A Kathá-vatthu (páli) (rövidítése: Kv, Kvu) a théraváda irányzat által képviselt páli kánon egyik buddhista szövege, amely az Abhidhamma-pitaka hét része közül az egyik.[1] Teljes, magyar nyelvű fordítása nem létezik. Ez a könyv az elemeket tárgyalja az összetevők (szkandha), az érzékelési alapok (sadájatana) és elemek hármas elrendezése szerint. Kísérletet tesz annak eldöntésére, hogy a jelenségek tartalmazzák-e ezt a három kategóriát, és ha igen, milyen mértékben. Azt is vizsgálja, hogy ezek egymáshoz kapcsolódnak vagy egymástól függetlenek. A művet Moggaliputta Tisszának, a harmadik buddhista tanácskozás vezetőjének tulajdonítják. A zsinatot Asóka király hívta össze Patnában, az i.e. 3. század közepén.[2]
A Kathá-vatthu több mint kétszáz vitás pontot érint,[3] amely négy pannászakára (szó szerint "ötvenes csoport") van osztva. Mindegyik csoport 20 fejezetből áll (vagga). Ezen felül még három vagga következik az ötvenes csoportok végén.[4]
Mindegyik fejezetben vannak kérdések és válaszok, amelyeken keresztül a legkülönbözőbb nézőpontokat soroltatja fel, majd veti el a szerző. A vitában részt vevő személyek nincsenek pontosan meghatározva és a viták végén nem történik állásfoglalás sem, hogy melyik oldalnak ad igazat a szerző.
A szövegmagyarázatok (Atthakatha) szerint az elvetett nézetek közé tartozott például a szarvásztiváda.[5]
A hagyomány szerint az Abhidhammát a történelmi Buddha a megvilágosodása után pár évvel tanította a magasabb szintű tanítványainak.[6] Később megosztotta a tudását egyik legfőbb követőjével is, Száriputtával. A többi tanítványnak Száriputta adta tovább a tanítást. Ez a hagyomány egyértelműen kiderül a Vinaja-pitaka legutolsó könyvéből, a Parivárából (Függelék).[7] Azonban egyes tudósok az Abhidhamma megírását az i.e. 3. század környékére helyezik, azaz a Buddha halála után 100-200 évvel. Emiatt ők azon a véleményen vannak, hogy a mű nem a Buddha szavait, sokkal inkább a tanítványai szavait adják vissza.[8] A bristoli egyetem egyik professzora, Dr Rupert Gethin, szerint azonban az Abhidhamma módszerének fontos elemei valóban a Buddha idejéből valók.[9]
Mivel ez a könyv volt a páli kánon legutolsó fő része, ezért a keletkezésének a története meglehetősen szövevényes. A Mahaszangika[10][11] valamint több másik iskola[12] sem fogadta el a kánon részeként. Voltak iskolák, amelyek viszont az Abhidhamma-pitakába helyezték a Szutta-pitaka 5. gyűjteményét, a Khuddaka-nikáját.[10] Az Abhidhamma páli verziója szigorúan a hínajána iskola részét képezi, amely különbözik más buddhista iskolákétól.[13] A korai iskolák nem jutottak egyezségre a különböző Abhidhamma filozófiákat illetően.[14] A korai buddhizmussal ellentétben az Abhidhamma megjelenésekor már egymástól eltérő irányzatok léteztek.[14] A páli kánon legkorábbi szövegei nem említik az Abhidhammát.[15] Az Első buddhista tanácskozás sem tesz említést az Abhidhammáról, viszont a másik két pitakáról (Vinaja és Szutta) igen.[16]
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
