Viss
magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Viss község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Sárospataki járásban.
| Viss | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Sárospataki | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Sztankó Bernadette (független)[1] | ||
| Irányítószám | 3956 | ||
| Körzethívószám | 47 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 443 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 49,6 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 13,91 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 13′ 04″, k. h. 21° 30′ 17″ | |||
 Viss
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
| Viss weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Viss témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
A Bodrogközben, Olaszliszka, Kenézlő és Zalkod közt fekvő település.
A település a honfoglalás korában jött létre, a honfoglalás kori leletek ma Nyíregyházán tekinthetőek meg a Jósa András Múzeumban. A falut elsőként 1239-ben említik.
1410-ben a település vámhely, vízi és szárazföldi vámja is van.
A 15. század közepéig több birtokosa is volt a településnek: Upor, Ujfalusy, és az Óbégányi családoknak volt itt birtoka. A település ekkor Zemplén vármegyéhez tartozott.
A 15. század végén még a Buttkay, Márky, Ráskay családot is birtokosai között találjuk.
A 16. század elején nevét már Viss-nek írták, ekkor a Farkas család volt a falu birtokosa.
1885-ben a faluban nagy tűzvész pusztított, melyben Viss majdnem teljesen leégett.
Viss-nek az 1910-es népszámláláskor 1051 lakosa volt, ebből 1048 magyar, melyből 514 római katolikus, 229 görögkatolikus, 270 református volt.
Az 1950-es megyerendezésig Szabolcs vármegye Dadai felső járásához tartozott.
Polgármesterei
- 1990–1994: Fazekas Gyuláné (független)[3]
- 1994–1998: Fazekas Gyula (független)[4]
- 1998–2002: Fazekas Gyula (Zempléni Településszövetség)[5]
- 2002–2006: Fazekas Gyula (független)[6]
- 2006–2010: Fazekas Gyula (független)[7]
- 2010–2014: Fazekas Gyula (független)[8]
- 2014–2019: Tamás János (független)[9]
- 2019–2024: Tamás János (független)[10]
- 2024– : Sztankó Bernadette (független)[1]
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 696 | 685 | 678 | 521 | 458 | 494 | 443 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
2001-ben település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,4%-a magyarnak, 10,9% cigánynak, 1% németnek mondta magát (10,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 32,5%, református 13%, görögkatolikus 23,1%, felekezeten kívüli 7,9% (21,6% nem válaszolt).[12]
2022-ben a lakosság 88,2%-a vallotta magát magyarnak, 7% cigánynak, 1,1% németnek, 0,4% ukránnak, 0,4% szlováknak, 0,2% örménynek, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 28,8% volt római katolikus, 13,3% református, 16,4% görög katolikus, 7,6% felekezeten kívüli (33,6% nem válaszolt).[13]
- Római katolikus temploma 1827-ben épült.
- Borovszky Samu: Szabolcs vármegye.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
