11-es metró (Párizs)

A párizsi 11-es metró (francia nyelven: Ligne 11 du métro de Paris), Párizs tizenegyedik metróvonala, melynek első szakaszát 1935. április 28-án nyitották meg. Jelenleg Châtelet és az északkeleti külvárosban található Rosny-Bois-Perrier metróállomás között épült meg. 2024-ig a legrövidebb metróvonal volt a 14 párizsi metróvonal közül a 6,3 km-es hosszúságával. Ez a vonal volt az egyik utolsó, amelyet 1935-ben helyeztek üzembe; akkor az 1924-ben bezárt Belleville-i siklóvasút pótlására szánták. Jelenleg 11,7 km hosszúságú és 19 állomása van. A jövőben tervezik a további hosszabbítását.

Gyors adatok

A 2024-es meghosszabbítása előtt az egyik legkevésbé kihasznált vonal volt, 2023-ban kevesebb mint negyvenmillió utassal. Az RATP 2025-re harmincegy millióval többre számít, ezzel a meghosszabbítással, amely négy nagyobb Seine-Saint-Denis-i települést érint.

Az 1950-es és 1960-as években a vonal az RATP által kifejlesztett újítások kísérleti vonala volt. Így 1956-ban ez volt a világ első metróvonala, amelyet gumiabroncsokkal szereltek fel. 1967-ben központi vezérlőállomással és automata vonatüzemmel is felszerelték, amelyet először alkalmaztak a párizsi hálózaton. 2024. június 13-án meghosszabbították a Mairie des Lilas-tól Rosny-Bois-Perrier-ig, majdnem megduplázva a hosszát és hat állomással bővítve. A Grand Paris Express projekt keretében Noisy-Champs-ig tervezett meghosszabbítást határozatlan időre elhalasztották.

2023-ban, a hosszabbítás előtt naponta átlagosan 132 000, évente átlagosan 47,1 millió fő utazott rajta.

Métro-Cité : le chemin de fer métropolitain à la conquête de Paris, 1871-1945. Paris: les musées de la ville de Paris, 191. o. (1997. május 17.). ISBN 2-87900-374-1
Guerrand, Roger-Henri. L'aventure du métropolitain (francia nyelven). Paris: Éditions La Découverte (1986. május 17.). ISBN 978-2-707-11642-0. OCLC 319765831
Jacobs, Gaston. Le métro de Paris: un siècle de matériel roulant (francia nyelven). Paris: Vie du rail (2001. május 17.). ISBN 978-2-902-80897-7. OCLC 422048868
Lamming, Clive. La grande histoire du métro de parisien de 1900 à nos jours (francia nyelven). Évreux: Atlas, 99. o. (2015. május 17.). ISBN 978-2-344-00403-6
Lamming, Clive. Métro insolite: promenades curieuses, lignes oubliées, stations fantômes, métros imaginaires, rames en tous genres (francia nyelven) (2001. május 17.). ISBN 978-2-840-96190-1. OCLC 47743514
L'histoire du Métro parisien racontée par ses plans: plans, stations et design du métro (francia nyelven). Paris: La Vie du Rail, 68. o. (2015. május 17.). ISBN 978-2-37062-015-6
Robert, Jean. Notre Métro. Paris: éd. Jean Robert (1983. május 17.)
Sirand-Pugnet, Bernard. De la Grand-mère à Météor : 45 ans d'évolution de la technologie des voies au métro de Paris (francia nyelven). Boulogne: ID (1997. május 17.). ISBN 978-2-912-25200-5. OCLC 42080501
Tricoire, Jean. Un siècle de métro en 14 lignes. De Bienvenüe à Météor (francia nyelven). Éditions La Vie du Rail (1999. május 17.). ISBN 978-2-902-80887-8. OCLC 42933803
Zuber, Henri. Le patrimoine de la RATP (francia nyelven). Charenton-le-Pont: Flohic éditions (1996. május 17.). ISBN 978-2-842-34007-0. OCLC 36719141

Párizsi 11-es metró



Adatok
Ország	Franciaország
Helyszín	Párizs Les Lilas
Típus	metróvonal radial route
Hálózat	Párizsi metró
Átadás	1935. április 28.
Vonal hossza	11,7 km
Állomások/megállók száma	19
Általában használt jármű	MP 14 (2023. június 1. – , 35)
Nyomtávolság	1435 mm
Feszültség	750 V egyenáram
Napi forgalom	132 000
Éves forgalom	47,1 millió
Üzemeltető
Üzemeltető	RATP
Párizsi 11-es metró Pozíció Franciaország térképén
é. sz. 48° 51′ 24″, k. h. 2° 21′ 08″48.856666666667, 2.3522222222222
A Párizsi 11-es metró weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Párizsi 11-es metró témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

11-es metró (Párizs)

Irodalom

További információk

Wikiwand - on