Viasz
bioszintetikus anyag / From Wikipedia, the free encyclopedia
A viasz az egyik legrégebben ismert ragasztó. A szó eredetileg csak a ma méhviaszként emlegetett anyagra vonatkozott.
A viasz szó jelentése nem pontosan meghatározott, de általában olyan anyagot jelent, ami tulajdonságaiban a méhviaszra hasonlít, tehát:
- szobahőmérsékleten plasztikus (formálható)
- olvadáspontja 45 °C fölött van (ez különbözteti meg a viaszokat az olajoktól és zsíroktól)
- viszkozitása erősen hőmérsékletfüggő
- nem sokkal olvadáspontja fölött alacsony a viszkozitása (a legtöbb műanyagtól eltérően)
- vízben nem oldható
- hidrofób azaz víztaszító, vízlepergető
- durva vagy finom kristályos szerkezetű
- áttetsző, de nem üvegszerű
- alacsony nyomáson polírozható[1]