Bátor (település)
magyarországi község Heves vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Bátor község Heves vármegyében, az Egri járásban.
| Bátor | |
 | |
| Római katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Magyarország |
| Régió | Észak-Magyarország |
| Vármegye | Heves |
| Járás | Egri |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Pallagi Alfréd (független)[1] |
| Irányítószám | 3336 |
| Körzethívószám | 36 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 361 fő (2024. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 12,66 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 27,32 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
| é. sz. 47° 59′ 27″, k. h. 20° 15′ 57″ | |
Bátor
Pozíció Heves vármegye térképén
| |
| Bátor weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bátor témájú médiaállományokat. | |
Fekvése
Bátor az Ózd-Egercsehi-medencében, Egertől északnyugati irányban, a vármegyeszékhelytől légvonalban mindössze 15 kilométerre fekszik.
A településtől délre az Egerbakta-Bátor útvonal jobb oldalán emelkedik a Bátori Nagyoldal, amely égerligetekből és tölgyesekből áll. A környéken több védett növény, illetve kis- és nagyvad található. Az erdővel borított hegyoldalak, az érintetlen természet csodálatos látványt, és nagyon kellemes levegőt biztosítanak.
A közvetlen szomszédos települések: észak felől Egerbocs, kelet felől Szarvaskő, délkelet felől az Egerhez tartozó Felnémet, dél felől Egerbakta, nyugat felől Bükkszék, északnyugat felől pedig Hevesaranyos. Északkelet felől a legközelebbi település Mónosbél, de a közigazgatási területeik nem érintkeznek.
Megközelítése
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 2414-es út, mely egyben a főutcája is, ezen érhető el északi és déli szomszédja felől; külterületeit délen és nyugaton érinti még a 2413-as út is, Hevesaranyossal pedig a 24 125-ös számú mellékút köti össze.
Eger, illetve az ország távolabbi részei felől két irányból is aránylag kényelmesen megközelíthető: a 24-es főúton, Egerbaktánál észak felé kanyarodva, vagy a 25-ös főút felől Szúcsnál dél felé letérve, Egerbocson keresztül.
Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a mintegy 16 kilométerre fekvő Eger vasútállomás kínálja. (Szarvaskő vasúti megállóhelye légvonalban ugyan jóval közelebb található, de a két település között nincs közúti kapcsolat.)
A közösségi közlekedés térségi szolgáltatója a Volánbusz, melynek elsősorban az Egerből, illetve Salgótarjánból induló egyes buszjáratai érintik a települést.
Története
Első okleveles említése 1283-ból Batur névalakban ismeretes. 1295-ben már önálló helység volt, mely az egri püspökség tulajdonában levő Szarvaskő várának a területével volt határos. Bátort Endre püspök 1295-ben szerezte csere útján Marzsó fia Pós comestől, akinek Bátonyt adta cserébe.
Neve az 1332–1337 évi pápai tizedjegyzékben Batúr néven fordult elő. 1326-tól a Báthori családé, 1372-ben pedig az egri káptalan és a püspökség birtoka lett.1486 körül az egri püspöki szarvaskői váruradalomhoz tartozott.
A 16. században Alsó-és Felsőbátor nemesek birtoka volt, majd ez utóbbi 1552-ben elnéptelenedett. A 17. században Kisbátor köznemesi birtok, Nagybátor nagyobbrészt az egri káptalané volt. 1688 és 1701 között Nagybátor ismét néptelenné vált. A 18-20. században a község szintén részben egyházi, részben világi tulajdonba tartozott.
1693-ban Fáy Ferencz birtoka. 1741-ben az egri káptalan jobbágyközsége volt.
A 19. század első felében az egri káptalanon kívül még gróf Keglevich Miklós zálogbirtoka, továbbá Okolicsányi János és a Fora család bírt itt földesúri joggal.
1910-ben 767 magyar lakosa volt, ebből 754 római katolikus, 10 izraelita volt. A 20. század elején Heves vármegye Pétervásárai járásához tartozott.
Bátor mai gazdasági helyzetére, és erejére jellemző, hogy kedvező földrajzi adottságainak és a teljeskörűen kiépített infrastruktúrának köszönhetően látványosan beindult a település fejlődése:
- egy-egy régi házat igényesen felújítottak,
- a helyiek illetve a visszatelepülők több új házat építettek,
- a közszolgáltatások, intézmények kulturált körülmények között működnek,
- a magán- és az önkormányzati fejlesztések összehangolt munkájának eredményeként javul a falukép, egyre igényesebb a község arculata, ennek hatására folyamatosan növekszik az érdeklődés a még szabad ingatlanok, telkek iránt.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Derecskei Csaba (MDF)[3]
- 1994–1998: Derecskei Csaba (MDF-KDNP-Fidesz)[4]
- 1998–2002: Sánta István László (független)[5]
- 2002–2006: Derecskei Imre Csaba (független)[6]
- 2006–2010: Sánta István László (független)[7]
- 2010–2014: Derecskei Péter (Fidesz–KDNP)[8]
- 2014–2019: Derecskei Csaba Péter (Fidesz–KDNP)[9]
- 2019–2024: Pallagi Alfréd (független)[10]
- 2024– : Pallagi Alfréd (független)[1]
Népesség
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 352 | 344 | 343 | 360 | 382 | 377 | 361 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
2001-ben a település lakosságának 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,1%-a magyarnak, 0,5% bolgárnak, 0,5% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (19,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58,7%, református 3,3%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 8,2% (29% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 85,9%-a vallotta magát magyarnak, 0,8% cigánynak, 0,5% németnek, 0,3% szlováknak, 3,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 31,2% volt római katolikus, 2,6% református, 0,3% görög katolikus, 0,3% izraelita, 1% egyéb keresztény, 2,9% egyéb katolikus, 8,9% felekezeten kívüli (52,6% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
Műemlék jellegű épületek:
- 1775–82 között épült késő barokk római katolikus templom (védőszentje Szent Imre herceg)
- 1823-ban épült, és az 1845-ben mai helyére áthelyezett népies barokk Nepomuki Szent János kápolna
- A templom oldalában helyezték el az első világháborús emlékművet, a bátori elesett hősök nevével
- Bátor Tanösvény
- A tanösvény a vidék természeti, földtani és kultúrtörténeti látnivalóit mutatja be; 8,2 km hosszan kanyarog, a helyi védettséget élvező Nagy-oldalt kerülve körbe. Útvonalán egy hosszú földtörténeti időszakot járhatunk végig, a 165 millió évvel ezelőtt az itteni tenger mélyén lezajlott vulkáni folyamatoktól kezdve, a vidék korábbi gazdagságát megalapozó barnakőszén-telepek képződéséig, megismerkedve közben a Nagy-oldal egyedi, védett élővilágával, és bepillantást szerezve Bátor – közel háromezer évre, egészen a bronzkorig visszanyúló – történelmébe is.[14]
Források
- Borovszky Samu: Heves vármegye
Jegyzetek
További információk
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.