From Wikipedia, the free encyclopedia
A szúdoku (数独; Hepburn: sudoku) egy logikai játék, melyben megadott szabályok szerint számjegyeket kell elhelyezni egy táblázatban. Legközönségesebb változatában egy 9×9-es táblázat van 3×3 = 9 darab 3×3-as résztáblázatra felosztva, és minden résztáblázatot az 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9 számokkal kell kitölteni úgy, hogy az egész 9×9-es táblázat minden sorában és minden oszlopában az 1...9 számok mindegyike egyszer forduljon elő. A rejtvény készítője a megoldhatóság érdekében előre ki szokta tölteni néhány szükséges számmal a 9×9-es táblázat bizonyos celláit – általában úgy, hogy csak egy megoldása (kitöltése) létezzen a rejtvénynek. A rejtvényfejtő feladata kitölteni a maradék cellákat a fentebb írt feltételeknek megfelelően.
A „szúdoku” név egy hosszabb japán kifejezés rövidítése. Az eredeti név jelentése: „a számjegyek csak egyszer szerepelhetnek” (数字は独身に限る, szúdzsi va dokusin ni kagiru). Ez a japán Nikoli Co. Ltd. bejegyzett védjegye.
A megoldott szúdoku egy speciális latin négyzet. Latin négyzetekkel kapcsolatos munkássága miatt sokan úgy tartják, a játék ötlete Leonhard Eulertől származik. A szimmetrikus (egymásba tükrözhető, forgatható) megoldások megkülönböztetésétől eltekintve, a 9×9-es szúdoku lehetséges kitöltéseinek száma 6 670 903 752 021 073 000 000, azaz közel 6,7 trilliárd.[1]
A játék ma ismert változatát az amerikai Howard Garns alkotta meg 1979-ben. A rejtvényt a Dell Magazines adta ki Number Place címmel. A játék 1986-ban nagy népszerűségre tett szert Japánban, mikor a Nikoli kiadta a játék japán változatát. A nemzetközi siker 2005-ben érkezett el.
A hagyományos szúdokukban minden mező több olyan blokk része, mely blokkban minden szám (betű) pontosan egyszer szerepelhet. A nem hagyományos szúdokukban a mezőre más szabály is vonatkozik.
Négyzet alakú változatok (zárójelben az egyes blokkok mérete):
Az X-szúdoku annyiban különbözik a többitől, hogy az átlóbeli elemek nem három (sor, oszlop, blokk), hanem négy blokkhoz tartoznak.
Nem négyzetes változatok:
Az „összenőtt” szúdokuk számos más verziója ismert a szamuráj szúdokun kívül.
Az ilyen szúdokukban minden mező a szokásos három hagyományos blokk tagja (sor-, oszlop ill. blokk), és ezen felül valamilyen más típusú reláció is érvényes rá:
Többen foglalkoztak már szúdoku problémák számítógépes megfejtésével, de mindezideig nem volt sikeres általános számítógépes megoldás. A helyzet azonban radikálisan megváltozott az utóbbi időkben. Két, az Egyesült Államokban, a Notre Dame egyetemen (teljes név University of Notre dame du Lac), az elméleti fizika egyik ágában, bonyolult számítástechnikai optimálás algoritmus problémáin (angolul: boolean SATisfiability problem) dolgozó magyar elméleti fizikus, Toroczkai Zoltán és Ercsey-Ravasz Mária kidolgozott egy általános megoldást, ami nagyon gyorsan old meg minden szúdokuproblémát.[3]
A kutatók azonban úgy látják, hogy algoritmusos megoldásuknak lehet ipari és tudományos (például számítástechnikai illetve biológiai) alkalmazása is számos és változatos problémák megoldására.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.