Ábrahámhegy

Ábrahámhegy község Veszprém vármegyében, a Tapolcai járásban. Az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.

Ábrahámhegy
A Badacsony a faluból nézve
Ábrahámhegy címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Veszprém
Járás	Tapolcai
Jogállás	község
Polgármester	Vella Ferenc Zsolt (független)[1]
Irányítószám	8256
Körzethívószám	87
Népesség
Teljes népesség	582 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	28,43 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	14,88 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 48′ 59″, k. h. 17° 33′ 58″46.816280555556, 17.566080555556
Ábrahámhegy Pozíció Veszprém vármegye térképén
Ábrahámhegy weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ábrahámhegy témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

A település és környékének térképe

A Balaton északi partján, a Badacsonytól keletre, Révfülöp községtől 5 kilométerre nyugatra fekszik a 71-es főút mentén. Északi szomszédja Salföld, ahová a 7346-os út vezet Ábrahámhegy központjából.

Könnyű közúti megközelítése mellett elérhető vonattal is a Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonalon; Ábrahámhegy megállóhely a 7346-os út 71-es főúti kiágazásával szemben, attól pár lépésre található.

2,8 kilométeres tóparti szakasz, 7 négyzetkilométernyi közigazgatási terület és 5 négyzetkilométernyi vízfelület tartozik a településhez.

Története

Kápolna a szőlőhegyen

A Balaton egyik legkedveltebb fürdőhelye, egyrészt azért, mert félkör alakban magasló hegyei nyugatról és északról védik a szelektől, másrészt mert egy völgykatlanban terül el, s ennek köszönhetően a klímája melegebb a környezetéénél.

Régészeti leletek tanúsága szerint már a rómaiaknak is kedvelt helye volt.

A környékére vonatkozó első fennmaradt írásos feljegyzés 1082-ből származik. Ebben Ábraham néven szerepel.

II. Endre uralkodása alatt királyi udvarnokok birtokolták.

A kikötő

A község életében jelentős fejlődést jelentett, amikor átadásra került a Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonal (1909) és 1925-ben elkészült az ábrahámhegyi vasúti megállóhely is.

A hegyekkel övezett festői környezet kiváló helyet ígért a csendre, nyugalomra vágyó nyaralóknak. Sorra épültek az üdülőházak, és Ábrahámhegy közkedvelt hely lett. 1925-ben megalakult a Fürdő- és Kultúrszövetkezet, melynek közreműködésével már 1927-ben megépítették a '70-es évek végéig fennállt fürdőbejáratot és kabinokat. A strand fejlesztését és szépítését segítette az 1934-ben megalakult Fürdőegyesület.

A településen, az óvoda épületében községi könyvtár is működik.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Gáspár József (FKgP-SZDSZ)^[3]
• 1994–1998: Gáspár József (független)^[4]
• 1998–2002: Gáspár József (független)^[5]
• 2002–2006: Gáspár József (független)^[6]
• 2006–2010: Vella Ferenc Zsolt (független)^[7]
• 2010–2014: Vella Ferenc Zsolt (független)^[8]
• 2014–2019: Vella Ferenc Zsolt (független)^[9]
• 2019–2024: Vella Ferenc Zsolt (független)^[10]
• 2024– : Vella Ferenc Zsolt (független)^[1]

Népesség

A település népességének alakulása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	441	423	423	518	525	583	582
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 96,7%-a magyarnak, 2,2% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (3,1% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72,5%, református 2,6%, evangélikus 1,3%, felekezeten kívüli 4,1% (18,3% nem nyilatkozott).^[11]

2022-ben a lakosság 86,9%-a vallotta magát magyarnak, 3,8% németnek, 1,3% ukránnak, 0,4% szlováknak, 1,4% cigánynak, 0,2%-0,2% örménynek, horvátnak, lengyelnek és románnak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,95% volt római katolikus, 2,9% evangélikus, 2,7% református, 0,2% görög katolikus, 0,2% ortodox, 0,2% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 8% felekezeten kívüli (38,7% nem válaszolt).^[12]

Nevezetességei

Az ábrahámhegyi strand reggel

Ábrahámhegyi látkép

• Bökk-hegyi kilátó
• Salföldi pálos kolostorrom
• Vízimalom (a 18. századból)
• A kisörspusztai romanikus stílusú templom romja (a 13. századból)
• Kápolna
• Csörgey Titusz-kiállítás az Ábrahámhegyi Kulturális Centrumban
• Szent László-templom

Régi mondások, falucsúfolók a településről

• H'á mész? Ábrahám kebelébe. [Ábrahámhegyre tartó utazók mondták az úti céljuk iránt érdeklődőknek]^[13]
• A régen Ábrahámhegyhez tartozott Kisörs (ma Badacsonyörs) régi Bugyberek elnevezéséhez kapcsolódik az alábbi, fennmaradt mondás: „A bugyberki kümíves a pipaszárába kapaszkodott, hogy az állásrul le ne essen.”^[13]