A 23. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál 1970. május 2. és 16. között került megrendezésre, Miguel Ángel Asturias guatemalai író elnökletével. A versenyben 25 nagyjátékfilm és 12 rövidfilm vett részt, versenyen kívül pedig 8 alkotást vetítettek. A párhuzamos rendezvények Kritikusok Hete szekciójában 12 filmet mutattak be, míg a Rendezők Kéthete elnevezésű szekció keretében 54 nagyjátékfilm és 55 kisfilm vetítésére került sor.
A rendezvény legsikeresebb résztvevője Olaszország volt, négy versenyfilmet is indított, ebből három film négy díjat hozott el. Ez idő tájt az olasz filmművészet a szociális és társadalmi problémákat az emberi kapcsolatok problémájaként ábrázolta, sorozatban készültek olyan alkotások, mint a Vizsgálat egy minden gyanú felett álló polgár ügyében. A legnagyobb közönségsikert Robert Altman háborúellenes filmkomédiája, a MASH[1] aratta, az alkotást a zsűri – óriási vitát követően – végül a fesztivál nagydíjával jutalmazta.[2] A zsűri díját megosztva kapta Gaál István filmje, a Magasiskola és egy kultfilmmé vált amerikai siker, az Eper és vér. Marcello Mastroianni, aki két bemutatott filmben is játszott (a Leo the Last, valamint a Féltékenységi dráma), ez utóbbiban nyújtott alakításáért megkapta a legjobb férfi alakítás díját.
A versenyen kívül bemutatott filmek mezőnyében olyan erősségek szerepeltek, mint A lovakat lelövik, ugye? (Sydney Pollack), a Tristana (Luis Buñuel), vagy a kirobbanó közönségsikert aratott Woodstock (Michael Wadleigh). A Kritikusok Hete szekcióban bemutatkozó fiatal rendezők közül kiemelkedett a Kes című alkotásában egy kisfiú és egy sólyom barátságát feldolgozó Ken Loach.
Meg kell említeni, hogy Claude Sautet díjesélyes Az élet dolgai című filmjét végül kizárták a versenyből, mert kiderült: a fesztivál megnyitása előtt már levetítették egy moziban.
A színészek tekintetében a fesztivált – a felsoroltakon felül – a következő nevek fémjelezték: Elliott Gould, Donald Sutherland, Sally Kellerman és Robert Duvall (MASH), Gian Maria Volonté (Vizsgálat egy minden gyanú felett álló polgár ügyében), Monica Vitti (Féltékenységi dráma), Daniel Olbrychski (Tájkép csata után), Michel Piccoli és Romy Schneider (Az élet dolgai), Liza Minnelli (Tell Me That You Love Me, Junie Moon), továbbá Catherine Deneuve, Franco Nero és Fernando Rey (Tristana).
Magyar alkotást csak a nagyjátékfilmek versenyében indítottak, Gaál István Magasiskola című filmjét. Magyar vonatkozás még, hogy a Le dernier saut operatőre a Franciaországban élő Badal János volt.
Nagyjátékfilmek versenye
- Azyllo Muito Louco[3] – rendező: Nelson Pereira dos Santos
- Don Segundo Sombra – rendező: Manuel Antin
- Dramma della gelosia – tutti i particolari in cronaca (Féltékenységi dráma)[4] – rendező: Ettore Scola
- El Ard (A föld) – rendező: Youssef Chahine
- Élise ou la vraie vie – rendező: Michel Drach
- Harry Munter (Harry Munter) – rendező: Kjell Grede
- Ha-Timhoni – rendező: Dan Wolman
- Hoa-Binh – rendező: Raoul Coutard
- I Tulipani di Haarlem – rendező: Franco Brusati
- Indagine su un cittadino al di sopra di ogni sospetto (Vizsgálat egy minden gyanú felett álló polgár ügyében) – rendező: Elio Petri
- Krajobraz po bitwie (Tájkép csata után) – rendező: Andrzej Wajda
- Le dernier saut – rendező: Édouard Luntz
- Leo the Last (Az utolsó Leó) – rendező: John Boorman
- Les choses de la vie (Az élet dolgai) – rendező: Claude Sautet
- Magasiskola – rendező: Gaál István
- Malatesta – rendező: Peter Lilienthal
- MASH (MASH)[1] – rendező: Robert Altman
- Metello – rendező: Mauro Bolognini
- O Palácio dos Anjos – rendező: Walter Hugo Khouri
- Ovoce stromů rajských jíme (A paradicsomi fák gyümölcseit esszük) – rendező: Věra Chytilová
- Tell Me That You Love Me, Junie Moon – rendező: Otto Preminger
- The Buttercup Chain – rendező: Robert Ellis Miller
- The Strawberry Statement (Eper és vér) – rendező: Stuart Hagmann
- Une si simple histoire – rendező: Abdellatif Ben Ammar
- Vivan los novios! – rendező: Luis García Berlanga
Nagyjátékfilmek versenyen kívül
- Le bal du comte d’Orgel – rendező: Marc Allégret
- Le territoire des autres – rendező: Gérard Vienne, Jacqueline Lecompte, Michel Fano és François Bel
- Mictlan – La casa de los que ya no son – rendező: Raul Kamffer
- The Virgin and the Gypsy (A szűz és a cigány) – rendező: Christopher Miles
- They Shoot Horses, don’t they? (A lovakat lelövik, ugye?)[4] – rendező: Sydney Pollack
- Tristana (Tristana) – rendező: Luis Buñuel
- Voyage chez les vivants – rendező: Henry Brandt
- Woodstock (Woodstock) – rendező: Michael Wadleight
Rövidfilmek versenye
- A Day with the Boys – rendező: Clu Gulager
- Comme larrons en foire – rendező: Edmond Freess
- El diablo sin dama – rendező: Eduardo Calcagno
- Et Salammbo? – rendező: Jean-Pierre Richard
- Gipsy Pentecost (The Feast of St. Sara) – rendező: Laurence Boulting
- Kaleidoscope – rendező: Jacques Ertaud
- L’Autre silence – rendező: Nestoras Matsas
- Light – rendező: Paul Cohen
- Smrtící vune – rendező: Václav Bedrich
- The Epitaph – rendező: Gurucharan Singh
- The Magic Machines – rendező: Bob Curtis
- Un temps pour la mémoire – rendező: George Pessis
Kritikusok Hete
- Camarades – rendező: Marin Karmitz
- Eloge du chiak – rendező: Michel Brault
- Ice – rendező: Robert Kramer
- Kes (Kes)[4] – rendező: Ken Loach
- Les voitures d’eau – rendező: Pierre Perrault
- Misshandlingen – rendező: Lars Lennart Forsberg
- O cerco – rendező: Antonio Cunha Telles
- On voit bien que c’est pas toi – rendező: Christian Zarifian
- Remparts d’argile – rendező: Jean-Louis Bertucelli
- Soleil O – rendező: Med Hondo
- Vrane – rendező: Ljubisa Kosomara és Gordan Mihic
- Warm in the bud – rendező: Rudolph Caringi
Rövidfilmek
- Rövidfilm díja: The Magic Machines – rendező: Bob Curtis
- Külön dicséret (rövidfilm): Et Salammbo? – rendező: Jean-Pierre Richard
A különféle magyar források eltérő címmel szerepeltetik, gyakran M.A.S.H. alakban (az angol Mobile Army Surgical Hospital rövidítése – magyarul: Mozgó Sebészeti Hadseregkórház). A szócikkben az eredeti címmel azonos alakú magyar címváltozat szerepel.
Maga a zsűrielnök is ellenezte a díjazást, az amerikai zsűritag, Kirk Douglas pedig megesküdött, hogy többet nem vállal zsűrizést (1980-ban mégis zsűrielnök…) Lásd: V. C. Thomas: 1970 – Cannestock. Festival de Cannes. Ecran Noir. (Hozzáférés: 2008. augusztus 26.) (franciául)
A fesztiválon O alienista címmel szerepelt.