Klempa Sándor

	Klempa Sándor
Született	1898. május 7.; Graz
Elhunyt	1985. december 19. (87 évesen); Graz
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	katolikus pap; katolikus püspök;
Tisztsége	apostoli kormányzó (1959 – 1972. február 8.); címzetes püspök (1972. február 8. – );
Iskolái	Czuczor Gergely Bencés Gimnázium (–1916); Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1922);
Sírhelye	Graz
	veszprémi apostoli kormányzó
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Vallása	római katolikus egyház
Szerzetesrend	premontrei rend
Szerzetesi fogadalom	1921. augusztus 15. ; Csorna
Pappá szentelés	1922. augusztus 27. ; Győr
Püspökké szentelés	1972. március 16. ; Budapest
Szentelők	Ijjas József (főszentelő); Cserháti József (társszentelő); Bánk József (társszentelő);
Hivatal	veszprémi apostoli kormányzó
Hivatali idő	1959–1972
Elődje	Badalik Sándor Bertalan megyés püspök
Utódja	Lékai László apostoli adminisztrátor
	Catholic Hierarchy;
	Sablon • Wikidata • Segítség

Klempa Sándor Károly (Graz, 1898. május 7. – Graz, 1985. december 19.) magyar katolikus pap, tanár, premontrei szerzetes, veszprémi apostoli kormányzó, majd basti címzetes püspök.^[3]

Gyors adatok

Bezárás

1916-ban érettségizett a Győri Bencés Főgimnáziumban. Ez év július 11-én, Jászóváralján belépett a premontrei rendbe. Első fogadalmát itt tette le 1917. július 11-én, örökfogadalmát pedig 1921. augusztus 15-én Csornán. Teológiai tanulmányait Jászóváralján, a budapesti Norbertinumban és Csornán végezte. 1922. augusztus 27-én szentelték pappá Győrött. 1922-ben német–francia–földrajz–történelem szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett a Pázmány Péter Tudományegyetemen, 1923-ban pedig bölcsészdoktorrá avatták.

1922-től 1948-ig Keszthelyen, a premontrei gimnáziumban működött gimnáziumi tanárként.^[3]^[4] Fontos szerepet vállalt az iskola zenei életében, valamint a cserkészcsapat megszervezésében és vezetésében. irodalomtörténeti érdeklődésének központjában a magyar, német és spanyol irodalom állt.^[4] Emellett 1941–1947-ig helyettes házfőnök is volt. 1948-tól segédlelkész ugyanott.^[3]

A szerzetesrendek működési engedélyének megvonása után a Veszprémi egyházmegye papja lett.^[4] 1950-től Igalon szolgált káplánként, majd 1951-től Türjén plébánosként. 1955-től 1972-ig Zalaszentgróton volt plébános és kerületi esperes; emellett Veszprémben 1955-től irodaigazgató, 1957-től püspöki helynök.^[3]

1957-ben Badalik Sándor Bertalan veszprémi püspököt az állambiztonsági szolgálat emberei elfogták, kitiltották Veszprémből, és a hejcei szociális otthonba száműzték; előbb azonban kényszerítették, hogy az ügynökként is működő Klempa Sándort nevezze ki püspöki helynökké.^[5] Klempa 1959-től apostoli kormányzóként irányította az egyházmegyét 1972-es lemondásáig. Ez után basti címzetes püspökké nevezték ki, és szentelte püspökké Budapesten^[3] Ijjas József kalocsai érsek, Cserháti József pécsi püspök és Bánk József váci püspök segédletével.

Az egyházmegye vezetéséről való lemondása után megtartotta a zalaszentgróti plébánia vezetését. Grazban hunyt el, ott is temették el.^[4]

Kurzer Leitfaden der deutschen Literatur Geschichte. Keszthely, 1927
Goldmark, az ember. Keszthely, 1930
Magyar cserkészek Londonban. Jamboree emlék. Keszthely, 1930
Goethe és a premontreiek. Keszthely, 1933
Nagyapám. Hegenbarth Ferike emlékezései Goldmark Károlyról. Ford. és jegyz. Keszthely, 1934
Romantikus drámák spanyol vonásai. Keszthely, 1934
Calderon és Shakespeare. Keszthely, 1935
A spanyol és a német dráma szellemtörténeti kapcsolatai. Keszthely, 1936
Nyelvi szempontok az irodalom barokk köréből. Pécs, 1937
Az eucharisztikus dráma. (Auto sacramenta) Keszthely, 1938
A keszthelyi Festetics könyvtár. Keszthely, 1938
A keszthelyi Festetics-féle zeneiskola. Győr, 1938
Die kulturpolitischen Bestrebungen des Grafen Georg Festetics. Győr, 1939
A keszthelyi Festetics könyvtár 1500-ig terjedő ősnyomtatványai. Keszthely, 1939
II. József látogatása Keszthelyen. Keszthely, 1940
A spanyol barokk vallásos színműirodalma. Keszthely, 1940
Mozart a premontreiek körében. Keszthely, 1941
Az első keszthelyi nyomda. Pécs, 1943
Kereszténység és tragikum. Keszthely, 1943
Gr. Széchenyi István levelei gr. Festetics Taszilóhoz. Sopron, 1943
Fejér György keszthelyi diákévei. Keszthely, 1944
Gottsched és a Festetics család. Szombathely, 1944
Lourdesi kilenced. Imafüzet; Ecclesia, Bp., 1963

Több ifjúsági operett zeneszerzője, a legismertebb a Szalay Albinnal írt Rabmadár. Cserkészoperett Pohárnok Jenő szövegére^[3]

[1]
Magyar Katolikus Lexikon (magyar nyelven). Szent István Társulat, 1993. (Hozzáférés: 2019. június 14.)
[2]
Klempa Sándor. Keszthely, 2017. (Hozzáférés: 2019. június 14.)
[3]
Magyar katolikus lexikon VII. (Klacs–Lond). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2002.
[4]
Klempa Sándor (magyar nyelven). Keszthely, 2017. [2022. április 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. június 14.)
[5]
G. Juhász Judit: Papok a diktatúra célkeresztjében (magyar nyelven). Magyar Hírlap, 2016. március 9. (Hozzáférés: 2017. április 8.)

Bishop Sándor Klempa, O. Praem., Catholic-Hierarchy (angol)
Klempa Károly és a Keszthelyi Premontrei Gimnázium; szerk. Uzsoki András; METEM–Klempa Károly Emlékbizottság–Keszthelyi Premontrei Öregdiákok Egyesülete, Bp., 1991

Pályafutása