Remove ads
Csicsókeresztúri Torma Károly (Kudu, 1829. október 13.[1] – Porto d'Anzio, 1897. február 28.) bölcsészdoktor, régész, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, az MTA rendes tagja.
| Torma Károly | |
 | |
| Pollák Zsigmond metszete a Vasárnapi Ujságban | |
| Született | 1829. október 13. Kudu |
| Elhunyt | 1897. február 28. (67 évesen) Porto d'Anzio |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Szülei | Torma József |
| Foglalkozása | bölcsészdoktor, régész, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő |
| Tisztsége |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Torma Károly témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Édesapja Torma József történész, édesanyja az erdélyi örmény nemesi Dániel család leszármazottja, Dániel Jozefa.[2][3] Testvére Torma Zsófia régész.
Tanulmányait a besztercei piarista algimnáziumban, majd a kolozsvári líceumban végezte (1848), ahol jogot tanult. 1848-ban követi írnokként kísérte el apját az erdélyi országgyűlésre, majd a pesti nemzetgyűlésen lett írnok. Ezután Bem tábornoknál szolgált mint honvéd, eme pályafutását 1849. augusztus 26-án fejezte be a zsibói fegyverletételnél. Innentől bujdosásba kényszerült, megjárta a Kereki pusztákat, majd Biharban élő rokonaihoz került. Hazatérése után ő látta el a gazdasági ügyeket, mivel apja betegeskedett. 1853-ban vette át a csicsókeresztesi és kudui birtokait, ahol gazdálkodott és archaeológiával foglalkozott. 1855. január 25-én vette feleségül Szászvárosban vízszentgyörgyi Makray Sándor leányát, Makray Bertát. Frigyükből négy gyermek született, ezek közül kettő még gyermekkorában elhunyt. Torma Károly a gazdálkodással egyidejűleg közjoggal és régészettel is foglalatoskodott, ezidőtájt kezdte el gyűjteni az epigráfiai adatokat Dacia római kori történetéhez, valamint ásatásokat végzett Ilosván. 1857-ben látogatta meg csicsókeresztúri birtokán Theodor Mommsen német római jogász és ókortörténész, aki a berlini tudományos akadémia megbízásából utazott Erdélybe hogy az újabb epigráfiai kincset felkutassa, egyben Tormára is nagy hatással volt, újabb kutatásokra buzdította őt. 1861-ben megyei szolgabíró lett. 1861. december 20-án a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta, 1881. május 20-ától pedig rendes tagja lett. 1863-ban követként vett rész a szebeni országgyűlésen, és az 1865. november 20-ai kolozsvári országgyűlésen, mely az unió újfent kimondta. Az országgyűlést követően január 9-étől 1867 tavaszáig a magyar országgyűlésnek lett tagja Deák-párti képviselőként. Kinevezték Belső-Szolnok vármegye főispánjává, mely tisztet 1872-ig töltötte be. Ekkor újból képviselővé választották, így ismét Deák Ferenc bizalmasai között tudhatta magát, a képviselőházban mint alelnök tevékenykedett. 1875-ben egy időre visszavonult, 1876-ban viszont már a kolozsvári egyetemen tanított mint a közjog tanára. 1878-tól a budapesti egyetemen oktatott régészetet. Feltárta Aquincum romjait (1879-1887), megalapította az Aquincumi Múzeumot. Másfelől Dácia kutatásával és leírásával is foglalkozott. 1887-ben nyugdíjazták, ezután Rómába (majd Porto d'Anzióba) költözött. A Történelmi Társulat választmányának, a bécsi régészeti bizottságnak és a római archaeologiai intézetnek is tagja volt. Emlékbeszédet tartott róla Téglás Gábor a Magyar Tudományos Akadémián 1904. december 10-én. 1909-ben leplezték le emlékművét az aquincumi múzeum falán. Főmunkatárs volt Mommsen Dacia epigraphiájának összeállításában. Számos szakfolyóiratban publikálta értekezéseit (Ephemeris Epigraphica, Erdélyi Múzeum, Archaeologiai Értesítő, Arch.-epigr. Mittheilungen aus Oesterreich).
Remove ads
- Budapest III. kerületében utca viseli a nevét.
- Gödöllőn egészségügyi központ viseli a nevét.
- Dacia fölosztása a rómaiak alatt. Kolozsvár, 1863. (Kül. ny. az Erdélyi Múzeum-egylet Évkönyvei II. kötetéből).
- Tizenkét római felirat Daciából. Uo. 1863. (Kül. ny. az Erdélyi Múzeumegylet Évkönyvei II. kötetéből).
- Zsögödi Mikó János naplójegyzetei. Uo. 1863.
- Római feliratok Erdélyből. Pest, 1865. (Kül. ny. az Archaeol. Közleményekből).
- Kornis György emlékezete 1585-1593. Kolozsvár, 1865. (Kül. ny. a Kolozsvári Közlöny 72-74. számaiból.).
- Adalékok éjszak-nyugati Dáczia föld- és helyiratához. 3 tábl. Bpest, 1864. Akadémiai székfoglaló. (Kül. ny. a M. Tudom Akadémia Évkönyveiből).
- Über einige Dacische Inschriften. Wien, 1865. (Kül. ny. a Mittheilungen der k. k. Central-Commission zur Erforschung und Erhaltung der Baudenkmale-ból).
- Késmárki Thököly Imre naplója 1676-1678. évekből Közli ... előszóval. Bpest, 1866. (Tört. Emlékek II. osztály Irók XVIII. kötet).
- Okmányok az 1607. és 1608. évek történetéhez. Uo. 1867. (Kül. ny. a Magy. Tört. Tár XIII. kötetéből).
- Adalékok Sarmizegetusa és Aquincum felirataihoz. Uo. 1874. (Kül. ny. az Archaeol. Értesítőből).
- Oklevelészeti naptár. Calendarium diplomaticum. A középkori, főleg hazai oklevelek meghatározására átdolgozta és összeállította Torma József. Szerző halála után kiadta. Kolozsvár, 1879.
- Neue Inschriften aus Dacien. Wien, 1879. (Kül. ny. az Archaeol-epigr. Mittheilungen aus Oesterreich-ből).
- A Limes Dacicus felső része. Bpest, 1880. (Értekezések Tört. Tud. Köréből IX. 2.).
- Repertórium Dacia régiség- és felirattani irodalmához. Uo. 1880. (Latin czímmel is).
- Az aquincumi amphitheatrum északi fele. Uo. 1881. (Értekezések Tört. Tud. Köréből IX. 5.).
- Inschriften aus Dacia, Moesia superior und Pannonia inferior. Wien, 1882. (Kül. ny. az Archaeol.-epigr. Mittheilung-ből)
- Római cserépedény bélyegek és karczolatok. I., II. közlemény. Bpest, 1883. (Kül. ny. az Archaeol. Értesítőből).
- Pulszky Ferencz Albuma. Ötvenéves írói jubileumára 1834-1884. Két fényképpel és két táblával. Uo. 1884. (B. Nyári Jenővel, Henszlmann Imrével és Havas Sándorral).
Cikkei
- A Kolozsvári Közlönyben:
- 1856. Adatok Erdély történetéhez
- 1861., 70., 74., 75. Archaeologiai levelek
- Az Erdélyi Múzeum Évkönyveiben:
- I. 1861. A rómaiak nyoma Erdélyi északi részeiben,
- II. 1862-63
- A Magyar orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban:
- 1864. A szamosújvárosi római fürdőkről
- A Hazánkban:
- IV. 1885. Rettegi György emlékiratai 1718-1767.
- X. 1888. Gróf Gyula Ferencz tábornok emlékiratai 1714-1784. hat közlés
- A Századokban:
- 1885. Cserey Mihály írásai, Adversariák gróf Bethlen János históriájához
- 1888. Czegei Vass József feljegyzései, Zsögödi Mikó János és Léczfalvi Gyárfás István, József és Elek feljegyzéseiből
- 1889. Balassa Bálint ismeretlen költeményei
- 1889. Tordamegye főispánjai, Belső-Szolnokmegye főispánjai
- A Történelmi Tárban
- 1887. Kijegyzések három erdélyi család levéltár-lajstromából
- 1891. Szaniszló Zsigmond naplói 1682-1711.
Remove ads
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
Remove ads