román költő, néprajzkutató, dramaturg, politikus, miniszter From Wikipedia, the free encyclopedia
Vasile Alecsandri (Bákó, 1821. július 21. – Mircești, Iași megye, 1890. augusztus 22.) román költő, néprajzkutató, dramaturg, politikus, miniszter, a román színjátszás és dráma megalkotója, Moldva és egyúttal Románia híres személyisége a 19. században. Részt vett az 1848-as forradalmi eseményekben, külföldi tisztelői szemében ő volt „a román Victor Hugo”, Mihai Eminescu a román költészet királyának nevezte.
Vasile Alecsandri | |
Született | 1821. július 21. Bákó |
Elhunyt | 1890. augusztus 22. (69 évesen) Mircești |
Álneve | V. Mircesco |
Állampolgársága |
|
Foglalkozása | költő, néprajzkutató, dramaturg, drámaíró, politikus, miniszter |
Tisztsége | Románia külügyminisztere |
Halál oka | tüdőrák |
Vasile Alecsandri aláírása | |
A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Vasile Alecsandri témában. | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Vasile Alecsandri témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
1821. július 21-én, más források szerint 1819-ben vagy 1818-ban született Vasile Alecsandri asztalnok és Elena Cozoni gyermekeként. Születési helye bizonytalan, mivel akkor jött világra, amikor családja Alexandru Ipsilanti serege elől a hegyekbe menekült.
Gyermekéveit Jászvásáron, illetve Merszefalván töltötte, ahol apjának birtoka volt. Első tanára egy görög tanító, azután a máramarosi Gherman Vida volt.
1828-ban Jászvásárban megnyílt a francia Victor Cuenim nevelőintézete. Az apja beíratta ide, ahol együtt tanult többek közt Mihail Kogălniceanuval, valamint Matei Millóval, a későbbi híres színésszel, akivel szoros barátságot kötött. Hozzá írta később Chirița ciklus műveit és kupléi nagy részét. 1834-ben más fiatal moldvai bojárokkal, többek közt a későbbi uralkodó, Alexandru Ioan Cuza, és a festő, Negulici társaságában Párizsba küldték folytatni a tanulmányait, ahol 1835-ben le is érettségizett. 1838-ban jelentek meg első versei, francia nyelven.
1839-ben tért vissza Moldvába és tisztviselőként dolgozott 1846-ig. Több utat tett külföldön (Itáliában, Spanyolországban), valamint hazájában. 1840-ben a Jászvásári Nemzeti Színház igazgatóságának tagja lett, itt írta első színpadi művét Farmazonul din Hârlău címmel. Felfedezte a népi alkotások művészi értékét, első verseit románul ezekből merítve írta. Később ezeket a Doine ciklusba rendezte, s a Doine și lăcrămioare (Dojnák és gyöngyvirágok) kötetében jelentetett meg. 1848-as forradalmi tevékenysége miatt száműzték, majd csak 1850-ben térhetett haza. Még ez évben indította útjára első Chirița-művét Chirița în Iași címmel, melyet a Chirița în provincie(1852), Chirița în voiagiu (1864), Chirița în balon (1874) című művek követnek. 1855-ben folyóiratot indított România literară néven és ebben olyan hírességek működtek közre, mint Constantin Negruzzi, Mihail Kogălniceanu, Alecu Russo, Grigore Alexandrescu, Dimitrie Bolintineanu és Alexandru Odobescu.
1859-ben, miután Alexandru Ioan Cuza egyesítette Moldvát és Havasalföldet, az uralkodó őt nevezte ki külügyminiszterré: elküldte Franciaországba, Angliába, valamint Piemontba, hogy elismertesse a külfölddel az unió létrejöttét. Tagja lett az 1863-ban Jászvásárban megalakult Junimea irodalmi társaságnak, 1867-ben a Román Akadémia vette fel tagjai közé. 1878-1879 között írta Despot-Vodă című romantikus, történelmi drámáját, amellyel nagy sikert aratott.
Halála előtt egy évvel látogatást tettek nála Sully Prudhomme és Leconte de Lisle francia költők. 1890. augusztus 22-én távozott az élők sorából hosszú szenvedést követően. Mircești-ben helyezték örök nyugalomra. Ő az egyik legismertebb romantikus román költő hazájában Mihai Eminescu és George Coșbuc mellett.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.