Az Atthakatha (páli: aṭṭhakathā)[1] a páli kánon (Tipitaka) műveihez íródott páli nyelvű théraváda buddhista szövegmagyarázatok gyűjtőneve. Ezek a kommentárok jelentik a kanonikus páli irodalom hagyományos értelmezéseit. A legfőbb kommentárok az i. e. 1. század környékéről származó szövegmagyarázatokra épülnek, amelyek ma már nem léteznek. Egyes szövegek más buddhista iskolák kanonikus szövegeiben is szerepelnek, amelyből arra következtetnek, hogy közös korábbi forrásból származhatnak.

A kánonhoz hasonlóan, az összeállított théraváda kommentárok tartalma is eltérő a különböző kiadások között. A legrövidebb gyűjtemény a thai kiadású változat (1992), amely a következőket tartalmazza:[2]

Ezeken felül a következők tartoznak az Atthakathába a másik két kiadás valamelyikébe, vagy mindkettőbe (a burmai Csatthaszangajána kiadás [3] és a szingaléz Simon Hewavitarne Bequest kiadás).

  • Buddhagósza Viszuddhimagga (Megtisztulás ösvénye - csaknem 900 oldalas kézikönyv a meditációval kapcsolatban) című műve a hagyományos tanítások rendszerbe szedett bemutatása - a szingaléz [4] és a burmai kiadásban egyaránt
  • A Patimokkha [5] és a hozzá íródott Kankhavitarani, Buddhagószának tulajdonítják
  • Dhammapála kommentárja a Nettipakarana című műhöz - ez gyakran tekintik a kánon részének
  • Vinaja-szangaha - válogatott részek a Szamantapaszadikából, amelyet téma szerint rendezett Száriputta a 12. században [6]
  • Szarattha-szamuccsaja, a Paritta szövegmagyarázata a szingaléz kiadás része [7]

Buddhagósza

A következő lista Buddhagósza állítólagos tizennégy kommentárja a Tipitakához a 4. vagy 5. századból (páli: atthakatha) [8].

További információk A páli Tipitaka, Kommentárok ...
A páli Tipitaka Kommentárok
a Vinaja-
pitakából
Vinaja (általános) Szamantapászádiká
PatimokkhaKankhavitarani
a Szutta-
pitakából
Dígha-nikája Szumangalavilaszini
Maddzshima-nikája Papanycsaszúdani
Szamjutta-nikája Szaratthappakaszini
Anguttara-nikája Manorathapurani
a Khuddaka-
nikájából
KhuddakapathaParamatthajotika (I)
DhammapadaDhammapada-atthakatha
Szutta-nipáta Paramatthajotika (II),
Szutta-nipáta-atthakathá
Dzsátaka Dzsátakatthavannana,
or Dzsátaka-atthakathá
az
Abhidhamma-
pitakából
Dhamma-szanganíAtthaszalini
VibhangaSzammohavinodani
Dhátu-katha Pancappakaranatthakatha
Puggala-pannyatti
Kathá-vatthu
Jamaka
Patthána
Bezárás

A tudósok csupán a Viszuddhimaggát és az első négy nikájához szóló kommentárt fogadják el, hogy Buddhagószától származik.[9]

Dhammapála

Dhammapála szövegmagyarázatainak dátuma nem ismert. Buddhagósza után, viszont feltehetően a 10. század előtt írt. A Khuddaka-nikájával kapcsolatos kommentárja a Paramatthadípaní, amely a következőkből áll:

  • Udana-atthakatha - az Udanával kapcsolatban
  • Itivuttaka-atthakatha - az Itivuttakával kapcsolatban.
  • Vimanavatthu-atthakatha - a Vimanavatthuval kapcsolatban.
  • Petavatthu-atthakatha - a Petavatthuval kapcsolatban.
  • Theragatha-atthakatha - a Theragathával kapcsolatban.
  • Therigatha-atthakatha - a Therigathával kapcsolatban.
  • Csarija-pitaka-atthakatha - a Csarija-pitakával kapcsolatban.

További Khuddaka-nikája szövegmagyarázatok

Khuddaka-nikája szövegmagyarázatok még a következők:

  • Szaddhammapadzsotika - Upaszéna kommentárja a Niddeszával kapcsolatban.
  • Szaddhammappakaszini - Mahánáma kommentárja a Patiszambhidá-maggával kapcsolatban.
  • Viszuddhadzsanavilaszini - ismeretlen szerző kommentárja az Apadanával kapcsolatban.
  • Madhuratthavilaszini - Buddhadatta kommentárja a Buddhavamszával kapcsolatban.

A Khuddaka-nikája három könyve szerepel néhány kiadában: a Nettipakarana, a Petakopadesza és a Milinda-panyha. Közülük csak az első szerepel mindegyik kiadásban.

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

Források

További információk

Wikiwand in your browser!

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.

Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.