Vésztő
magyarországi város Békés vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Vésztő város Békés vármegyében, a Szeghalmi járásban.
| Vésztő | |||
 | |||
| Városháza | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Vármegye | Békés | ||
| Járás | Szeghalmi | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Karakas Anikó (független)[1] | ||
| Irányítószám | 5530 | ||
| Körzethívószám | 66 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 6087 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 53,97 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 125,7 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 55′ 32″, k. h. 21° 15′ 50″ | |||
 Vésztő
Pozíció Békés vármegye térképén
| |||
| Vésztő weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vésztő témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Vésztő a vármegye északi részén található, közigazgatási területének határa északon a megyehatárral is azonos Sebes-Körös. Természetföldrajzi szempontból a Kis-Sárrét délnyugati peremén, a Körös menti sík szomszédságában fekszik.[3]
Vésztő vasútállomás fontos csomópontja a környékbeli vasúti mellékvonalaknak. Saját fűtőházzal rendelkezik.
Szomszédai: Bélmegyer, Okány, Körösújfalu, Körösladány, Szeghalom és Újiráz.
Megközelítése
Közúton Szeghalom és Gyula felől is a két várost összekötő 4234-es úton érhető el. Mezőberénnyel az előbbi útból a déli határszéle közelében kiágazó 4237-es út köti össze, Bélmegyeren keresztül. Körösújfaluval való közúti kapcsolatát a 4222-es út, Komádival a 4222-es illetve a 4223-as utak biztosítják, Okány felől pedig a 4235-ös úton érhető el.
Vonattal a MÁV 127-es számú Körösnagyharsány–Vésztő–Gyoma-vasútvonalán és a 128-as számú Békéscsaba–Kötegyán–Vésztő–Püspökladány-vasútvonalán közelíthető meg. (A két vasútvonal Vésztő és Szeghalom vasútállomás között közös nyomvonalon fut.) A vasútvonalak állomásainak viszonylatában Vésztő vasútállomás, a 127-es vonal tekintetében Szeghalom vasútállomás és a már megszűnt Kótpuszta megállóhely között, a 128-as vonal tekintetében pedig Okány vasútállomás és Szeghalom között helyezkedik el; fizikailag a város északi részén található, közúti elérését a 42 338-as számú mellékút biztosítja. Vésztő közigazgatási területén létezett amúgy Kótpuszta megállóhely is, a város keleti határszélén, az azonos nevű külterületi városrész északi peremén, közúti elérését a 42 337-as számú mellékút biztosította.
Vésztőt a legkorábbi írásos emlék 1350-ben említi először Vejzetheu (Vejszető) néven. Ez a terület azonban már Vésztő kialakulását jóval megelőzően is lakott volt, amire több, ásatásokkal alátámasztott bizonyíték van. A legfontosabb a mágori ikerhalom északi részében feltárt 6000 éves (neolitkor), s az azt követően egymásra települt emberi kultúrák maradványai. Az ikerhalom másikán a Vatához tartozó Csolt nemzetség létesített a 11–12. században monostort, amely feltárt, részben rekonstruált formában látható a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhelyen.
A szabályozatlan Sebes-Körös hatalmas kiterjedésű vízjárta elöntési területén található kiemelkedéseken települt meg itt az ember, s alkotott kisebb-nagyobb élőhelyeket. A megélhetési lehetőségeket szinte kizárólag a halászat adta, s az egyik halfogó eszköz neve volt a vejsze, amiből a település nevét származtatják. Ezen kívül egyéb, tudományosan alá nem támasztott néveredet-elképzelések is léteznek: Víztő: a Sebes-Körös régi medrében vezető nagyobb ér csatlakozása a folyóba, Vesztő: a tatárjárás alkalmával az itt élők állítólag kaszákat helyeztek volna a folyó medrébe, amely megakadályozta a tatárokat az átkelésben, s számukra volt vesztő(hely).
A török uralom alatt a település teljesen elnéptelenedett, s a Rákóczi-szabadságharc leverését követően, 1713-ban történt meg az újratelepítése a Bihar (ma Hajdú-Bihar) vármegyében lévő Bakonszegről. A betelepült lakosság megszervezte saját ellátását, vízimalmok létesültek a Sebes-Körösön, munkába álltak a helyi kézművesek, iparosok. A lakosság többsége református volt, templomukat 1782-83-ban építették fel, s 1825-ben bővítették. Vésztő 1871-ben nagyközségi státuszt kapott; a vasúti közlekedés 1881-ben indult meg.
Bartók Béla az első világháború alatt népdalgyűjtést végzett a nagyközségben. Itt jegyezte le többek között a később közismertté vált Megyen már a hajnalcsillag lefelé kezdetű népdalt, valamint Angoli Borbála balladáját, amit felhasznált a Tizenöt magyar parasztdal című kompozíciójában. Vésztői munkásságának emléktáblát állítottak, és a városi oktatási intézmények összevonása után róla nevezték el a város Bartók Béla Nevelési Központját.
1925 karácsony estéjén a Sebes-Körös jeges árvize zúdul a község északi részére, elpusztítva mintegy ezer lakást és tanyát. A katasztrófa sújtotta községben Horthy Miklós kormányzó is látogatást tesz. 1927-ben épül az első villanytelep, 1928-ban fejeződik be az első járdásítás program.
Az élénk agrárszocialista mozgalom jelenlétét jelzi, hogy 1943 februárjában itt tartották meg az I. Országos Földmunkás Kongresszust. A német megszállás alól 1944. október 6-án szabadul fel, és az élet újjászervezésére a vésztőiek egy kvázi-önálló, kommunista berendezkedésű városállamot alapítottak: a Rábai-féle Vésztői Köztársaság 1944. decemberétől 1945. február végéig tartott. A második világháborút követő évtizedek történéseinek menete a megye legtöbb településéhez hasonlóan írható le, a gazdaság fejlődése, az infrastrukturális fejlesztések, a villanytelep, a víz-, gáz-, telefonhálózat kiépítéséig.
1982-ben fejeződtek be a mágor-pusztai ásatások. Az átadás után a történelmi emlékhely egyre látogatottabbá és ismertebbé válik, ma igen jelentős idegenforgalmi központ, itt található a népi írók szoborparkja, valamint ez az évenként megrendezésre kerülő Sárréti Piknik színhelye.
A település 2001. július 1-jén városi rangot kapott.[4]
Polgármesterei
- 1990–1994: Komáromi Gábor (független)[5]
- 1994–1998: Kaszai János (FKgP-MSZP-SZDSZ)[6]
- 1998–2002: Kaszai János (független)[7]
- 2002–2006: Kaszai János (MSZP)[8]
- 2006–2010: Kaszai János (MSZP)[9]
- 2010–2014: Molnár Sándor (Vésztőért Egyesület)[10]
- 2014–2019: Molnár Sándor (Fidesz-KDNP)[11]
- 2019–2024: Karakas Anikó (független)[12]
- 2024– : Karakas Anikó (független)[1]
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 7039 | 6992 | 6855 | 6303 | 6268 | 6207 | 6087 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,1%-a magyarnak, 7% cigánynak, 0,8% németnek mondta magát (11,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 4,1%, református 32,4%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 44,1% (17,2% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 92,6%-a vallotta magát magyarnak, 4,3% cigánynak, 0,8% németnek, 0,3% románnak, 0,1% bolgárnak, 0,1% szlováknak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 28,2% volt református, 2,4% római katolikus, 1,8% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 0,2% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 36,4% felekezeten kívüli (30,2% nem válaszolt).[15]
- Baktay Patrícia (1952–2010) vésztői születésű textilművész, középiskolai tanár.
- Berke Loránd (1979–) vésztői születésű fekvenyomó, testépítő.
- Búza Barna (1910–2010) vésztői születésű éremművész, szobrász.
- Garabuczy Ágnes (1936–2020) vésztői születésű festőművész.
- Hollósi Gábor (1935–2012) anatómus, tankönyvszerző, a település szülötte.
- Horváthné Fazekas Erika (1958–) Rátz Tanár Úr-életműdíjas pedagógus.
- Kiss Bálint (1772–1853) református lelkész, történész, pedagógus, az MTA tagja, a település szülötte.
- Krajcsó Bence (1994–) zenész, citerás, a Népművészet Ifjú Mestere.
- Lakatos Menyhért (1926–2007) József Attila-díjas író, a település szülötte.
- Láng Ida (1889–1944) regényíró, publicista, költő, a település szülötte.
- Makkay János (1933–) vésztői születésű régész.
- Marton Lajos (1927–2012) vésztői születésű hidrogeológus.
- Metykó Gyula (1907–1992) vésztői születésű festő, grafikus.
- Mike István (1919–1986) vésztői születésű labdarúgó-játékvezető.
- Pardi Anna (1945–) költő, a település szülötte.
- Petrovay Tibor (1902–1964) vésztői születésű közgazdász, szakíró.
- Sinka István (1897–1969) költő, író, 1920-ban telepedett le Vésztőn.
- Steuss János, a Liliput Színház művésze
- Tarnai Katalin (1952–) vésztői születésű bemondó, szerkesztő, riporter, műsorvezető.
A vésztői Bartók Béla Nevelési és Általános Művelődési Központ három munkatársa is megkapta a Teleki Blanka-díjat:
- Lázárné Nagy Margit Katalin tanító, fejlesztő pedagógus (2010)
- Nyíri Károlyné tanár, munkaközösség-vezető (2011)
- Kara Istvánné óvodapedagógus, munkaközösség-vezető (2012)
- Mágor-puszta természetvédelmi terület és történelmi emlékhely:
- Sinka István egykori lakóháza
- Kiállítóhely és képtár (kiállítások: A népi írók; Sinka István; Metykó Gyula)
- Zsidó temető, kiemelkedő helyi történeti érték. Dr. Bán Edit orvosnő síremléke
- Világháború emlékmű (Novák István alkotása)
- Felszabadulási emlékmű (Kiss Nagy András, 1985)
Vésztő egy 1782–1785-ben készült térképen
A református templom
A Szabó Pál Általános Iskola
A művelődési ház
Sinka István szobra a művelődési ház előtt
Sinka István egykori háza
A Mesterségek Háza
Kiállítóhely és képtár
A Sinka kiállítás részlete
A Metykó kiállítás részlete
Bartók Béla emléktábla
A díszkút
A díszkút részlete
Kiss Bálint emléktábla
A Csolt-monostor romjai
Vésztő története, szerk.: Szabó Ferenc, Nagyközségi Tanács, Vésztő, 1982, ISBN 9630313405
Vésztő képekben, szerk: Molnár Sándor – Deák Balázs, Vejsze Kulturális Egyesület, 2014, ISBN 9789631222807
- Itt játszódik Keszthelyi Zoltán költő Vésztői gépállomás című verse.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
