Bank of Canada
Kanada központi bankja From Wikipedia, the free encyclopedia
Kanada központi bankja From Wikipedia, the free encyclopedia
A Bank of Canada, vagy Banque du Canada (BoC) Kanada központi bankja. 1934. július 3-án hozták létre a Bank of Canada Act[2] alapján, mint magántulajdonú részvénytársaságot. 1938-ban állami irányítás alá került, a kanadai kormány 100%-os tulajdonában álló Crown corporation-né alakították át.[3] Élén a kormányzó (Governor of the Bank of Canada) áll, aki öt alkormányzóból álló kormányzótanáccsal (Governing Council) együttműködve látja el az operatív irányítást.[4] Feladatai: a monetáris politika irányítása, a kanadai dollár bankjegyek kibocsájtása, melynek kizárólagos monopóliumával 1944 óta rendelkezik, a pénzügyi rendszer biztonságának fenntartása és jegybanki szolgáltatások nyújtása az állam és más kliensek számára.[5] Székhelye a Bank of Canada Building Ottawában.[6]
Bank of Canada | |
A központi bank épülete Ottawában | |
Típus |
|
Alapítva | |
Székhely | Ottawa |
é. sz. 45° 25′ 15″, ny. h. 75° 42′ 11″ | |
A Bank of Canada weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bank of Canada témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A kanadai jegybank, a Bank of Canada megalakulása
Az 1929-ben kezdődött nagy gazdasági világválságot követően a kanadai kormány csak kevés monetáris politikai intézkedést hozott a gazdaság támogatására.[7] Richard Bedford Bennett kanadai miniszterelnök 1930-ban hatalomra került konzervatív kormánya ebben a helyzetben a nemzetközi tapasztalatok alapján előnyösnek vélte a központi bank megalakítását.[8] A kérdést 1933 júliusától eseti Királyi Bizottság (Royal Commission) vizsgálta, melynek vezetésére Lord MacMillen-t, a neves brit jogászt kérte fel a miniszterelnök. Ennek tagjai voltak még Sir Charles Addis, a brit jegybank, a Bank of England korábbi igazgatója, John Brownlee, Alberta tartomány miniszterelnöke, Sir William T. White bankár, korábbi konzervatív párti kanadai pénzügyminiszter és Beaudry Leman montreáli bankár. A testület 1933. szeptember 28-án fejezte be a munkáját, tagjai a MacMillan-jelentésben kis többséggel - Brownlee és a két brit tag szavazataival - ugyan, de a nemzeti bank megalapítását támogatták. Mivel a kanadai parlament két nagy pártja, a konzervatívok és a liberálisok is e mellett voltak, a kérdés ezzel gyakorlatilag el is dőlt. Komoly ellenállás csak a kanadai kereskedelmi bankok részéről volt tapasztalható, amelyek hiányolták a megfelelő jegybanki tapasztalatokat az országban, nemlétezőnek tartották a hazai pénzpiacot, megkérdőjelezték az egyes központi bankok hatékonyságát a gazdasági világválság alatt a külföldön, s nem utolsósorban féltették a számukra nagy profitot hozó bankjegy kibocsájtási privilégiumaikat.[9] Ekkor még a Kanadában forgalomban lévő papírpénzmennyiség nagy többségét az egyes kereskedelmi bankok címletei adták.
V. György király 1934. július 3-án szentesítette a jegybank megalakításáról szóló törvényt (Bank of Canada Act). A Bank of Canada kormányzójává Graham Towers -t, az egyik legnagyobb kereskedelmi bank, a Royal Bank of Canada egyik vezérigazgatóját nevezték ki, a hazai jegybanki szakmai tapasztalatok hiánya miatt alkormányzónak a brit J. A. C. Osborne -t, a Bank of England korábbi titkárát kérték fel. A Bank of Canada 1935. március 11-én kezdte meg működését. A bank - több külföldi társához hasonlóan - ekkor még nagyrészt magántulajdonban volt, részvénytársaságként működött, államosítására 1938-ban került sor.[9]
2013. július 1-én a Bank of Canada addigi kormányzóját, Mark Carney-t nevezett ki II. Erzsébet a brit kormány javaslatára a Bank of England kormányzójává. A királynő az egymással perszonálunióban álló Nagy-Britannia és Kanada közös uralkodója, így Mark Carney kanadaiként is Őfelsége alattvalójának számít, ezért volt lehetséges a kinevezése az Angol Bank élére.[10]
A Bank of Canada kormányzójának és első alkormányzójának (egyszerre öt alkormányzó van hivatalban) hitelesítő aláírása szerepel a kanadai bankjegyeken.[8]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.