Aeroszol

Az aeroszol olyan keverék, amely egy légnemű közegből és a benne szétoszlatott, apró, szilárd részecskékből vagy folyadékcseppekből áll. Az aeroszolok lehetnek természetesek vagy antropogének. Természetes aeroszolokra példa a köd, a felhő, vagy a levegőben szálló finom, apró szemcséjű por. Antropogén aeroszolokra példa a füst, vagy a nagyvárosok felett szabad szemmel is látható szmog.^[1] A hétköznapi szóhasználatban az aeroszol jelenthet egyszerűen szprét is, amely flakonból vagy egyéb hasonló tartályból adagolja a benne foglalt terméket.

Pásztázó elektronmikroszkóppal készített fotomikrográf: szállópernye részecskék 2,000-szeres nagyításban. A legtöbb részecske ebben az aeroszolban gömbölyű.

Etimológia

A szó a görög aérosz (αέρας, levegő) és a latin solvo (old, felold) összetételéből származik.^[2]

Definíció[3]

Az IUPAC meghatározása szerint az aeroszol olyan szol, amelyben a diszpergált (eloszlatott) fázis vagy szilárd, vagy folyékony, vagy a kettő keveréke, a diszperziós közeg pedig gáz-halmazállapotú. A gázban eloszlatott részecskék mérete 1 nanométer és 1 mikrométer között mozog, ennek értelmében az aeroszol csak kolloid rendszer lehet. Régebbi definíciók ettől eltérő részecskeméretet is meghatároztak, így az aeroszolok akár túl is léphették a kolloid mérettartományt.

Gyakorlati hasznosítása

Az aeroszolokat használják légzőszervi megbetegedések kezelésére, illatszernek, rovarirtó szernek, növényvédő szernek, illetve az égéstechnológia alkalmazása során.^[4]

Az aeroszol-tudomány az aeroszolok előállításával, eltávolításával, technológiai alkalmazásával, illetve az emberekre és a környezetre gyakorolt hatásával foglalkozik.^[1]

Élettani hatásai

A cseppfertőzések során is szerepe van az aeroszoloknak. Tüsszentés, köhögés és egyszerű kilégzés során vírusok vagy baktériumok tapadhatnak az apró folyadékcseppekhez, amelyek a levegőben szállva más élőlényeket is megfertőzhetnek. Az ilyen aeroszolt bioaeroszolnak is hívják.^[5]

Jegyzetek

1. Hinds, William C.. Aerosol Technology, 2nd, Wiley - Interscience (1999. november 2.). ISBN 978-0-471-19410-1
2. Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 9. o. ISBN 963 8334 96 7
3. IUPAC Gold Book - aerosol. goldbook.iupac.org, 2019
4. Hidy, George M.. Aerosols, An Industrial and Environmental Science. Academic Press, Inc. (1984. november 2.). ISBN 978-0-12-412336-6
5. Fuller, Joanna Kotcher. Surgical Technology – E-Book: Principles and Practice (angol nyelven). Elsevier Health Sciences (2017. január 31.). ISBN 978-0-323-43056-2

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Aerosol című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Kapcsolódó szócikkek

• Környezetszennyezés

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Aeroszol témájú médiaállományokat.

• Amerikai aeroszolkutatás

• Kémiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap