magyarországi község Veszprém vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Balatonederics község Veszprém vármegyében, a Tapolcai járásban.
| Balatonederics | |||
 | |||
| A Fekete-kastély madártávlatból | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Veszprém | ||
| Járás | Tapolcai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Németh László (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8312 | ||
| Körzethívószám | 87 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1040 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 53,47 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 18,59 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 48′ 20″, k. h. 17° 22′ 40″ | |||
 Balatonederics
Pozíció Veszprém vármegye térképén
| |||
| Balatonederics weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Balatonederics témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
A Balaton északi partján, a Keszthelyi-fennsík keleti szélén fekszik, a 71-es főút és a Balatont Sopronnal összekötő 84-es főút találkozásánál.
Vonattal a Balatonszentgyörgy–Tapolca–Ukk-vasútvonalon érhető el.
A település Szent István magyar király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.
A község nevének első említése 1214-ből maradt fenn.
A török háborúk idején hol a törökök, hol Szigliget várának magyar katonasága fosztogatta.
1572-ben a törökök porig égették.
A török hódoltság után a betelepülő lakosság megélhetésének forrása hosszú ideig a szőlő- és gyümölcstermesztés volt.
A 19. században a szigligeti birtok és kastély báró Puteáni Gézára szállt, aki még 1893-ban is 2246 katasztrális holdnyi földbirtokkal rendelkezett. Ő vagyonát kártyára, nőkre és lóversenyre költötte. Felhalmozódott adósságai miatt az anyjától örökölt szigligeti Lengyel-Puteani kastélyt 1912-ben eladta gróf Esterházy Pálnak, és balatonedericsi kastélyába költözött. Puteáni Géza bárónak a szülei báró Puteáni Vencel (1779–1810) királyi kamarás, kapitány, földbirtokos, és a lengyeltóti Lengyel család sarja, báró lengyeltóti Lengyel Krisztina (1781–1814) voltak, akik egykor sok termőföldet birtokoltak Balatonedericsen is.
A község római katolikus temploma kis magaslaton, valószínűleg középkori alapokra épült 1895-ben, eklektikus stílusban.
A balatonedericsi szőlőhegyeken szép népi stílusú présházak sorakoznak. A település számos pincéje csatlakozott már a térségi borút egyesülethez. A községet Balatongyörök felé elhagyva jutunk az Afrika Múzeumba, amelynek belső termeiben afrikai gyűjtemény, kívül többek közt maszáj kunyhók és élő afrikai állatok láthatók.
A településen 2022. június 26-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani, mert a korábbi képviselő-testület 2021. június 23-án feloszlatta magát.[12] [A két dátum közti aránylag hosszú időtartamot a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások indokolták, mivel a járványhelyzet fennállása alatt Magyarországon nem lehetett választást kitűzni.] A választáson az addigi polgármester is elindult, de alulmaradt egyetlen kihívójával szemben, aki 72 % fölötti eredménnyel jutott mandátumhoz,
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1030 | 1025 | 1018 | 1042 | 1011 | 1039 | 1040 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 89,6%-a magyarnak, 1,6% németnek, 0,2% cigánynak mondta magát (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 78%, református 1,5%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 2,5% (16,8% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 89,2%-a vallotta magát magyarnak, 2,5% németnek, 0,3% cigánynak, 0,3% románnak, 0,1-0,1% lengyelnek és szlováknak, 3,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 58,4% volt római katolikus, 2% református, 1% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 0,1% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 6,9% felekezeten kívüli (30,7% nem válaszolt).[14]
.jpg)
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
