Věra Chytilová

Věra Chytilová (Ostrava, 1929. február 2. – Prága, 2014. március 12.) cseh filmrendező.

Věra Chytilová
2007-ben
Született	Véra Chytilová 1929. február 2. Ostrava, Csehszlovákia
Elhunyt	2014. március 12. (85 évesen)[1] Prága, Csehország
Állampolgársága	cseh csehszlovák[2]
Nemzetisége	cseh
Házastársa	Jaroslav Kucera
Gyermekei	Štěpán Kučera
Foglalkozása	filmrendező
Iskolái	Előadóművészeti Akadémia Prágai Színművészeti Akadémia Film és Televízió Kara
Kitüntetései	Cseh Köztársaság-érdemérem
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Věra Chytilová témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Élete

Egyetemi tanulmányait a Brnói Egyetemen végezte el építészet szakon. 1957–1962 között a Filmművészeti Főiskola hallgatója volt. Eredetileg filozófus, majd építész-hallgató volt, de dolgozott modellként, rajzolóként, és retusőrként is.

Mielőtt felvették volna a prágai Művészeti Főiskolára (FAMI), de már a Barrandov filmgyárban dolgozott, 1953–1957 között. 1959-től készített rövid- és dokumentumfilmeket. Első játékfilmje 1963-ban készült el (Éva és Vera). A világ automatabüfében (1965) Hrabal-adaptáció volt egy többszerzős összeállításban.

Nemzetközi feltűnést a Százszorszépek (Sedmikrásky) keltett (1966), egy olyan film, amely mind a mai napig lenyűgözi az avantgárd frissesség kedvelőit. A film főhősei: két lány, Marie I és Marie II, a destrukció gátlástalan absztrakciói. A rendező filozófiai burleszknek határozta meg a film műfaját, és a középkori moralitások jó-rossz ellentétpárjának logikája szerint vizsgálja a modern világ érték(telenség)-rendjét.

A paradicsomi fák gyümölcseit esszük című filmje (1969) szintén filozofikus, szürreális stílusú film, az a férfi-nő, igaz-hamis viszonyokat boncolja.

A prágai tavaszt (1968) követően – sokakkal együtt – nem filmezhetett. 1976-ban készíthetett csak újra filmet: Játék az almáért. Szülészeten játszódó bizarr komédia, az újjászületés szimbóluma. A film főszereplője: Jiří Menzel.

A Csapdák című filmje (1998) hűen ábrázolja a XX. század végének feje tetejére áll(ítot)t világát, amelyben alig van erkölcs, tisztesség, igazság helyette mindent eláraszt a becstelenség, hazugság, csalás. A film utolsó 10 percének minden egyes mondata esszenciaként hat.

Chytilová a prágai FAMU (filmakadémia) filmrendező szakán oktatott. Tanítványai között volt a magyar Nemes Gyula is.

Filmjei

• Konec jasnovidce (1957)
• Dum na orechovce (1959)
• K. úr (1960)
• A zöld út (1960)
• Mennyezet (1962)
• Egy zsák bolha (1962)
• Éva és Vera (1963)
• Gyöngyök a mélyben (1965)
• Százszorszépek (1966)
• A paradicsomi fák gyümölcseit esszük (1969)
• Kamaradi (1971)
• Játék az almáért (1976)
• Az idő könyörtelen (1978)
• Panelsztori (1979)
• Elakadás (1981)
• Chytilová Forman ellen (1981)
• Egy faun megkésett délutánja (1983)
• Prága – Európa nyugtalan szíve (1984)
• Farkaslak (1986)
• A bolond és a királynő (1987)
• Egyet ide, egyet oda (1988)
• Mi prazané mi rozumeji (1991)
• Az örökség (1992)
• Csapdák (1998)
• Vzlety a pády (2000)
• Kiűzetés a Paradicsomból (2001)
• Pátráni pó Ester (2005)
• Szép pillanatok (2006)

Díjai

• Mannheimi nagydíj (1963) Éva és Vera
• Bergamói nagydíj (1966)
• Ezüst Hugó-díj (1969, 1976)
• Pilsen-i filmfesztivál díja (1990, 1993)
• Elvira Notari-díj (1998) Pasti, pasti, pasticky
• Karlovy Vary-i életműdíj (2000)
• a cseh kritikusok díja (2001) Vzlety a pády