Ugariti nyelv

Az ugariti nyelv a sémi nyelvek kihalt önálló ága, a szűkebb rokonság (kánaáni nyelv és arámi nyelv) legidősebb változata. Használata az i. e. 14. század elejétől bizonyított, és Ugarit i. e. 1180–1170 körüli elpusztulásáig követhető. 1928-ig teljesen ismeretlen volt, ekkor Rasz-Samra feltárásával kerültek elő a helyi – mint később kiderült, ugariti – levéltár dokumentumai. Más helyről egyelőre ismeretlen, mert saját nyelvükön és saját írásrendszerükkel (ugariti ábécé) csak helyben írtak. A nemzetközi diplomáciában az akkor elterjedt akkádot használták. Amióta az ugariti nyelvet megfejtették, már hieroglif és ékírásos dokumentumokban is felismerhetőek az ugariti elemek.

ugariti nyelv
Beszélik	kihalt
Terület	Észak-Szíria
Színhelye és használata	Ugarit
Beszélők száma	0 fő
Nyelvcsalád	afroázsiai nyelvcsalád    sémi nyelvek     középsémi nyelvek      északnyugati sémi
Ágak	arámi kánaáni
Írásrendszer	ugariti ábécé
Nyelvkódok
ISO 639-2	uga
ISO 639-3	uga
A sémi nyelvek elterjedése. A középsémi nyelvek északi részén látható a piros folttal jelölt Ugarit.
A Wikimédia Commons tartalmaz Ugariti nyelv témájú médiaállományokat.

Hangtana

Az ugariti írás 28 darab hangzót különít el, amelyek eredetileg mind mássalhangzók, illetve félhangzók voltak. Az idők során néhány magánhangzóval is kibővült a lista. A mássalhangzóírás miatt a nyelv fonetikája kevéssé ismert. A korábbi ékírásokban a fonetikus jelek szótagjelek, amelyek tájékoztatást adnak a kiejtendő magánhangzóról is. Az ugariti ábécébe csak mássalhangzóval kezdődő szótagjelek kerültek be, ahol minden mássalhangzót egy karakter jelöl kiejtési segédlet nélkül. A mt (= halál) szó lehetett mat, met, mot vagy mut ejtésű is.

ugariti hangzók

		labialis	interdentalis	dentalis/alveolaris		palatalis	velaris	uvularis	pharingealis	glottalis
				normál	nyomatékos
nasalis		m		n
zárhang	zöngétlen	p		t	tˤ		k	q		ʔ
	zöngés	b		d			ɡ
réshang	zöngétlen		θ	s	sˤ	ʃ	x		ħ	h
	zöngés		ð	z	ðˤ	ʒ	ɣ		ʕ
trill				r
approximant				l		j	w

Névmások

	singularis						pluralis
	én		te		ő		mi		ti		ők
	m	f	m	f	m	f	m	f	m	f	m	f
normál alanyeset	ank / an		at		hw	hy	–				hm	hn
rendhagyó alanyeset	–				hwt	hyt	–

Mutató névmás: hnd.

Az igeragozás ismeri a befejezett és folyamatos igék megkülönböztetését. Különlegessége, hogy a cselekvést végző személy neme szerint is különálló, hím- és nőnemű igeragozás is van.

Források

• ugaritic grammar
• Dobos Károly Dániel: Sém fiai – A sémi nyelvek és a sémi írásrendszerek története (Pázmány Egyetem eKiadó és Szent István Társulat: Budapest, 2013) 133-146.

• A nyelvek portálja
• Ókorportál