Apja Árkay Aladár (1868–1932) építész, iparművész, festő volt. Építészeti felfogása az eklektikus kezdetektől, a szecesszión keresztül eljut a modern – avantgárd – irányzatokig. Árkay Bertalan az egyetemi tanulmányait a Budapesti Királyi József Nádor Műegyetemen végezte el 1925-ben, majd apja irodájába került. 1926-ban a párizsi Academie des Beaux-Arts ösztöndíjasa volt és Adolph Thiers,(wd) párizsi építész[4][5] irodájában dolgozott. 1926–1927 között a bécsi Akademie der Bildenden Künste főiskolán és a Meisterschule für Architectur-on tanult, Peter Behrenstől. 1937-től a Szépirodalmi és művészeti Akadémiának, 1941-től a Fővárosi Közmunkák Tanácsának tagja volt. 1961-ben festményeivel II. díjat nyert a párizsi Salon des Beaux-Arts kiállításán.
Árkay Bertalan a két világháború közötti időszak egyik legtöbbet foglalkoztatott családi ház tervező építész volt. Az általa tervezett családi házak legtöbbje magas építészeti színvonalat képvisel.
Kiemelkedik templom tervezési tevékenysége is. Apjával – Árkay Aladárral – közösen tervezte az 1928-tól közadakozásból épülő Mohácsi Fogadalmi templomot és a Budapest, XII. Csaba utcában felépített Városmajori Jézus Szíve-plébániatemplomot. Mindkettőt apja halála után fejezte be. A Városmajori templom üvegablakai Árkay első feleségének, Árkayné Sztehlo Lilinek a munkái.
Középületei közül megemlíthető az 1938-ban tervezett OTI rendelő és kórház Sopronban, az 1939-ben létesült Rózsadombi Leventeotthon és a Sátoraljaújhelyi polgári iskola 1940-ből. Az ő tervei szerint valósult meg – 1936-ban – a Milánói Triennálé Magyar pavilonja is.
Tervezői tevékenysége mellett kiemelkedik pályázati munkássága is. Ezek között a legismertebb a „Szent Korona útja és Vitézek tere építészeti megoldása”, pályamű, amellyel I. díjat nyert. (Ma: Petőfi híd budai hídfő és az Irinyi József utca Október huszonharmadika utcáig terjedő szakasza). A rendezési terv töredékében valósult meg. Ezt mutatja a két út találkozásánál látható félköríves beépítés.
"Az I. és II. világháború utáni időszak építészetének szinte minden olyan megnyilatkozásában szerepet vállalt, amelyben a közhasznúság, és egyben az építészetnek mint művészetnek továbbfejlesztési lehetőségét látta."[6]
Tervezett és megépült épületei
1927. Budapest. XII. Alma utca 2/c. családi ház
1927. Budapest. II. Virágárok utca 15. családi ház
1928. Budapest. II. Lorántffy Zsuzsanna utca 6. családi ház
1928. Budapest. XI. Diószegi út 54. családi ház
1931. Budapest. XI. Gombocz Zoltán utca 11. családi ház
1934 – 1935. Budapest. VIII. Köztársaság tér 14-15-16. Lakóépület-csoport, OTI bérházak (Faragó Sándor, Fischer József, Heysa Károly, Ligeti Pál, Molnár Farkas, Pogány Móric, Preisich Gábor, Vadász Mihály tervezőtársakkal)
1948. Budapest. Szépművészeti Múzeum épületének helyreállítása
1950. Budapest. V. Erzsébet tér 4. Az V. Kerületi Tanács épületének átalakítása.(Eredetileg 1938-39-ben Kardos György által tervezett modern stílusú épület volt, art deco részletekkel)
1922-től rendszeresen szerepel festményeivel a Képzőművészeti Társulat kiállításain
1930. Képzőművészek Új Társasága. Kiállítás. Nemzeti Szalon
1930. Budapest. Műcsarnok. XII. Budapesti Nemzetközi Építészeti Kongresszus Kiállítása
1931. Római magyar ösztöndíjasok kiállítása. Nemzeti Szalon
1932. Nemzetközi Egyházművészeti Kiállítás. Padova
1933. II. Modern Nemzetközi Építész Kiállítás. Párizs
1933. Klebelsberg Kuno emlékkiállítás. Budapest
1934. Építészeti Világkiállítás. Milánó
1934. II. Arte Sacra. Róma
1936. VI. Milánói Triennálé. Milánó
1959. Société des Artistes Français szalonjának kiállítása. Párizs
1961. Salon des Beaux Arts kiállítása. Párizs
Festészetéről – festményeiről – nincsenek adatok, annak ellenére, hogy számos kiállításon szerepelt azokkal. Külföldi kiállításokon, tárlatokon díjakat is nyert.
Templomok
Városmajori Jézus Szíve plébánia 1932-33
Városmajori plébánia harangtornya 1936-37
Mohács, Fogadalmi templom 1929-40
Balatonlelle. Plébánia templom 1943
Családi házak
Bpest. II. Branyiszkó út 32. családi ház 1932
Bpest. II. Lepke utca 25. családi ház 1933
Bpest. XI. Somlói-köz 6. családi ház 1935
Hazai és külföldi kiállításokon számos kitüntetést nyert.
Életéről és művészetéről közel 200 publikáció jelent meg, hazai és külföldi szaklapokban. Többek között: Két budapesti családi ház. (N.N. Tér és Forma 1929), Árkay Aladár és Árkay Bertalan. (Bierbauer Virgil), Két magyar építész. (Revue de Hongrie. 1933), Az új városmajori templom. (Rimanóczy Gyula. Tér és Forma. 1933/6.sz), Árkay Bertalan. (Pusztai László. Magyar Építőművészet. 1972/5. sz.)
Budapest építészetére vonatkozó tervgyűjteményét a Budapesti Történeti Múzeum őrzi, közte – első feleségének – Árkayné Sztehlo Lili üvegablak terveit is.
A Magyar Építészeti Múzeumban is találhatók munkásságáról részletek.
Csáki Tamás megjegyzi, hogy „Ennek az építésznek a kiléte bizonytalan. Bierbauer i. m. 1933, 819. alatt (Bierbauer Virgil: Deux architectes hongrois: Árkay père et fils. La Nouvelle Revue de Hongrie II. 1933) E. Thiers néven, míg Árkay Bertalan 1937-ben adott nyilatkozatában (Csaba Rezső: Beszélgetés Árkay Bertalannal. Hajlék I. 1937, 87.) Thierre-ként szerepel. Más egykorú, hasonló nevű építészt nem ismer a francia szakirodalom.” (Adolph Thiers-n kívül).
Ferkai András: Buda építészete a két világháború között. MTA Művészettörténeti Kutató Intézet, Budapest, 1995. (27, 97, 118, 147, 177, 182, 186, 263, 269, 290, 340, 346, 353, 374, 396, 404, 406, 414, 419, 472, 482, 489)
Ferkai A. (szerk.), (szerzők: Branczik Márta, Ferkai A., Hajdú Virág, Molnos Attila, Oláh Éva): Pest építészete a két világháború között. Modern Építészetért Kht. kiadása. Budapest, 2001. (194, 230.1, 574)
Pamer Nóra: Magyar építészet a két világháború között. Műszaki Könyvkiadó, 1986. (54, 89, 90, 91, 92, 110, 111, 137, 140, 161, 163, 165, 172, 204, 205, 206)
Tér és Forma archív képek: (1928/5. sz. 182-183. old, 1928/5. sz. 184-185. old, 1929/9. sz. 360-362. old, 1932/1. sz. 2-3. old, 1932/9. sz. 351. old, 1932/11sz.350. old, 1933/4-5. sz. 103-110. old, 1934/2. sz. 37-41. old, 1935/7. sz. 185-195. old, 139/9. sz. 251-252. old, 1940/11. sz. 192. old, 1942/8. sz. 117-119. old, 1942/10. sz. 261-262. old, 1943/1. sz. 15-17. old, 1943/7. sz. 113-114-old, 1943/10. sz. 230-233. old.)
Árkay. Egy magyar építész- és művészdinasztia; szerk. Csáki Tamás; Holnap, Bp., 2020 (Az építészet mesterei)
Società Amici dell’Arte Cristiana. Raccolta internazionale di arte cristiana nel III centenario della morte del card. Federico Borromeo e nel decennio di fondazione della scuola „Beato Angelico”, catalogo della mostra, Milano, Palazzo della Società per le Belle Arti ed Esposizione Permanente, 14 novembre – 27 dicembre 1931.
L'artisan Liturgique (Juliet-Aout-Sept. 1936)
Merényi Ferenc: 1867–1965, cento anni. Architettura ungherese. Appunti per una storia dell'architettura contemporanea ungherese. Római Magyar Akadémia, Róma, 1965.