Técső
település Ukrajnában, Kárpátalján, a Técsői járásban From Wikipedia, the free encyclopedia
Técső (ukránul: Тячів [Tyacsiv], oroszul: Тячeв [Tyacsev], szlovákul: Tačová, románul: Teceu Mare) város Ukrajnában, Kárpátalján, a Técsői járás székhelye.
| Técső (Тячів) | |||
 | |||
| Técső főutcája | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ukrajna | ||
| Terület | Kárpátalja | ||
| Járás |
| ||
| Község | Técső község | ||
| Rang | város | ||
| Alapítás éve | 1329 | ||
| Polgármester | Ivan Kovacs | ||
| Irányítószám | 90500 | ||
| Körzethívószám | +380 3134 | ||
| Testvértelepülései | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 8887 fő (2022. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 329,15 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 210 m | ||
| Terület | 27 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 00′ 41″, k. h. 23° 34′ 20″ | |||
 Técső
Pozíció Kárpátalja térképén
| |||
| Técső weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Técső témájú médiaállományokat. | |||
A város Huszttól 30 km-re délkeletre, a Tisza jobb partján, a Máramarosi-medence völgyében fekszik, ennek megfelelően ez a folyó, amely Kárpátalja legnagyobb folyója is, a város szerves részét képezi. Itt ömlik bele a Técső-patak. Határában emelkedik a Kápolna-domb[2]
Neve a régi magyar Técs személynév kicsinyítő képzős változatából származik.
1211-ben Tecu néven említik először.
1308-ban a fő sószállító vizek közt szerepelt Técső is Viskkel, Talaborral, és Szigettel együtt. A középkorban a közeli sóbányák sóvágói lakták. Kiváltságait 1329-ben kapta Károly Róbert királytól városi ranggal. 1334-ben a pápai tizedjegyzék szerint egyházának papja 60 garas, 1335-ben 48 garas pápai tizedet fizetett. Técső az öt máramarosi koronaváros egyike volt.
1902-ben Ferencvölgyet csatolták hozzá. 1910-ben 5910 lakosából 4482 magyar, 855 ruszin és 434 német volt. A trianoni békeszerződésig Máramaros vármegye Técsői járásának székhelye volt. A trianoni békeszerződéssel Ferencvölgye és a város Tiszán túli része Kistécső néven Romániához került, 1941 és 1944 között újra Técső része lett, majd ismét román terület lett. 1961 óta város, járási székhely, 13 000 lakosából mintegy 4000 magyar.
A népesség alakulása 2017 és 2022 között
| Lakosok száma | 8980 | 9019 | 8887 |
| 2017 | 2019 | 2022 |
Adatok: Wikidata
A települést érinti a Bátyú–Királyháza–Taracköz–Aknaszlatina-vasútvonal, valamint az N-09-es Munkács–Rohatin–Lviv főútvonal.
- 13. századi eredetű református temploma 1546-óta a reformátusoké, 1748-ban bővítették, tornya 1810-ben épült. Festett kazettás mennyezete 1748-ban készült. 1985-ben renoválták.
Técső város egyik legnevezetesebb emlékhelye, mely a XIII. század második felében épült. Először a római katolikus hívőknek adott otthont. A reformáció terjedése és az új hit elfogadása pedig azt eredményezte, hogy 1546-ban a lakosság zöme áttért és felvette a református vallást, így az egész templomot is elfoglalták.
.jpg)
- Itt áll Hollósy Simon festőművész egykori alkotóháza, ahol 1915-től haláláig, 1918-ig élt.
- Itt született 1869-ben Vandrasek József gyógyszerész, vegyész.
- Itt született Padányi Gulyás Jenő (1945 után Eugene Padanyi-Gulyas; 1900. május 21. – 1982. november 8.) építészmérnök, politikus, néprajzi gyűjtő, plakáttervező.
- Itt született 1955. január 1-én Riskó György festő, grafikus.
- Itt született 1966. február 13-án Gazda Albert újságíró.
- Innen származik a hagyományos máramarosi ruszin zenét játszó méltán híres Técsői Banda.
- Itt volt városi képviselő, és több más szállal is kötődött a településhez Hápka Péter (1885–1961) ügyvéd, kárpátaljai autonómiapárti magyar politikus, magyarországi országgyűlési képviselő.
Técső a címadó helyszíne Örkény István Técsőiek című egyperces novellájának.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
