg, de a jobbágyság előtt tiltott terület volt. Az uraság magának tartotta fenn. Az 1594-es török pusztítás után a lakosság másik faluhelyet keresett magának. A 17. századtól búcsújáró hely volt. A barbacsi gazdák úrbéres terheik csökkentésére szerződést kötöttek, hogy termények helyett készpénzzel válthassák meg terheiket. 1855-ben az értékes irtásföldeket a földesúr visszavette és ”száraz és posványos” legelőkkel pótolta őket. A népességet a Hanság vizeivel elzárt település helyhez rögzítő hatására a népessége állandósult.
A 20. század első harmadában lakossága 1.100 fő körül volt. Az 1945-ös földosztás a szegényebbeket is kedvezőbb helyzetbe hozta. 1974-től Bősárkányhoz csatolják a községet öt szomszédos településsel együtt. Az intézményeket integrálták. A termelőszövetkezet is megszűnt. A falu lassú elöregedése is tapasztalható.
Polgármesterei
- 1990–1994: Kurcsics Ernő (független)[3]
- 1994–1998: Kurcsics Ernő (független)[4]
- 1998–2002: Vámos Sándor (független)[5]
- 2002–2006: Herczeg Tihamér (független)[6]
- 2006–2010: Giczi András (független)[7]
- 2010–2014: Giczi András (független)[8]
- 2014–2016: Giczi András (független)[9]
- 2016–2019: Abdai Zsolt (független)[10]
- 2019–2024: Abdai Zsolt (független)[11]
- 2024– : Horváthné Matatics Krisztina (független)[1]
A településen 2016. február 7-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[10] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[12] A választáson a korábbi polgármester is elindult, de alulmaradt egyetlen kihívójával szemben.[10]
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 714 | 726 | 731 | 808 | 749 | 769 | 756 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,1%-a magyarnak, 0,7% németnek, 0,4% románnak mondta magát (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 82,8%, református 2,5%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 1,4% (11,2% nem nyilatkozott).[13]
- A Barokk stílusú Szent Kereszt felmagasztalása római katolikus templom, amelyet 1753-ban szenteltek fel. A szószék 1760-ból való. A főoltárát 1880-ban állították.
- A Hanság falut környező látványa.
- A falu hagyományait bemutató kiállítás: gyékényfonás, kosárfonás, a halászattal összefüggő tevékenységek,
- Barbacsi fehér lyukhímzés
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
