Atmoszféra (mértékegység)

Az atmoszféra (jele: atm) a nyomás mértékegysége. Nem tartozik az SI mértékegységek közé, de nemzetközileg mindmáig használják. A mértékegység és jele része a Műszaki–technikai mértékegységrendszernek.

Definíció

Az 1954-ben rendezett 10. súly- és mértékügyi konferencia (Conférence Générale des Poids et Mesures – CGPM) során az atmoszférát általános használatra elfogadták, és a következőképpen definiálták:^[1]

• 1 atmoszféra pontosan 1 013 250 dyn/cm²
• 1 atmoszféra 101 325 Pa

Ez az érték Párizs szélességi körénél a tengerszinten mért átlagos légköri nyomást hivatott képviselni, és gyakorlati szempontból nem elhanyagolhatóan valóban megfelel számos iparosodott ország tengerszinten mért átlagos légnyomásának.

Nyomásmértékegységek

	pascal Pa	bár bar	technikai atmoszféra at	fizikai atmoszféra atm	torr és mmHg	font per négyzethüvelyk psi
1 Pa	≡ 1 N/m²	10−5	10,197·10−6	9,8692·10−6	7,5006·10−3	145,04·10−6
1 bar	100 000	≡ 106 dyn/cm²	1,0197	0,98692	750,06	14,504
1 at	98 066,5	0,980665	≡ 1 kp/cm²	0,96784	735,56	14,223
1 atm	101 325	1,01325	1,0332	≡ 101 325 Pa	760	14,696
1 torr	133,322	1,3332·10−3	1,3595·10−3	1,3158·10−3	≡ 1 mmHg	19,337·10−3
1 psi	6,89476·103	68,948·10−3	70,307·10−3	68,046·10−3	51,715	≡ 1 lbf/in²

Például: 1 Pa = 1 N/m²  = 10⁻⁵ bar  = 10,197·10⁻⁶ at  = 9,8692·10⁻⁶ atm … stb.

Használata

A kémia tudományában a standard hőmérséklet és nyomás (standard temperature and pressure – STP) esetén 0 °C (273.15 K) hőmérsékletet és 1 atm nyomást kell érteni.

A könnyűbúvárok szóhasználatában az atmoszféra kifejezés gyakran az 1 bar (1000 millibar vagy 100 000 Pa) helyett használatos

Használatát bonyolulttá tette nem csak a fizikai és technikai atmoszféra közötti néhány százalékos különbség; sokkal inkább a túlnyomásnak mértékegységként való használata. Értelmezni kellett volna ugyanis, hogy a túlnyomást az aktuális légköri nyomáshoz, vagy annak a törvényes értékéhez viszonyítják-e. Magyarországon részben megoldotta a problémát a mértékegység jele:

at - mértékegység általában

ata - az atmoszferikus nyomásnak abszolút (a nullához viszonyított) mértékegysége

att - „atmoszféra túlnyomás”, a német atü magyar változata

Emiatt az ötvenes-hatvanas években elterjedtek olyan nyomásmérő műszerek, amelyeken negatív értékek is szerepeltek. Ezek a „vákuum” értékét mutatták egészen mínusz egy atmoszféráig.^[2]

Az Általános Súly- és Mértékügyi Konferencia 1954-es döntése nem legalizálta sem a mértékegységet, sem a jelét, csupán annak mérőszámára vonatkozó állásfoglalást tartalmazott. Azt t.i. hogy ezt az értéket nem csak a kémia számára, hanem általánosan is megengedett használni. A döntés máig ható következménye, hogy fizikai és kémiai adatok megadása számára az Amerikai Egyesült Államokban a légköri nyomás szabványos értéke 101 325 Pa, míg az IUPAC erre a célra a 100 000 Pa nyomást jelölte ki.

A Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal dokumentumaiban az atm – mértékegység jeleként – csak a fényabszorpciós mérésekkel kapcsolatban fordul elő.

Magyarországon erre 8/1976 Mt. a következőképpen nyilatkozik:

Az alább felsorolt mértékegységek, ezek többszörösei és törtrészei, akár egymagukban, akár más mértékegységekkel kombinálva, 1980. január 1-ig törvényes mértékegységek

A technikai atmoszféra - jele: kgf/cm² vagy kp/cm² vagy at - nyomásmértékegység.

1 kgf/cm² = 1 kp/cm² = 1 at = 98 066,5 Pa

A jelenleg hatályos 1991. évi XLV. törvény („A mérésügyről”)^[3] a fentieket nem módosította. Ebből következőleg 1980 január elseje óta az atm-nek mértékegységként való használata nem törvényes.

Jegyzetek

1. BIPM - Resolution 4 of the 10th CGPM
2. Manométer kalibrálás Archiválva 2013. szeptember 30-i dátummal a Wayback Machine-ben manovákuummmérők
3. 1991. évi XLV törvény

További információk

• Atm átkonvertálása más mértékegységekre