lengyel zongoraművész From Wikipedia, the free encyclopedia
Aleksander Michałowski (Kamieniec Podolski, 1851. május 17. – Varsó, 1938. október 17.) lengyel zongoraművész, zenepedagógus és zeneszerző volt. A káprázatos technikai tudású zongoristának alapvető hatása volt a zongorajáték tanítására is, különösen Chopin és Bach műveit illetően, és ezt az örökséget számos tanítványa vitte tovább.[1]
| Aleksander Michałowski | |
.jpg) | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1851. május 17. Kamieniec Podolski, Orosz Birodalom, ma Ukrajna |
| Származás | lengyel |
| Állampolgársága | lengyel |
| Elhunyt | 1938. október 17. (87 évesen) Varsó, Lengyelország |
| Sírhely | Powązki temető |
| Pályafutás | |
| Tevékenység | zongoraművész, zeneszerző, zenepedagógus |
| Műfajok | zongoraművek |
| Hangszer | zongora |
| Díjak |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Aleksander Michałowski témájú médiaállományokat. | |
Aleksander Michałowski 1851-ben született Kamieniec Podolskiban (akkor: Orosz Birodalom, ma: Ukrajna). 1867-től, a lipcsei Konzervatóriumban tanult Ignaz Moscheles, Carl Reinecke és Theodor Coccius növendékeként. Coccius tette rá a legnagyobb hatást, ő pedig nagyon szorgalmas volt, gyakran tíz órát is gyakorolt naponta. 1869-ben Berlinbe ment, ahol Carl Tausig irányításával folytatta tanulmányait. Tausig viszont olyan magas ujjtartást akart ráerőltetni, amely csaknem tönkretette a technikáját.[2] Varsóba költözött, ahol 1870-ben véglegesen letelepedett.
Ekkoriban kötött barátságot az örmény-lengyel Karol Mikulival (1821-1897), aki akkor a Lwówi Konzervatórium igazgatója volt, és Chopinnél tanult 1844-1848 között. Mikuli átadta neki azokat nézeteket és tanácsokat, amelyeket Chopin a saját műveinek előadásával kapcsolatban osztott meg vele. Michałowski találkozott Chopin másik tehetséges tanítványával, Marcelina Czartoryska (születési nevén: Radziwiłł) hercegnővel is, aki mazurkákat játszott neki. Minthogy korábbi tanára, Moscheles szintén Chopin barátja volt, Michałowski gazdag ismeretek birtokába jutott a lengyel géniusz gondolkodásával és előadó-művészetével kapcsolatban.
Chopin minden művét jól ismerte, és egész életét azok tanulmányozásának szentelte. Előadásaiban olykor eltért a zenei anyagtól és átírt bizonyos részeket Moriz Rosenthal stílusában.[3][4] 1878-ban meglátogatta Liszt Ferencet Weimarban. Mivel kapcsolata volt a Lipcsei Konzervatóriummal, Liszt eleinte nem fogadta szívesen, de később olyan mély benyomást tett rá, hogy elismerte Michałowski előadói hitelességét és elfogadta a bemutatott variációkat. Zbigniew Drzewiecki, aki később utódja volt Varsóban, ezt írta:
„Mint Chopin-előadó, kialakított egy sajátos stílust a szerző műveinek átadásában, amelyet sok utánzó követett. Ez a gyors futamok finom kidolgozását és eleganciájuk hangsúlyozását jelentette, tompítva az erősen expresszív fokozások éleit – Chopin műveit ezáltal szinte a szalonok szentimentális légkörébe helyezve. De még ezt a csekély szentimentalitást is a mértékletesség szigorú kontrollja, a játék tisztasága és a jó ízlés jellemezte.[5]”
Varsóban letelepedve tanítani kezdett, eleinte magántanárként. 1891-től a koncert zongorista osztály professzora lett Varsói Zenei Intézetben[6] (a Fryderik Chopin Zeneművészeti Egyetem elődje), amelynek abban az időben Apolinary Katski volt a vezetője. 1918-ig dolgozott ott, majd a Varsói Zenei Társaság Fryderyk Chopin Zeneiskolájában folytatta a tanítást.[7] Különösen hangsúlyozta az ellenpontozó játék fontosságát, és az első két évben tanítványaival nagyon sok Bachot játszatott. Egyik leghíresebb tanítványa, Wanda Landowska esetében ez oda vezetett, hogy egész pályáját Bachnak és a barokk zenének szentelte. Chopin maga is nagyon kedvelte Bachot, és Michałowski megértette, hogy az ellenpont alapelvei a legfontosabbak, hogy megértsük Chopin művészetét. Súlyt helyezett tanítványai játékában a kreativitás és a technikai tökéletesség fejlesztésére. Az óráin bemutatta, hogyan képzeli el a művek előadását, és bátorította a tanítványait, hogy utánozzák az ő felfogásmódját.[8]
Számtalan tanítványa között többen futhattak be volna sokkal nagyobb nemzetközi karriert, ha a két világháború nem szakította volna meg, esetenként nem törte volna derékba a pályájukat. Köztük volt Jerzy Żurawlew, a Nemzetközi Chopin Zongoraverseny alapítója (1927).[9] A leghíresebb tanítványa minden bizonnyal Wanda Landowska, Vladimir Sofronitsky és Mischa Levitzki volt. Jerzy Lefeld a titkára lett. Egyik kiváló növendéke, Bolesław Kon, akit Konstantin Igumnov is tanított, 1936-ban, 30 évesen meghalt. Róża Etkin-Moszkowskát a németek Varsóból való visszavonulásuk során 1944-ben megölték. Legelső tanítványai Henryk Pachulski (1859-1921) és Piotr Maszyński (1855-1934) voltak, míg a legutolsók közé tartozott Stanislaw Urstein, Edwarda Chojnacka, Wiktor Chapowicki, Józef Śmidowicz, Vladimir Sofronitsky és Bolesław Woytowicz. Szintén vett tőle leckéket Heinrich Neuhaus a neves zongoraművész és tanár, akinek tanítványai között ott volt Szvjatoszlav Richter, Emil Gilelsz, Yakov Zak és Ryszard Bakst. Radziwonowicz[7] felsorolja továbbá a tanítványok közt Stefania Allina, Zofia Buckiewiczowa, Janina Familier Hepner, Zofia Frankiewicz, Stefania Niekrasz, Stanislaw Nawrocki, Ludomir Różycki, Piotr Rytel, Henryk Schulz-Evler, Władysław Szpilman, Juliusz Wolfsohn és Alexander Zakin nevét. Józef Turczyński, aki közvetlen utódja volt Varsóban, és az őt követő Zbigniew Drzewiecki nem voltak ugyan a tanítványai, de folytatták az általa megkezdett munkát, mint a lengyel iskola vezető professzorai.
Michałowski kamaramuzsikus is volt: duókat játszott Stanisław Barcewicz hegedűművésszel, valamint triókat Barcewicz és Aleksandr Verzhbilovich csellista társaságában.[7]
35 zongoraművet írt (főként rövid briliáns darabokat[12][13]) és elkészítette Chopin műveinek útmutatókkal ellátott kiadását.[14] Tekintélyes mennyiségű hanglemezfelvételt készített, három időszakban: az elsőt 1906-ban, a másodikat 1918-ban, az utolsót pedig az 1930-as években.[15] Harold C. Schonberg[16] szerint ezek a felvételek „emberfeletti hangon” szólnak. Bár nagyon sikeres előadóművész volt, egyre inkább a tanítás felé fordult, különösen amikor a látása 1912-ben hirtelen megromlott. Egyik kollégája, Ruszczycówna asszony biztatására mégis visszatért a pódiumra, és a következő években számos koncertet adott. 1919-ben ünnepelte színpadra lépésének ötvenedik évfordulóját. 1929-ben egy koncerten előadta Chopin mindkét zongoraversenyét.[17]
87 évesen, Varsóban hunyt el 1938. október 17-én, Chopin halálának évfordulóján.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
