Asdód
város Izraelben From Wikipedia, the free encyclopedia
Asdód (héberül: אשדוד) Izrael 5. legnagyobb városa, a Földközi-tenger partján, Tel-Avivtól mintegy 30 km-re délre, Jeruzsálemtől kb. 50-55 km-re nyugatra. Fontos ipari központ és egyben az ország legjelentősebb kereskedelmi kikötője.
| Asdód | |||
 | |||
| |||
| Héber neve: אשדוד Arab neve: إسدود | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Izrael | ||
| Rang | város | ||
| Alapítás éve | 1956 | ||
| Irányítószám | 77041, 77042, 77043, 77044, 77046, 77050, 77051, 77060, 77100, 77101, 77102, 77103, 77104, 77105, 77106, 77107, 77109, 77110, 77112, 77113, 77115, 77116, 77117, 77120, 77121, 77122, 77123, 77124, 77126, 77130, 77131, 77132, 77133, 77134, 77136, 77140, 77141, 77150, 77151, 77153, 77154, 77160, 77161, 77162, 77163, 77164, 77166, 77167, 77168, 77170, 77180, 77181, 77182, 77183, 77185 | ||
| Körzethívószám | 08 | ||
| Testvértelepülései | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 220 174 fő (2015) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Időzóna | IST, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 31° 47′ 52″, k. h. 34° 39′ 01″ | |||
| [true Asdód weboldala] | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Asdód témájú médiaállományokat. | |||
Az Emlék-hegyről az egész kikötőt be lehet látni. A város délkeleti részén és a tengerparton találjuk az ősi nagyváros nyomait. Az ásatások feltárták a filiszteus és más korokból való erőd, házak, szentélyek maradványait, cserépáruval és más tárgyakkal.
A területen az emberi település nyomai az őskőkorszakig vezethetők vissza.[1] A város említve van ugariti nyelven, az ősi kánaáni nyelven. Az I. e. 15. század környékén Asdód fontos kereskedőváros volt, tengeri kikötővel.
Az I. e. 12. századtól az itt letelepedő filiszteusok irányítása alatt állt, mint az öt fő városuk egyike. Dágonnak, a tenger istenének egy temploma is volt itt. A régészek megállapítása szerint a város egy kb. 8 hektár területű fellegvárból állt, amelyet a filiszteusok alatt egy falakkal övezett, nagy kiterjedésű alsóváros vett körül.
Ezután asszír, egyiptomi, perzsa, görög fennhatóság váltották egymást. A zsidó Makkabeusok lerombolták a bálványokat és oltáraikat, Dágón templomával együtt és elpusztították a várost. Gabinius római hadvezér újból felépítette. A rómaiak idején Júdea tartományához tartozott, majd szabad város (civitas libera) lett.
A középkorban arab, majd a továbbiakban az ottomán török uralom következett a 20. század elejéig, amikor is brit fennhatóság alá került. Ekkor egy Isdúd nevű falu állt a közelben.
A mai város megalapításának évét 1956-ra teszik. Az első telepesek Észak-Afrikából érkezett zsidók voltak. A város lakossága bő ötven év alatt több mint 200 ezer főre nőtt.
Népességének változása
A népesség alakulása 1956 és 2020 között
| Lakosok száma | 219 | 15 600 | 37 600 | 56 400 | 68 900 | 90 100 | 155 769 | 200 600 | 214 900 | 225 939 |
| 1956 | 1963 | 1970 | 1977 | 1984 | 1991 | 1998 | 2005 | 2012 | 2020 |
Adatok: Wikidata
A város romjai
A középkori citadella romjai
Asdód 1957-ben
M. Begin út
A kikötő
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
