európai klubcsapatok részvételével játszott évente megrendezett labdarúgósorozat From Wikipedia, the free encyclopedia
Az UEFA-bajnokok ligája (gyakran csak BL), teljes nevén angolul UEFA (Union of European Football Associations) Champions League, egy európai klubcsapatok részvételével játszott labdarúgósorozat, mely évente kerül megrendezésre. Minden európai országból az elmúlt időszakban elért eredményeiktől függően indulhat egy, kettő, három, illetve négy csapat (kivétel Liechtenstein, amely mivel nem rendez nemzeti labdarúgó-bajnokságot, csak a Konferencia Ligában indíthat csapatot). Az induló csapatok az adott ország bajnokságának megnyerésével (illetve második, harmadik, negyedik helyének elérésével) vívják ki a részvételt.
| UEFA-bajnokok ligája | |
 | |
| Az UEFA-bajnokok ligája logója | |
 2024–2025-ös UEFA-bajnokok ligája | |
| Címvédő |  Real Madrid(2024) |
| Legtöbb győzelem | Real Madrid (15 győzelem) |
| Adatok | |
| Sportág | Labdarúgás |
| Résztvevők | 32 (csoportkör) (selejtezőben indult: 79) |
| Kontinens | Európa (UEFA) |
| Időpont | minden évben, szeptember–május |
| Első esemény | 1955 |
| Eddigi események száma | 69 (2024-ig) |
| Honlap | uefa.com |
A BL győztese részt vesz az UEFA-szuperkupa döntőjében, ahol az Európa-liga győztesével játszik, valamint részvételi jogot szerez a FIFA-klubvilágbajnokságra is.
Az UEFA-bajnokok ligája elődje, a bajnokcsapatok Európa-kupája (BEK) 1955-ben indult. Azóta rendezi meg rendszeresen az UEFA évről évre az európai elit klubcsapatok tornáját, amely során minden évben eldől, melyik csapat a legjobb a legjobbak között. A megtiszteltetésen kívül a győzelem nem kevés pénzjutalommal is jár. A torna az 1992–93-as szezonban vette fel az UEFA-bajnokok ligája nevet, és ezzel együtt a rendszer is átalakult. Az UEFA bevezette a korábban csak világversenyeken használt csoportküzdelmeket, amivel izgalmasabbá, nem utolsósorban pedig még nagyobb üzletté tette az addig egyenes kieséssel működő legnagyobb európai kupasorozatot. Kezdetben egy selejtező, valamint két egyenes kieséses kört követően két négyes csoportban folytak a küzdelmek, melyek első két helyezettje vívta ki a jogot a döntőbe jutásra.
A következő leírás a 2024–2025-ös szezontól érvényes.[1]
A sorozat három nagyobb részre oszlik, a selejtezőre, az alapszakaszra és az egyenes kieséses szakaszra.
Az országokra vonatkozó UEFA-együttható alapján felállított rangsortól függ, hogy az adott ország hány csapatot és azokat melyik fordulóban indíthatja.
A selejtező négy fordulóból áll: 1., 2., 3. selejtezőkör és a rájátszás. A selejtező két ágra oszlik, bajnoki ágra és nem bajnoki ágra. A bajnoki ágon azok a bajnokcsapatok, a nem bajnoki ágon pedig azok a nem bajnokcsapatok szerepelnek, amelyek indulási jogot szereztek és nem kerültek közvetlenül a csoportkörbe. A selejtezőkörökben a csapatokra vonatkoztatott UEFA-együttható alapján egy sorrendet állítanak fel, a csapatokat kiemeltekre és nem kiemeltekre osztják, majd a párosításokat sorsolják. Egy kiemelthez egy nem kiemeltet párosítanak. A selejtező oda-visszavágós, kieséses rendszerű, azaz a két találkozó végén az összesítésben jobbnak bizonyuló csapatok jutnak tovább a következő körbe. A rájátszás győztesei a csoportkörbe jutnak. Valamennyi fordulóban a bajnoki ág kiesői az Európa-liga selejtezőjének bajnoki ágára, a nem bajnoki ág kiesői az Európa-liga selejtezőjének főágára kerülnek. A rájátszás vesztesei, illetve a nem bajnoki ág 3. selejtezőkörének vesztesei az Európa-liga csoportkörébe kerülnek.
A 2024–2025-ös szezontól az UEFA újraszervezte összes nemzetközi tornáját, eltörölve a csoportköröket, egy 36 csapatos alapszakaszra váltva. Minden csapat nyolc mérkőzést játszik az alapszakaszban, lehetőleg olyan csapatok ellen, amelyek nem saját szövetségükből vannak, de kivételek lehetnek. A korábbi körmérkőzéses rendszer helyett minden csapat egy sorsolás során kap 8 különböző ellenfelet és mindegyikkel játszik egyszer. Az első nyolc csapat az alapszakasz végén automatikusan továbbjut a nyolcaddöntőbe, míg a 9–24. helyen végző csapatoknak egymás ellen kell játszaniuk a továbbjutásért. Az új rendszer bevezetésével megszűnt a csapatok európai kupasorozatok közötti mozgása, a kieső csapatok nem folytatják az évet az Európa-ligában.
Az egyenes kieséses szakasz oda-visszavágós rendszerben zajlik, a döntő kivételével. A két találkozó végén az összesítésben jobbnak bizonyuló csapatok jutnak tovább a következő körbe. A nyolcaddöntő rájátszásban az alapszakaszban 9–24. helyen végző csapatok játszanak, az első nyolc (9–16.) csapat kiemelt. A nyolcaddöntőben az alapszakasz első nyolc helyezettjei a kiemeltek, a nyolcaddöntő rájátszásnak győztesei a nem kiemeltek. Nincs tagországi korlátozás, bármely csapat bármelyikkel összekerülhet.
A döntőt egy előre kijelölt helyszínen rendezik, egy mérkőzés dönt a győztesről. A győztes részt vesz az UEFA-szuperkupán, ahol az ellenfele az Európa-liga győztese lesz. Továbbá a következő szezonban automatikus részvételi jogot kap az UEFA-bajnokok ligája csoportkörébe. A győztes a soron következő FIFA Interkontinentális kupára és a FIFA-klubvilágbajnokságra is kijut.
| A szakaszban bekapcsolódó csapatok | Az előző forduló továbbjutói | ||
|---|---|---|---|
| 1. selejtezőkör (30 csapat) |
|
||
| 2. selejtezőkör (30 csapat) |
Bajnoki ág (24 csapat) |
|
|
| Nem bajnoki ág (4 csapat) |
|
||
| 3. selejtezőkör (20 csapat) |
Bajnoki ág (12 csapat) |
| |
| Nem bajnoki ág (8 csapat) |
|
| |
| Rájátszás (14 csapat) |
Bajnoki ág (10 csapat) |
|
|
| Bajnoki ág (4 csapat) |
| ||
| Alapszakasz (36 csapat) |
|
| |
A csoportkörben 32 csapat vett részt. 26 csapat automatikus résztvevő volt, köztük a BL és az EL címvédője. A selejtező bajnoki ágáról 4, a nem bajnoki ágáról 2 csapat jutott be. A csapatok négy kalapba sorolták be. Az 1. kalap különleges, a csapatok UEFA-együtthatóitól független volt. Ide került a BL és az EL címvédője, valamint az országokra vonatkozó UEFA-együttható alapján az első, legfeljebb 8 ország bajnokcsapatából annyi, amennyi 8 csapatot kitesz.
A 2–4. kalapba a többi csapat került, a csapatokra vonatkozó UEFA-együttható alapján. A 32 csapatot 8 darab négycsapatos csoportba sorsolták. Ezen felül az azonos nemzetű csapatokat négy csoportra nézve is szétosztották (A–D, E–H), a televíziós közvetítések miatt. A csoportokban a csapatok körmérkőzéses, oda-visszavágós rendszerben mérkőztek meg egymással. Összesen hat fordulót rendeztek, melyek alatt egy csoporton belül mindegyik csapat kétszer játszott mindegyikkel, egyszer pályaválasztóként egyszer pedig idegenben. Egy játéknapon négy csoport mérkőzéseit rendezték. Az egyik négy csoport keddi, a másik négy csoport szerdai napokon játszott, illetve fordítva. A végleges menetrendet a sorsolás után, számítógéppel állították össze. A csoportok első két helyén záró csapat az egyenes kieséses szakaszba jutott. A harmadik helyezettek az Európa-liga egyenes kieséses szakaszába kerültek.
A 2023–24-es szezonban az UEFA a résztvevők között következő pénzdíjakat osztja ki. Valamennyi összeg euróban értendő.[2]
| Cél elérése | Összeg € |
|---|---|
| Rájátszás | 5 000 000 |
| Csoportkör alapdíja | 15 640 000 |
| Mérkőzésen győzelem a csoportkörben | 2 800 000 |
| Mérkőzésen döntetlen a csoportkörben | 930 000 |
| Nyolcaddöntő | 9 600 000 |
| Negyeddöntő | 10 600 000 |
| Elődöntő | 12 500 000 |
| A döntő vesztese | 15 500 000 |
| A döntő győztese | 20 000 000 |
Az 1992–93-as szezon előtt Bajnokcsapatok Európa-kupája néven létezett. Lásd: Bajnokcsapatok Európa-kupája#Döntők
| Szezon | Helyszín | Hazai | Vendég |
|---|---|---|---|
| 2024–2025 | Allianz Arena, München | ||
| 2025–2026 | Puskás Aréna, Budapest |
Az alábbi listában a Bajnokcsapatok Európa-kupájában elért eredmények is szerepelnek.
Játékosok
Edzők
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
.svg){kind=small}
