város Svájcban, Aargau kanton székhelye From Wikipedia, the free encyclopedia
Aarau város Svájcban, Aargau kanton székhelye.
Aarau | |||
Városháza | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Svájc | ||
Kanton | Aargau kanton | ||
Gépkocsijel | AG | ||
Polgármester | Marcel Guignard | ||
Irányítószám | 5000, 5001, 5004 | ||
Körzethívószám | (41) 32 | ||
Testvérvárosok | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 21 503 fő (2018. dec. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 1,747 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 381 m | ||
Terület | 12,34 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 23′ 32″, k. h. 8° 02′ 41″ | |||
Aarau weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Aarau témájú médiaállományokat. |
Svájc északi részén, a Jura déli lábánál, az Aare folyó jobb partján, Zürichtől nyugatra található.
Az első írásos emlék a városról 1248-ből való Arowe néven, amely valószínűleg utal az Aare folyóra. 1240 körül Kyburg grófjai alapították, 1264-ben a Habsburgok kezére került, 1415-től Bern birtokolta.
Itt volt 1798-ban a Helvét Köztársaság katonai tanácsának utolsó gyűlése. 1798. március 22-én a Helvét Köztársaság fővárosa lett. A parlament a mai városházán volt, a Direktórium (kormány) pedig a mai «Haus zum Schlossgarten»-ben. 1803. Szeptember 20-án a kormány Luzernbe költözött.
Nyomdászat. Óraipar. Cipőgyártás.
A lakosság 20,4%-a 2000-ben külföldi volt. Minden harmadik külföldi a volt Jugoszláviából, Német és olasz területekről érkezett. 84,5%-a német, 3,3%-a olasz, 2,9% szerb-horvát, 1,4% spanyol, 1,1% francia, 1% albán, török anyanyelvű.
A lakosság túlnyomó többsége református (43,5%). A város népességének 29,2%-a római katolikus, 5%-a muzulmán, ortodox 3%, egyéb 2%.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.