egykori plzeňi gépipari vállalat From Wikipedia, the free encyclopedia
A Škoda Holding, korábban Škoda Művek egy cseh ipari cégcsoport volt, amely energetikai berendezéseket és közlekedési eszközöket gyártott. A cég elődjét, a Škoda Műveket 1859-ben alapította Ernst Graf von Waldstein-Wartenberg[1] Plzeňben. Emil Škoda 1866-ban[2] kezdett a cégnél dolgozni, majd 1869-ben[3] megvásárolta azt. A cég hamar Csehország legnagyobb fegyver és tömegközlekedési eszközt gyártó vállalatává vált.
Škoda Holding | |
Típus | magáncég |
Alapítva | 1859 |
Névadó | Emil Škoda |
Megszűnt | 2018 |
Székhely | Plzeň, Csehország |
Alapító |
|
Iparág | gépgyártás |
Forma | cseh részvénytársaság |
Termékek | turbinák villamosmozdonyok villamosok vasúti járművek trolibuszok |
Árbevétel | €262 millió (2005) |
Alkalmazottak száma | 3600 |
Anyavállalata | Reichswerke AG für Waffen-und Maschinenbau Hermann Göring |
Leányvállalatai | Omnipol Handels AG |
A(z) Škoda Holding weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Škoda Holding témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
|
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
2000-ben átszervezték a vállalatot. Az egyes divíziókat önálló cégekbe szervezték, amelyeket a Škoda Holding fogott össze. A vállalat az ezredfordulón csődbe ment. Később feldarabolták, az egyes leányvállalatokat eladták. A Škoda nevet több utódvállalat is használja. A Škoda Művek fő örökösének a plzeňi Škoda Transportation a.s. tekinthető, amely az egykori cégközpont alapjain a vasúti járműgyártási ágazatot viszi tovább. Az energetikai gépgyártó divíziót a dél-koreai Doosan cég vásárolta meg 2009-ben, ez Doosan Škoda Power s.r.o. néven működik tovább.
1925–1930 között a Škoda tulajdonában volt Mladá Boleslav-i autógyár is. Ez az 1930-as átszervezés után Autóipai Részvénytársaság (ASAP) néven folytatta a tevékenységét. 1z 1946-os államosítás után AZNP néven a Škoda márkanevet használva gyártott autót. A privatizálása után a Volkswagen cégcsoport részeként a Škoda Auto viszi tovább a Škoda autómárkát.
A Škoda nem csak személy- és haszongépjárműveket, hanem villamosokat (ČKD) és trolibuszokat is gyárt már alapítása óta. A márkához tartozott a Praga, a Liaz és a Tatra teherautók gyártása is. A Škoda további termékei a nehézgépekhez készülő alkatrészek, generátorok. A Škoda atomerőművek számára reaktortartályt is gyárt. A paksi atomerőmű tartályai is e cégtől kerültek ki. A Škoda eredetileg fegyvergyár is volt, az SMS Szent István csatahajó fegyverzetét is a Škoda szállította az 1910-es évek elején, de a fegyvergyártással a második világháború után felhagytak.
A pilzeni gyár tömegközlekedési-, elektrotechnikai eszközökre és fegyvergyártásra szakosodott. Az Osztrák–Magyar Monarchia vezető cégévé vált és remek minőségű fegyverekkel látta el a Monarchia, majd később Csehszlovákia katonaságát. A Škoda 1911 óta volt kapcsolatban a Václav Laurin és Václav Klement által alapított, először kerékpár és motor, majd személygépkocsi gyártó cégével a L&K-el. A Hispano Suiza luxusautó licencét (amit Superb néven gyártottak) úgy vette meg a Škoda, hogy még nem is volt saját autógyártó részlege.
Sikerének köszönhetően a cég gyorsan gyarapodott. A Škoda a személy- és tehergépjárműveken kívül ekkor már mozdonyokat, hidakat, fegyvereket is gyártott.
1920 környékén a cég a gépesített eke gyártásával is foglalkozni kezdett a Bächer céggel közösen. A P4-esre keresztelt járműből 51 készült az első világháború kezdetéig. A Puch és a Fiat még az eke licencét is megvették, hogy ők is gyárthassák. Az ekéből a világ minden pontjára szállítottak, pl. Dél-Afrikába, Spanyolországba és Ausztriába is. A P4-es eke továbbfejlesztett változata az Excelsior, ami pár évvel az eredeti modell után jelent meg, de ebből már kevesebb kelt el, mint a P4-ből.
1923. december 15-én jegyzik be a „Szárnyaló Nyilat”, mint márkavédjegyet.
1925-ben a L&K társaságot az alapítói átadták a Škodának.
1930-ban megalakul az ASAP (Akciová spolencnost pro automobilový prumysl) Autóipari Részvénytársaság, amely 100%-ban a Škoda tulajdonát képezte. Az átalakítást az indokolta, hogy a belföldi személyautó-piacon csak a 3. helyen álltak.
Az 1933-as évben az autógyár 1550 alkalmazottja 1607 db járművet készített, ami csak fele az 1932-es eredményeknek. Ebben az évben jelenik meg a 420-as modell; (később Standard, majd Popular néven árulták) ez lesz minden mladá boleslavi autó „öregapja”. (A típus „egyenes ági” leszármazottja a „régi” Octavia és a Felicia is.)
1936-ban a bel- és külföldi eladásokban is a Škoda az első csehszlovákiai autógyártó.
A második világháború változásokat hozott a gyár termelésében. Elkezdtek új teherjárműveket gyártani a frontok megsegítésére. A 256-os könnyű teherautó rendkívül sikeres volt, ugyanis mérete ellenére 2500 kg tömeget bírt el a jármű. A típus a koránál fejlettebb technológiával rendelkezett, ezért is gyártottak közel 3000-t 1943-ig.
A német megszállás alatt a gyárban haditermelés folyt. Ekkor főleg tankok készültek, pl. a Panzer 35 és 38. Speciális RSO traktorokat is gyártottak Mladá Boleslavban, melyeket Ferdinand Porsche tervezett és próbált ki. A gyár később felhagyott a fegyvergyártással.
1948-ban, a kommunista hatalomátvételt követően államosították a gyárat. Az ASAP-ot átalakítják; megszületik az AZNP (Automobilové závody národní podnik). A gyár még sokáig „megélt” a háború előtti technikából; a Jawa motorkerékpár, Tatra teherautó és a Zetor traktor fogalom maradt. 1950-es években személyautók gyártását átszervezték; mivel a Tatra haditermelését fokozni akarták ezért a Tatra 600 személyautók és a Tatra 805 teherautók is Mladá Boleslavban készültek.
A cég privatizációja 1989-től 1992-ig tartott. 2000-ben alakult meg a Škoda Holding.
A legenda szerint a ma használt emblémát egy indián fejet ábrázoló dombormű ihlette, amely egykor sok vezető irodájában volt megtalálható. Erről elnevezték az emblémát „Vörös Indián”-nak.
A jelenlegi formájú emblémát 1924 óta használja a Škoda. Az embléma nagyjából nem változott az évek során, csak 1991-ben a privatizációk közben esett át egy „verziófrissítésen”. Azóta a fenti emblémát használja a Škoda autógyár. A többi ágazat továbbra is a régebbi, egyszerűbb nyilat használja.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.