Torma Zsófia (Csicsókeresztúr, 1832. szeptember 27.[1]Szászváros, 1899. november 14.) magyar ősrégész, első magyar régésznő.[2] Van olyan forrás, amely szerint a világ első női régésze volt.[3]

Gyors adatok
Dr. Torma Zsófia
Thumb
Született1832. szeptember 27.
Csicsókeresztúr
Elhunyt1899. november 14. (67 évesen)
Szászváros
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar magyar
SzüleiTorma József
Foglalkozásarégész
KitüntetéseiA Kolozsvári Magyar Királyi Ferencz József Tudományegyetem díszdoktora (1899. május 24.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Dr. Torma Zsófia témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség
Bezárás

Családja

Édesapja Torma József történész, édesanyja az erdélyi örmény nemesi Dániel család leszármazottja, Dániel Jozefa.[4][5] Torma Károly (1829–1897) régész, országgyűlési képviselő testvére.

Élete

Szászvárosban telepedett le, így Hunyad vármegye csigatelepeit kezdte tanulmányozni. 1875-ös budapesti ősembertani kongresszuson, Rómer Flóris felhívására Tordos őstelepét kezdte ásatni, ahol meglepő felfedezésekre jutott. A szerencsés kezdetet Déva közelében a jelzett völgyön, Nándor-Válya (hajdan Ság), Nándor s főleg a nándori barlang őstelepeinek kutatása követte. Téglás Gábor külön füzetet írt leleteiről.[6] 1876-ban külföldi tanulmányutakat tett, kétszer is részt vett a német antropológusok gyűlésein, ahol kiváló szakemberekkel konzultált, főként a szimbolikus díszítésű edények jelentőségéről.

Első felolvasásait az Erdélyi Múzeum-Egyesület, majd az 1881-ben Déván létrejött Hunyadvármegyei Történelmi és Régészeti Társulat gyűlésein tartotta és e két társulat évkönyveiben közölte értekezéseit. 1899-ben királyi engedéllyel kapta meg a kolozsvári egyetem bölcsészdoktori oklevelét.

Részt vett a kolozsvári múzeum megalapításában s tagja lön számos anthropologiai és régészeti egyletnek. Leleteinek másodpéldá­nyait egyleteknek, iskoláknak ajándékozás daczára, hogy költséges buvárlatait mind idegen támogatás nélkül saját költségén végezé, — jótékony keze mindig tudott juttatni más nemes czélokra is. Iskolák építésére, kulturintézetekre mindig örömest áldozott s jószá­gán maga állított föl magyar népiskolát
– Vasárnapi Ujság - 29. évfolyam, 39. szám, 1882. szeptember 24.

Több tudományos és jótékonysági egyletnek is tagja volt. 10 387 darabból álló régészeti gyűjteményét halála után az Erdélyi Múzeum érem- és régiségtára őrizte.[7]

Főbb művei

  • 1879 Hunyadvármegye neolith-kőkorszakbeli telepek. Erdélyi Múzeum.
  • 1880 A nándori barlangcsoportozat. Erdélyi Múzeum, VII. évf. 6. sz. 153-171. old. és 7. sz. 206-209. old.
  • 1887 A római uralom előtti Dácziának planeta cultusáról. Erdélyi Múzeum.
  • 1894 Ethnographische Analogien. Ein Beitrag zur Gestaltungs- und Entwicklungsgeschichte der Religionen. Erdélyi Múzeum. (Ism. Liter. Centrablatt 10).
  • 1896 Hazánk népe ős mythosának maradványai. Deés.
  • 1897 A tordosi őstelep és hazánk népe ősmythosának maradványai (Hunyad vm. monográfiájában, Budapest.
  • 1902 Hunyad vármegye földjének története az őskortól a honfoglalásig, in: Hunyad vármegye monográfiája, Budapest.

Reprint kiadások

Emlékezete

  • Nevét őrzi az 582910 Tormazsófia kisbolygó.[8]

Jegyzetek

Források

További információk

Wikiwand in your browser!

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.

Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.