(1890–1965) magyar domonkos szerzetes, veszprémi püspök From Wikipedia, the free encyclopedia
Badalik Sándor Bertalan (Hódmezővásárhely, 1890. december 10. – Budapest, 1965. október 10.) magyar domonkos szerzetes, katolikus pap, veszprémi püspök.[2]
Badalik Sándor Bertalan | |||||
Született | 1890. december 10.[1] Hódmezővásárhely[1] | ||||
Elhunyt | 1965. október 10. (74 évesen)[1] Budapest[1] | ||||
Állampolgársága | magyar | ||||
Nemzetisége | magyar | ||||
Foglalkozása |
| ||||
Tisztsége | veszprémi püspök (1949. június 10. – ) | ||||
Iskolái | Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnázium | ||||
Halál oka | szívelégtelenség | ||||
Sírhelye | Hódmezővásárhely[1] | ||||
veszprémi püspök | |||||
Vallása | római katolikus egyház | ||||
Szerzetesrend | Domonkos-rend | ||||
Pappá szentelés | 1914. július 19. Graz | ||||
Püspökké szentelés | 1949. augusztus 24. Budapest, Rózsafüzér Királynéja-templom | ||||
Szentelők |
| ||||
Hivatal | veszprémi püspök | ||||
Hivatali idő | 1949–1965 | ||||
Elődje | Bánáss László | ||||
Utódja | Klempa Sándor (apostoli kormányzó) | ||||
Társszentelt püspökök | |||||
| |||||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Édesapja Badalik Lajos bognár,[2][3] édesanyja Farkas Julianna.[3] Középiskoláit szülővárosában és Szombathelyen, a premontrei gimnáziumban végezte.[2][4] 1908-ban lépett a domonkos-rendbe; egyszerű fogadalmat 1909. augusztus 22-én tett.[2] Filozófiát és teológiát már a rendtartomány anyaházában, Grazban tanult,[4] ahol 1914. július 19-én szentelték pappá.[2][4]
1915 augusztusától Budapesten a Rózsafüzér Társulatok országos igazgatója, október 3-ától az új Rózsafüzér Királynéja-templom, 1929-től a szombathelyi Szent Márton-templom plébánosa, valamint a városi szegényügyek vezetője és perjel volt. 1929 és 1931 között megnagyobbíttatta a templomot és megépíttette a művelődési házat. Az ő ideje alatt létesült a rendi növendékek intézete Szombathelyen. 1927-ben és 1932-ben meglátogatta az észak-amerikai magyar kolóniát.[2]
1934–1936 között osztrák–magyar rendtartományi főnökként szolgált. Budapesten megépíttette a rendi főiskolát (1936)[2][4] és átépíttette a bécsi zárdát. 1938. május 15-től a visszaállított ősi magyar domonkos rendtartomány első tartományfőnöke volt; 1942-ben újraválasztották,[2] így 1946-ig töltötte be a tisztséget. Kontuly Béla festővel készíttette el a rend budapesti templomában Árpád-házi Szent Margit és Szent Domonkos óriási freskóit. 1945-től az Actio Catholica hitbuzgalmi szakosztályának elnöke, a rádióbizottság egyházi elnöke volt. 1946-tól a budapesti rendház perjele és a Credo egyesület vezetője volt.[2]
1949. június 10-én XII. Piusz pápa veszprémi püspökké nevezte ki. Grősz József kalocsai érsek szentelte püspökké Meszlényi Zoltán esztergomi segédpüspök és Kovács Vince váci segédpüspök segédletével 1949. augusztus 24-én Budapesten, a Thököly úti Rózsafüzér Királynéja-templomban.[2][3] Székét augusztus 30-án foglalta el.[2]
1950. január 1-jén a budapesti Szent István-bazilikában Magyarországot Jézus Szent Szívének ajánlotta fel.[2] Veszprémben szorgalmazta Szent Margit kultuszának elmélyítését, a székesegyház részére új színes ablakokat készíttetett, Árkayné Sztehlo Lili tervei szerint.[4]
Az állami szervek 1957. augusztus 15-én a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hejcét jelölték ki tartózkodási helyéül (internálták),[2][3] ahol az egyházi jellegű Szociális Otthonban lakott.[3] 1964 októberében költözhetett Budapestre.[2][3] Szívgyengeségben halt meg.[3] Hódmezővásárhelyen a családi sírboltban helyezték nyugalomra október 15-én.[2][3]
Szerkesztette 1922-ben, 1925-ben és 1926-ban A budapesti Szent Domonkos-rendi plébánia egyházközségi tudósítója és naptárát, valamint 1915–1927 között a Rózsafüzér Királynéja című hitbuzgalmi lapot.[2]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.