Kalcium-oxid

A kalcium-oxid (CaO) (más néven égetett mész, oltatlan mész vagy E529) egy széles körben használt szervetlen vegyület, melynek kristályai kalcium- és oxigénionokból épülnek fel. Tiszta állapotban szabályos kockákban kristályosodik. Fehér színű, korrozív, lúgos kémhatású por. A kereskedelemben kapható kalcium-oxid általában más vegyületeket (magnézium-oxidot, szilícium-dioxidot, kis részben alumínium-oxidot és vas-oxidot) is tartalmazhat.

Ez a szócikk az égetett mészről szól. Hasonló címmel lásd még: mész (egyértelműsítő lap).

Kalcium-oxid
IUPAC-név	kalcium-oxid
Más nevek	égetett mész
Kémiai azonosítók
CAS-szám	1305-78-8
PubChem	14778
ChemSpider	14095
EINECS-szám	215-138-9
DrugBank	DB15648
KEGG	C13140
ChEBI	31344
RTECS szám	EW3100000
InChIKey	ODINCKMPIJJUCX-UHFFFAOYSA-N
Beilstein	8129996
Gmelin	485425
UN-szám	1910
ChEMBL	CHEMBL2104397
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	CaO
Moláris tömeg	56,08 g/mol
Megjelenés	fehér, higroszkópos por
Halmazállapot	szilárd
Sűrűség	3,37 g/cm³
Olvadáspont	2580 °C
Forráspont	2850 °C
Oldhatóság (vízben)	1,65 g/l (exoterm reakció)
Kristályszerkezet
Kristályszerkezet	lapcentrált köbös
Termokémia
Std. képződési entalpia ΔfHo298	−635,09 kJ/mol
Standard moláris entrópia So298	38,19 J/(mol·K)
Veszélyek
EU osztályozás	ingerlő (Xi)
R mondatok	R41
S mondatok	S22, S24, S26, S39
Lobbanáspont	nem gyúlékony
Rokon vegyületek
Azonos kation	a kalcium vegyületei
Azonos anion	oxidok
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

Előállítása

A kalcium-oxidot általában mészkő hevítésével (mészégetés) állítják elő, ugyanis hő hatására a kalcium-karbonát (CaCO₃) kalcium-oxidra (CaO) és szén-dioxidra (CO₂) bomlik. A folyamat 825 °C fölött megy végbe.^[1]

CaCO₃ ↔ CaO + CO₂

A folyamat reverzibilis, egyensúlyhoz vezet, ezért a fejlődő szén-dioxidot légárammal el kell vezetni.

A lehűlést követően a kalcium-oxid azonnal elkezdi megkötni a levegőben található szén-dioxidot, és idővel a kalcium-oxid kalcium-karbonáttá alakul vissza. A mészégetés az első, ember által felfedezett kémiai reakciók egyike, már az őskorban is ismerték ezt az eljárást.

Tulajdonságai

• Vízzel erős hőfejlődés közben reagál, miközben oltott mész - Ca(OH)₂ - keletkezik. Ezt a folyamatot mészoltásnak nevezzük:

CaO + H₂O → Ca(OH)₂ + Q

Exoterm reakció: Q = 1177 KJ/kg, .

• Szénnel, elektromos kemencében, magas hőmérsékleten kalcium-acetilid (kalcium-karbid) keletkezik:

CaO + 3C → CaC₂ + CO

• A levegő szén-dioxidjával lassan reagál,és kalcium-karbonáttá alakul vissza, ezért levegőtől elzárva kell tartani:

CaO + CO₂ → CaCO₃

Felhasználása

• Az égetett mészből mészoltással kapott oltott meszet használják a habarcs (malter) készítéséhez, illetve környezetbarát meszeléshez (a lakások belső falának kifestéséhez, fertőtlenítéséhez).^[2]
• Felhasználják kalcium-karbid, majd acetilén előállítására.
• A 20. századig fertőtlenítőszerként alkalmazták, általában 10%-os oldatban. Hátránya, hogy levegővel és nedvességgel érintkezve hamar elbomlik.^[3]
• Élelmiszerek esetén általában savanyúságot szabályozó anyagként alkalmazzák E529 néven. Felhasználják még cukorgyártás során (szennyeződések eltávolítására), pékárukban (stabilizálószerként), valamint állati belek (hurkához, kolbászhoz) tisztítása, és kezelése során. Előfordulhat kakaóban, bélbe töltött húskészítményekben, valamint pékárukban. Napi maximum beviteli mennyisége nincs meghatározva. Élelmiszerek esetén mellékhatása nem ismert.
• További felhasználási területek : bőrcserzés, fémkohászat, kemencék bélése stb.

Egészségügyi kockázatok

Mivel a mészoltás erős hőfejlődéssel jár, vigyázni kell, nehogy kispricceljen.

Az égetett mész, akárcsak az oltott mész, lúgos jellegű és maró hatású, porát belélegezve légzési nehézségeket, bőrre kerülve égési felmaródást, szembe kerülve súlyos szemkárosodást okozhat.

Ezért védőkesztyűvel kell dolgozni, illetve bőrrel való érintkezés után bő vízzel le kell mosni.

Ha szembe kerül, azonnal nagyon bő vízzel ki kell öblíteni: egy poharat színültig megtöltünk vízzel, belepillogunk, majd ezt tiszta vízzel többször megismételjük. Semlegesítést nem szabad megkísérelni, azonnal szemorvoshoz kell fordulni.

Porát belélegezni nem szabad, védőálarcot kell viselni.

Ha mészporral, vagy mésztejjel, dolgozunk, teljes látószögű szemüveget kell viselni.^[4]