autópálya Horvátországban From Wikipedia, the free encyclopedia
Az A1 autópálya (horvátul: Autocesta A1) délkelet felé haladva köti össze Zágrábot Dubrovnikkal. Leggyakrabban Zágráb-Dubrovnik autópályaként említik, de nem ez a hivatalos elnevezése. Az autópályán útdíjat kell fizetni, kivéve a zágrábi körgyűrűhöz tartozó részét az északi végén.
| Autocesta A1 | |
 | |
 | |
 | |
| Az A1-es autópálya Dalmatina, Croatica - (Dalmát, Horvát autópálya) | |
 | |
  | |
| Úttípus | autópálya |
| Része ennek | |
| Útfenntartó | Hrvatske autoceste |
| Tulajdonos | Horvátország |
| Építkezés | 1970- |
| Hossza | |
| elkészült | 484,6 km |
| épül | 0 km |
| tervezett | 91,5 km |
| Ország | Horvátország |
| Tartományok | Zágráb Zágráb megye Károlyváros Lika-Zengg Zára Šibenik-Knin Split-Dalmácia Dubrovnik-Neretva |
| Az út eleje | Zágráb (A3) |
| Az út vége | Dubrovnik |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Autocesta A1 témájú médiaállományokat. | |
Horvátország függetlenedését követően a mai A3-as autópálya helyett az A1-es autópálya tölti be immár az ország legfontosabb közlekedési tengelyét, mivel a hosszan elnyúló tengerpart és kikötővárosok: Zára, Split és Dubrovnik szárazföldi összekötését is biztosítja.
A kiépítés a horvát tavasz időszakának politikai és erőviszonyait és annak leverésének következményeit jól tükrözi. Az 1970-es években a horvát törekvések átmeneti megerősödésével célja volt a vezetésnek, hogy Zágrábot és a tengerpartot autópályával kösse össze. A Jugoszlávián belüli konfliktus, azaz a horvát tavasz leverésével és a zágrábi vezetés háttérbe szorításával, valamint a Belgrád vezetés megerősödésével az építkezéseket évtizedekre leállították. Az elkészült pálya a délszláv háború végéig is csak Károlyvárosig megépült kis szakaszon tartott.
Az építkezés 1970-ben indult. A majd 40 km-es útpályán a gyors kivitelezés érdekében egyetlen csomópont létesült. Átadására 1972-ben került sor, majd a folytatását tervezték, azonban arra már sosem került sor a jugoszláv érában.
A szerb-horvát háborúban a frontvonal 1995-ben alig öt kilométerre húzódott Károlyvárostól és súlyos támadások is érték. Az autópálya biztosította 40 km-re lévő fővárosból a horvát területek kiszolgálását. Az építkezéseket a független Horvátország folytatta 1999-ben az eredeti célok szerint a tengerpart irányába. A 2001-ben elkészült útszakasz magába foglalja a Drežnik viadukt 2485 m hosszú műtárgyát is.
2008 decemberében Ravčaig átadták a forgalomnak az utat.[1]
2013. december 20-án átadásra került az autópálya újabb déli szakasza és az A10-es autópálya Bosznia-Hercegovina felé menő 7,5 km-es ágának csatlakozása Ploce csomóponttól. Az ipszilonban elágazó A1-es sztráda 16,1 kilométeres szakasza az eddigi déli végponttól, Vrgoractól Ploce csomópontján keresztül Karamatićiig tart, Dubrovnik felé közelítve. A hegyvidéki terepen haladó sztrádaszakaszon hét viadukt, két-két felüljáró és aluljáró, valamint négy alagút épült, a beruházás 1,7 milliárd kuna (mintegy 66,5 milliárd forint) költséggel készült el.[2]
| Építés éve | Szakasz | Hossza | Átadás | Összes hossz |
|---|---|---|---|---|
| 1970 | Az építési munkák kezdete | 0,000 km | ||
| 1970 – 1972 | Zágráb – Károlyváros | 39,280 km | 39,280 km | |
| 1999 – 2001 | Karlovac – Vukova Gorica | 18,160 km | 57,440 km | |
| Elkészült 1972 – 2001. között | 57,440 km | |||
| 2001 – 2003 | Vukova Gorica – Bosiljevo 2 | 7,810 km | 2003. június 26. | 65,250 km |
| 2001 – 2003 | Bosiljevo 2 – Mala Kapela-alagút | 39,289 km | 2003. június 30. | 104,539 km |
| 20011– 2003 | Gornja Ploča – Zára 2 | 54,422 km | 2003. június 30. | 158,961 km |
| Elkészült 2001 – 2003. között | 101,521 km | |||
| 2002 – 2004 | Mala Kapela alagút– Gornja Ploča | 100,873 km | 2004. július 15-24. | 259,834 km |
| 2002 – 2004 | Zadar 2 – Pirovac | 37,010 km | 2004. június 30. | 296,844 km |
| 2002 – 2004 | Vrpolje – Dugopolje | 44,743 km | 2004. június 30. | 341,587 km |
| 2001 – 2005 | Mala Kapela-alagút | 5,250 km | 2005. június 26. | 346,837 km |
| 2002 – 2005 | Pirovac – Vrpolje | 33,511 km | 2005. június 26. | 380,348 km |
| Elkészült 2004 – 2005. között | 221,387 km | |||
| 2005 – 2007 | Dugopolje – Šestanovac | 36,872 km | 2007. június 27. | 417,220 km |
| Elkészült 2006 – 2007. között | 36,872 km | |||
| 2006 – 2008 | Šestanovac – Ravča | 40,270 km | 2008. december 22.[3] | 457,490 km |
| Elkészült 2008-ban | 40,270 km | |||
| 2008 – 2011 | Ravca – Vrgorac | 10,330 km | 2011. június 30.[4] | 468,500 km |
| Elkészült 2013. december 20-án | '16,100 km | |||
| 2007. október 24. – 2013 | Vrgorac – Karamatići | 16,100 km | 2013. december 20.[5] | 484,600 km |
A Sveti Rok-alagút és a Maslenica-híd már 1993-ban elkészült. A Mala Kapela-alagút és Gornja Ploča közötti 101 km-es szakasz átadása volt a legnagyobb autópálya szakasz avatás, amit valaha Horvátországban egy napon forgalomba helyeztek.
A jelenlegi tervek szerint az A1-es autópálya vezetne Dubrovnikon át Montenegróba. A szakasz tervei azonban még nem ismeretesek. Az úthálózat része a Triesztből induló Görögországig tartó Adriai-Jón autópályának (horvátul: Jadransko-jonska Autocesta).
A további déli folytatásának a legnagyobb kihívása a Bosznia-Hercegovina Neum várost érintő (5–6 km-es) korridor út vagy a bosnyák tengerpartot a Pelješac-félszigeten át elkerülő Pelješac híd építését jelentő, de végig horvát felségterületen haladó autópálya kialakítása.
A korridor út szerint Opuzen után az autópálya nem Pelješac, hanem Bosznia felé fordulna, és egy 30 kilométeres szakasz után csatlakozna be a Dubrovnikhoz vezető 8-as útba. Ebből 5,5 kilométernyi rész boszniai területen haladna, amelyet a horvátok biztosítanának kerítésekkel és biztonsági kamerákkal. 2012-ben megkezdődtek a puhatolózó tárgyalások a horvát és a boszniai közlekedési miniszter között, egy esetleges Bosznián átvezető útvonalról. Bosznia természetesen támogatja a főleg horvát vagy uniós pénzekből megépítendő autópályát vagy kétszer kétsávos autóutat, hiszen ehhez csatlakozhat később, és a horvátok nem építenék így meg a tengeri kijáratot többé-kevésbé eltorlaszoló hídjukat.
A másik terv szerinti Pelješac híd építése 2007-ben elkezdődött a földmunkákkal, majd le is állt, ugyanis a mai napig nincsenek konkrét tervek és források a folytatásra. A költségeket összesen 2 milliárd kunára (kb. 78 milliárd forint) becsülték. Az új kormány azonban 2012-ben és korábban ellenzékben sem támogatta e a gigaberuházást, főleg a hatalmas költségei miatt. Korábban felmerült, hogy híd helyett kompokkal kellene az autókat átszállítani a félszigetre, vagy inkább alagutat kellene fúrni. Ezzel a megoldással a tengerparti Neum települése járna a legrosszabbul, hiszen az átutazó turizmus megszűnne. Ugyanakkor az ország európai uniós tagságával és majdani schengeni egyezményhez való csatlakozásával a biztonsági kérdéseket is meg kell oldani.[6]
A középtávú alternatívák szerint tranzit autópálya épülhetne a Neum folyosón. A Pelješac híd építését az EU vehetné át és a 75 százalékát finanszírozhatná. Azt megerősítették, hogy az Európai Bizottság előzetes megvalósíthatósági tanulmánya szerint a két változat a híd, a bekötő utak és az út között a Peljesac-félszigeten átvezető útvonal kapta a legtöbb szavazatot a számos lehetőség közül.
2013-ban újabb késedelem tárgyalásokat követően az Európai Bizottság javaslata volt, hogy a Marco Polo II.program (célja: a közútról környezetbarátabb szállítási módok felé terelje a fuvarozást[7])szerint tengeren úszó híd épüljön (norvég és Seattle példák alapján), amelynek építése költsége több mint 60 millió euró lenne és mindössze kilenc hónap alatt elkészülhetne. Középen a hajóforgalom számára felnyitható résszel. A költségeket koncesszió alapján magánbefektetők állhatnák.[8]
| Csomópontok, pihenőhelyek és hidak | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szám | Útvonal |
|---|---|
|
Zágráb (Čvor Lučko) - Bosiljevo |
|
Zágráb (Čvor Lučko) - Split (Čvor Dugopolje) |
Horvátország leghosszabb alagútja a Mala Kapela alagút, amely Zágráb és Split között található az autópályán. A változó domborzati viszonyok következtében a kivitelezés elé komoly kihívást támasztott a sok mélyépítési szerkezetek, amely az útpálya 10,8%-t kiteszik. A csak a Zágrábtól Ploceig tartó 460 km-es szakasz 23,9 km-e alagutakban, míg 25,6 km hosszan hidakon halad. Az 1000 m-nél hosszabb műtrágyak:
Az alagutak mindkét irányba haladó pályával elkészültek.
Az útvonalon található a Krka folyó felett átívelő Krka híd.
A Popovec és Zágráb közötti szakaszon díjmentesen használható. Az autópályán a mai elvárásokhoz képest rendkívül elavult, sorompós díjfizetési rendszer működik. Az A1-es autópálya Zágrábtól Dubrovnik irányába az új szakasszal együtt 484 kilométer hosszú, díja a személygépkocsik számára 228 horvát kuna (8900 forint). A Bosznia-Hercegovina felé tartóknak az új, A10 jelű szakaszon Zágrábtól a határig 229 kunát (8960 forintot) kell fizetniük.[2]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
