Badacsony
tanúhegy a Balaton-felvidéken From Wikipedia, the free encyclopedia
A Badacsony a Tapolcai-medence legmagasabb tanúhegye, amely a Balaton északi partján magasodik Badacsonytomaj mellett. A nagyjából kör alakú hegy kerülete 11 km. Oldalát 280 méteres magasságig – szőlőtermesztésre kiválóan alkalmas – különféle laza üledékek borítják, efelett szürke bazaltsziklák és kőfolyások bukkannak elő az erdő sűrűjéből.
| Badacsony | |
 | |
| A Badacsony hegye a Tapolcai-medence legmagasabb tanúhegye, mögötte a Balaton | |
| Magasság | 437,4 m |
| Hely | Veszprém vármegye, Magyarország |
| Hegység | Balaton-felvidék, Dunántúli-középhegység |
| Relatív magasság | 333[1] m |
| Elhelyezkedése | |
 Badacsony
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 46° 48′ 05″, k. h. 17° 29′ 40″ | |
Badacsony
Pozíció a Balaton-felvidék nyugati részének térképén
| |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Badacsony témájú médiaállományokat. | |
Keletkezéstörténete a medence többi tanúhegyével közös: a kb. 11 millió évvel ezelőtt beltengerré záródó és kiédesedő Pannon-tenger lerakódott üledéke felett mintegy 4,5 millió évvel ezelőtt megindult vulkanikus tevékenység alkotta bazaltalakzatokból alakultak e hegyeink, amikor az őket körülvevő üledéket az erózió elhordta.[2]
A vulkanikus eredet alapvetően befolyásolja a hegy növényvilágát, ugyanis a napsütéstől jobban felmelegedő sötétebb kőzetek miatt mikroklímája – főleg a délies kitettségű meredek sziklafalakon – környezetéénél enyhébb, így intrazonális társulásoknak, szubmediterrán fajoknak is kedvez. Emellett a hegyoldal elváló, és kőfolyásokban, kőtengerekben elterülő bazalttörmelékén különféle törmeléklejtő-társulások telepedtek meg. Az élőhelyek ezen változatossága a növényzet kimagasló fajgazdagságát eredményezte.[2]
A hegyről látványos panoráma nyílik a Balaton nyugati medencéjére, illetve a déli partján fekvő Fonyódra, észak felé pedig a Tapolcai-medencére, emellett turisztikai jelentőségét növeli hagyományos borvidéke és a Balaton partjának közelsége. A hegyen áthalad az Országos Kéktúra Balaton-felvidéki szakasza és a Balaton-felvidéki Kéktúra, a hegyen Kuruc-út néven tematikus tanösvény vezet.[3][4]
Fekvése
A Badacsony a Dunántúli-középhegység nagytáj, a Bakony-vidék középtáj (Bakony), azon belül a Badacsony–Gulács-csoport kistáj részét képezi. A térség legimpozánsabb tanúhegye közvetlenül a Balaton partján, két öböl között található. A közel kör alakú hegy kerülete kb. 11 km, észak-déli irányban kissé megnyúlt tetőrégiójának átmérője 1–1,5 km, legmagasabb pontjának tengerszint feletti magassága 437,4 m.[2]
A hegyet a tóparton, dél felől Badacsonytördemic és Badacsonytomaj településrészei keretezik, északi lejtői és a plató egy része pedig Nemesgulács közigazgatási területéhez tartozik. Környezetében találhatók a Tapolcai medence további látványos tanúhegyei is, így például a Szent György-hegy, a Tóti-hegy, a Csobánc, a Gulács és a Haláp.
Éghajlata
A hegy éghajlati zónák találkozásánál áll: itt húzódik a mérsékelten nedves-mérsékelten hűvös, valamint a mérsékelten száraz-mérsékelten meleg klíma határa. Az éghajlati tagoltság a hegy lejtőinek növényvilágán közvetlenül megfigyelhető; a déli, délnyugati részek szubmediterrán vonásokat mutatnak, míg az északi lejtőkön hegyvidéki hatás érvényesül.[forrás?]
Az évi csapadékösszeg 650 mm körüli, de a szélnek kitettebb északnyugati tetőrészeken megközelíti a 700 mm-t is. A déli lankákon a napsütéses órák száma meghaladja a 2000-et.[2]
Kialakulása
260 millió évvel ezelőtt, a földtörténeti óidő, a paleozoikum vége felé a mai Tapolcai-medence területét kavicsos-homokos üledék borította. A szomszédos Örsi-hegy tömegét e réteg összecementálódott anyaga adja. A triász időszakában a Tethys-óceán öntötte el a vidéket. Az ekkor lerakódott agyagos, meszes, dolomitos iszap szilárdult meg később márgává, mészkővé illetve dolomittá.[2]
A következő 190 millió év földtörténeti nyomait jószerével eltüntette későbbi lepusztulásuk, így biztosat újra csak a miocéntól tudhatunk. Mintegy 20 millió évvel ezelőtt földszerkezeti mozgások hatására a Tapolcai-medence süllyedni kezdett, míg a környezetében a Keszthelyi-hegység és a Balaton-felvidék kiemelkedett. A medencét félig sós vizű miocén tenger öntötte el. Kb. 11 millió évvel ezelőtt, mikor a világtengerektől elzáródott, az itt kialakuló Pannon-tenger fokozatosan kiédesedett, majd beltóvá alakult.[2]
A tanúhegyek kialakulásának kezdete a Pannon-tenger homokos-agyagos üledékének lerakódásával egy időben, 4,5 millió évvel ezelőtt megindult vulkáni tevékenység volt, amely kb. 3 millió éve csendesedett el. Az eddigre üledékkel rétegzett medence kiszáradt és kiemelkedett, amit az üledék lepusztulása követett. A laza, cementálatlan anyagot a víz és a szél eróziója elhordta, míg a bazaltvulkanizmus megmaradó képződményeiből kialakultak a ma ismert tanúhegyek.[2]
A Badacsony, a Szent György-hegy és a Csobánc szélein a kőzet érdekes elválási formái, a bazaltkő-zsákok láthatók. A hegyoldaltól lemezesen elváló bazaltorgonák, és a Badacsony bazaltalakzatai alatt törmelékes kőfolyások, kőtengerek alakultak.[5]
Növényzete
.jpg)
Növényföldrajzilag a Balaton-felvidék más részeivel együtt a Badacsony a Balatonicum flórajáráshoz tartozik. Zonális társulásai közül a cseres-tölgyes és a gyertyános–tölgyes társulások jellemzőek, bár előbbi kisebb területekre szorult vissza, ugyanis a neki kedvező, alacsonyabb fekvésű területeken az intenzív szőlészeti tájhasználat jellemző. A Badacsony jellegzetessége a Tapolcai-medence más tanúhegyeihez képest, hogy lapos platóját összefüggő, jellemzően gyertyános-tölgyes erdőség borítja. A tető eróziótól védett területein így rozsdabarna erdőtalaj és erdei vegetáció alakulhatott ki. [forrás?]
A tanúhegyeken a különleges élőhelyek jelenléte változatos intrazonális társulások megtelepedéséhez is vezetett. A törmeléklejtők, illetve az északi sziklafalak hűvösebb mikroklímája például a hársas törmeléklejtő-erdők megjelenésének kedvez, amely a Badacsonyon is megfigyelhető. A délies kitettségű meredek sziklafalakon sajmeggyes bokorerdők és molyhos-cseres tölgyes állományok élnek, ezen kívül kisebb foltokban értékes szilikát-sziklagyepek is megfigyelhetők. A legaktívabban mozgó kőfolyásokon olykor néhány pionírfajból álló törmeléklejtő-növényzet alakult ki. A folyamatos lemosódás a lejtőkön megtelepedő erdők alatt erubáztalaj kialakulásához vezetett.[2]
A növényzet fajgazdagságát elősegíti az az enyhébb mikroklíma, amit a Badacsony dél felőli nyitottságának, illetve a sötét (emiatt a napfénytől jobban felmelegedő) bazaltkőzetnek köszönhetünk. A melegkedvelő (szubmediterrán területeken elterjedt) fajok legnagyobb gazdagsága a Szent György-hegyen tapasztalható (11 faj), de az efféle sokszínűség a Badacsonyon és a Csobáncon is tapasztalható (10-10 faj). Kiemelendő a kopár törmeléklejtők jellemző faja, a fehér varjúháj, a barnásvörös, illetve a felfújt hüvelytermésű pukkanó dudafürt. A hegy platójának délkeleti peremén a kialakuló molyhos-cseres tölgyes társulás melegkedvelő virágos kőris (Fraxinus ornus) és molyhos tölgy (Quercus pubescens) állományai jellemzőek. [forrás?]
A hegyen 11 védett növényfaj él. Ezek közül kiemelkedőek a sziklai ternye (Aurinium saxatile) és a sárga kövirózsa (Sempervivum globiferum subsp. hirtum) jelentős állományai. A sziklafalak repedéseiben megjelenik a ritka magyar pikkelypáfrány (Ceterach javorkaeanum). Emellett védettek még a deres csenkesz (Festuca pallens), a tarka nőszirom (Iris variegata), az erdei deréce (Epilobium angustifolium), a piros madárbirs (Cotoneaster integerrimus), a mediterrán eredetű pirítógyökér (Tamus communis L. ), a kora tavasszal kék szőnyeget alkotó májvirág (Anemone hepatica), a selymes peremizs (Inula oculus-christi L.), illetve a ritka vesepáfrány (Polystichum tsussimense).[2][6]
Állatvilága
A Badacsony a többi környékbeli tanúheggyel együtt a Közép-dunai faunakerület Ősmátra (Matricum) faunakörzetébe, a Dunántúli-középhegység (Pilisicum) faunajárásába, és a Balaton-felvidék faunakistájba sorolható. A hegy ökológiai jellemzőit nagyban átszabta az 1900-as évek elejétől folyó bányásztevékenység. Ettől fogva viszonylag jól elkülöníthetően három élőhelytípus lett jellemző a hegyen: a szőlő, az erdő és a bányaterületek.[2]
A hegyek zoológiai feltárása nem kimerítő, különös tekintettel a terület kétéltű-, hüllő- és emlősfaunájára. Emellett megjegyzendő, hogy a vízhez kötött életű kétéltűek számára a Badacsony nem ideális élőhely, ami szintén indokolhatja a megfigyelések, leírások ritkaságát. Mindazonáltal a Klastrom-kút körzetében, illetve a hűvösebb mikroklímájú Kőkapunál erdei békák (Rana dalmatina) figyelhetők meg. Emellett a mediterráneum szárazabb vidékeire jellemző fali gyík (Podarcis muralis) is előfordul a sziklásabb területeken, és az esetenként akár 40 centiméteresre növő zöld gyík (Lacerta viridis) is megél a tanúhegyeken. A kígyók közül kis számban előfordulhat a hegyeken vízisikló (Natrix natrix) és rézsikló (Coronella austriaca), ám mérges kígyó a hegyen nem található. Emlősök közül előfordulnak kisebb rágcsálók, például mókusok.[2]
A kétéltűek és hüllők állományairól rendelkezésre álló kis számú leírással szemben a terület madárvilágáról például Chernel István, Horváth Lajos, Keve András és Schmidt Egon kutatásai nyomán léteznek részletes tanulmányok. A Badacsonyban Chernel végezte az első madárvonulási megfigyeléseit 1917-ben.[2] A hegyen védett hollófajok költenek, emellett a tanúhegyek változatos élőhelyein vörös vércse (Falco tinnunculus), gyurgyalag (Merops apiaster), kövirigó (Monticola saxatilis) fészkel.[6]
A szőlőtermesztés és bortermelés kezdetei
A területen a római kortól kezdve jellemző lehetett a szőlőtermesztés és a bortermelés, amire a Római Birodalom e területre vonatkozó rendeletei és ásatási leletek alapján következtettek. Domitianus római császár 92-ben egy év szűk gabonatermése miatt egy rendeletében korlátozást vezetett be a szőlőültetésre Pannónia provinciában, amelyet a pannóniai születésű Probus császár a 3. században feloldott.[7][8]
A szőlőkultúra Pannóniában az 5. század népvándorlásai alatt is fennmaradt, és a honfoglaló magyarok is folytatták a fellelt, gazdag hagyományú szőlőtermelést ezeken a vidékeken.[8]
A honfoglalás kora, a középkor, és a kora újkor
A honfoglalást követően a Balaton környéke előkelő nemzetségek kezére került, amiről településnevekben fellelhető Lád, a Kál, a Keszi tagok tanúskodnak. Ennek egy példája a hajdani Lád község, amely ma a Badacsonytördemichez tartozó Badacsonylábdihegynek felel meg. Badacsonytomaj neve a Taksony fejedelem ideje alatt hazánkban letelepedő Tomaj nemzetségre utal, amely Tonuzoba besenyő vezértől eredeztethető.[9] Amikor 997-ben István állt a törzsszövetség élére, és ezt követően kirobbant Koppány somogyi lázadása, Tomaj István mellé állt. Ezen szolgálatáért Somogy mellett Zala vármegye területén jelentős birtokadományokat kapott, köztük Lesencetomajt, Badacsonytomajt és Cserszegtomajt.[10]
A környező falvak nevében is megtalálható hegynév eredete nem tisztázott. Valószínűleg a pannonszláv 'voda' (= víz) és 'čunj' (= rév) szavak összetételéből keletkezett (ahol a 'víz' a Balaton tavát/vizét jelöli). Ránk maradt első írásos említése 1263-ból származik. Az oklevél, amelyben a Bodochun helynév szerepel, II. Pál veszprémi püspöknek IV. Orbán pápa utasítására a remeteközösségek körében tett látogatása után keletkezett.[8] (Bodochun tehát eredendően nem a hegy neve volt, hanem a településé, amelyhez tartozott.)
A 13. századtól a terület legfőbb gazdasági erejét adó szőlőtermesztés javarészt egyházi kézben folytatódott. A 18–19. századra a badacsonyi ürmösbor országos ismeretségre tett szert.[11]
Művészek a Badacsonyon
A Badacsony népszerűségének fontos forrása Kisfaludy Sándor költészete. A költő-polihisztor egy 1795-ös badacsonyi szüreten ismerkedett meg mezőszegedi Szegedy Rózával (*Kám, Vas vármegye, 1774. április 6. – Sümeg, 1832. május 18.),[12] kettejük szerelme pedig bő alapanyagul szolgált a hegyről és környezetéről szóló költeményeihez. Ma is számtalan legenda kötődik személyükhöz. Kisfaludy egykori kúriáját 1951-ben emlékházzá alakították.[13]
A környék jellegzetes tája, a szőlőtermelő községek, és a természeti szépségek később is vonzották a művészeket. Egry József 1928-ban költözött Badacsonyba, de e táj nagy hatással volt Keresztury Dezső nyugatos íróra, továbbá Udvardi Erzsébet, Jankovich Ferenc, Tamás István, Bertényi Iván, Lissák György, Pauler Gyula, Herczeg Ferenc művészetére.[8]
Bányászat és internálótábor
A Tapolcai-medence többi tanúhegyéhez hasonlóan a Badacsonyon is külszíni bazaltkitermelést végeztek az 1902 utáni évtizedekben, amely a természeti környezet maradandó károsodását okozta. A bányászok a hegyen 1928-ban kőkeresztet emeltek, amely ma is áll, „Szerencse fel” felirata pedig a bányászok emlékét őrzi.[14] A bányászott bazaltot a háború utáni újjáépítés alatt jellemzően vasútépítéseknél alkalmazták.[15]
Az 1950-es években kőbányáiban politikai foglyok is dolgoztak.[14] A Rózsakőtől 10 perces sétával elérhető egy 1949-ben létesített munkatábor romja. Bacsó Péter 1967-es Nyár a hegyen című filmje e helyen játszódott, a 2000-es évekre azonban az épületegyüttes erősen romlásnak indult, napjainkban az épületek falai már csak nyomokban lelhetők fel. A munkatáborról kevés dokumentum maradt fenn, az azonban valószínű, hogy ide Kecskemétről szállítottak munkaszolgálatosokat, hogy a badacsonyi bazaltbányában dolgozzanak. A telep feloszlatásáról Nagy Imre 1953-ban rendelkezett, és azt 1954-ben számolták fel.[16]
A 20. század természetvédelmi eredményei
A magyarországi természetvédelem nagy sikere volt a badacsonytomaji kőfejtő bezárása, a fejtés leállítása.[17] A hegyet az országban másodikként, 1965-ben tájvédelmi körzetté nyilvánították, ma a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része.[17]
Természeti, kulturális és tájhasználati történetét 4 km-es, 10 állomásból álló tanösvény ismerteti.[18]
Rózsakő
A Badacsony egy legendás kőképződménye, amely a Kisfaludy-ház közelében található. A lapos bazalttömb nevét Szegedi Rózáról kapta, aki a hagyományok szerint Kisfaludy Sándorral szokott rajta üldögélni.
A Rózsakőről egy 1957-ben Király Ferenc által nemesített szőlőfajtát neveztek el.[19]
Bujdosók lépcsője
Az 1936-ban épített, 464 darab termésbazalt lépcsőfokból álló lépcsősor a Kuruc-körút piros sáv jelzése és az Országos Kéktúra útvonala között halad a Badacsony nyugati oldalán. A hosszú lépcsősoron a kuruc kor fontos személyeinek (Zrínyi Ilona, Bercsényi Miklós, Mikes Kelemen, Csáky Krisztina, Lorántffy Zsuzsanna) emléket állító pihenőhelyeket alakítottak ki, a lépcsősor tetején áll a Cinka Panna-pihenőhely, maga a lépcső neve pedig a menekülésre késztetett kurucokra utal.
Közelében található a Tördemici-kilátó, amely szép kilátást nyújt a Szent György-hegyre.[20]
Rodostó-turistaház
A Magyar Turista Egyesület az 1935. évi Rákóczi-év apropóján, 1936-ban építette a magyaros stílusú turistaházat. A Badacsony oldalában, a nemestördemici kilátó alatt álló épületet Rákóczi Ferenc és bujdosótársai emlékének ajánlották, így kapta az a Rodostó nevet.[21] 2011-ben az akkor 75 éves épületet felújították, nádtetejét újrarakták.[22]
Szent Donát-kápolna
A Badacsonytomaj területén álló, 1896-ban épült neogót stílusú kápolnát arezzói Szent Donátnak, a borvidékek védőszentjének ajánlották. Az épület Laczkovics Antal munkája. A bazaltból rakott épületben carrarai fehér márványból készült oltár áll.[23] Helyén egykor egy barokk stílusú, 1778-ban felszentelt kápolna állt, amelyet 1890-ben elbontottak. Altemplomában badacsonyi és Badacsonyhoz kötődő személyiségek vannak eltemetve, így helyi plébánosok, egyetemi tanárok, valamint Laczkovicz Antal és felesége is.[24]
Kisfaludy-kilátó
A kilátó 438 méteres tengerszint feletti magasságon épült. 2011-ben lebontották az 1960-as években épült korábbi kilátót, és újat emeltek.[22][25]
Szegedy Róza-ház
A táj jellegzetes épülete a Szegedy-ház (későbbi népszerű nevén Szegedy Róza-ház), amelyet Mezőszegedi Szegedy Ignác építtetett 1795-96-ban. Az épület irodalomtörténeti jelentőségét lánya, Róza házassága adta Kisfaludy Sándorral.
A népi barokk stílusú épületegyüttes három részből áll: egy emeletes présházból, egy vincellérházból, illetve egy istállóépületből. A présház 19×9 méteres alapterületű, Balaton felé tájolt nádfedeles épület, amelynek udvari oldalán hat nyílásos árkádos folyosót, és egy ívesen kiugró lépcsőházat alakítottak ki. Emeletén négy gerendafödémes, egykor lakófunkciókat ellátó terem található. A folyosó közepén jellegzetes íves erkélyt alakítottak ki. Az épület földszintjén két nagyobb boltozott terem található: a boltozott pince és a présház, emellett két kisebb raktárhelyiséget is kialakítottak itt.[26]
A présház mellett álló egyszintes vincellérház szerényebb, parasztházra emlékeztető kialakítású épület szabadkéményes konyhával, két oldalán egy-egy szobával és kamarával.
Felújítását a magyarországi műemlékvédelem első munkái között, 1953-ban végezték, ekkor alakítottak ki benne kiállítást. 1990-ben újabb felújítás és a kiállítás átrendezése történt meg.[26]
Kisfaludy-ház
A népi barokk épület egykor Kisfaludy Sándor présháza volt, ma a korhűen felújított épülete teraszos, panorámás étteremként működik.[27]
II. János Pál-kápolna és a Klastrom-kút
A 13. századtól a hegyen egy pálos kolostor működött. A Szent Imrének szentelt kolostor alapítója és alapítási éve ismeretlen. Pázmány Péter 1266-ra keltezte, azonban valószínűleg korábban is fennállhatott. A kolostor egyike a veszprémi egyházmegyében keletkezett első hét ilyen épületegyüttesnek, amit alátámaszt, hogy Pál veszprémi püspök 1263-as oklevelében már létező remetetelepként említi. További alapot szolgáltat e feltevésnek, hogy a Vitae Fratrum 1313-ban említ egy adományozást: ebben az évben Gulácsi Ladomér fiai egy szőlőt adományoztak a hegy oldalában barátoknak.[28][29]
Szerelmey Miklós 1851-ben megemlíti a még fellelhető romokat, amelyek később valószínűleg feledésbe merültek és elpusztultak, ugyanis 1888-ban Ádám Iván már csak a Klastrom-kút neve alapján azonosította a helyszínt. Felmérése alapján két különálló épületrészből állhatott a kolostor délen templommal, északon és nyugaton gazdasági és lakóépülettel.[28] Fehérváry Rudolf és Guzsik Tamás 1977-ben terepbejárást végzett, amikor megállapították a kolostor teljes pusztulását. Az átépítésekre utaló nyomok hiánya miatt valószínűsítik, hogy már igen korán, akár a török dúlás első időszakában felhagyhatták az épületegyüttest, ami azóta indulhatott a teljes pusztulásnak.[28]
A 200 méteres szintmagasságon fakadó Klastrom-kút mellett ma szabadtéri szentély, és II. János Pál pápa emlékére szentelt kis kápolna áll. A 2005-ben elhunyt Karol Wojtyla egész alakos képe a Badacsonyhoz és környezetéhez sok szállal kötődő Udvardi Erzsébet festőművész alkotása.[14][28][30]
Szent Anna-kápolna
A hegy déli lejtőjén, a szőlőbirtokok közt áll a Szentgyörgyi Horváth Zsigmond által 1789-ben építtetett kápolna.[31] Az épület alapkövét ez év november 9-én rakta le Parraghy Imre szentbékkállai plébános. A templom sajátos berendezését jellemzi, hogy a padok a fal íves boltozata alatt, hosszanti irányban, és egymással szemben helyezkednek el.[32]
A kápolnát 1800-as évek közepétől a Kisfaludy-család kezelte. A templom kriptáját 1884-ben építették, ahol később a birtokos családok és más környékbeliek nyughelyét alakították ki. A kápolna később az Ányos-család birtokába került, akik 1945-ig gondozták, 1929-ben végeztek nagyobb léptékű felújításokat. 2002-ben bázeli magyar emigránsok segítségével újból felújítás kezdődött, amelynek fő eredménye az állagmegóvás, a tető felújítása és a templom újranyitása volt. Az oltárt és az oltárképet 2004-ben restaurálták, az elkészült templomban 2005. július 23-án tartott szentmisét a veszprémi érsek.[32]
A kápolna ma a badacsonytomaji plébániához tartozik, évente tartanak benne szentmisét az Anna naphoz legközelebb eső szombaton.[32]
A Badacsony a romantika előtt és alatt népszerű vidéki helyszín, művészek találkozóhelye volt, illetve a helyi szüretek fontos társadalmi eseménynek számítottak. E kor jellegzetessége szerint legendák alakultak a hegyről és környezetéről, neves lakóiról és látogatóiról.
A szürkebarát legendája
A szürkebarátok legendája a szőlészethez és a hegyen egykor élő pálos szerzetesekhez kapcsolódik. A legenda szerint a 13–14. században számos nyugati rend küldött szerzeteseket Magyarországra, és egy alkalommal a felsőtomaji pálos szerzetesrendhez francia szerzetesek látogattak. A történet szerint a francia szerzetesek kedvenc szőlőjük, a pinot gris néhány vesszőjét is magukkal hozták. A szőlővesszőket a Badacsony oldalában nagy gonddal elültették, de mivel ez a szőlő sok gondozást igényelt, idejük nagy részét a hegyoldalon töltötték, s eközben fehér ruhájuk rendre bepiszkolódott. Amikor a munkából hazafelé tartottak, a helyiek látva ezt így szóltak: jönnek a hegyről a szürke barátok.[30][33] A badacsonyi szürkebarát eredetét illetően a legenda egy másik változata annyi említést tesz, hogy azt a szerzetesek azért honosították meg a környéken, mert olyan szőlőt kerestek, amely cukor hozzáadása nélküli is kellemes bort ad minden évben. A miseborhoz ugyanis nem szabad cukrot adni.[34] Erről szól egy legenda, az viszont tény, hogy a Szürkebarát elnevezés a Bortörvényben a II. világháborúig nem fordul elő. A Szürkebarát szó, mint bornév megalkotása, megszületése a XX. század harmincas éveiben történt, a Badacsonyi Eszterházy szőlőbirtokon, annak elismert tiszttartója, Krassay Vilmos úr érdemi bábáskodása mellett.[forrás?]
A Rózsakő legendája
A Kisfaludy Sándor és Szegedi Róza szerelme körül kialakult legendák egyike a Rózsakőhöz kapcsolódik, miszerint „Hogyha egy leány meg egy legény ráül a kőre, háttal a Balatonnak, egymás kezét fogva, még abban az évben egymáséi lesznek. De az is elég, ha a leány ül a kőre háttal a tónak, rágondol szerelmesére és felsóhajt. Akire gondol, annak a szíve érte fog dobogni.”[19]
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
