magyarországi város Pest vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Százhalombatta város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, az Érdi járásban, annak második legnépesebb települése Érd után.
 |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
| Százhalombatta | |||
 | |||
| Szent István-templom (Makovecz Imre alkotása) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Vármegye | Pest | ||
| Járás | Érdi | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Vezér Mihály (ÉSZKE)[1] | ||
| Irányítószám | 2440 | ||
| Körzethívószám | 23 | ||
| Testvértelepülései | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 17 971 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 662,83 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 28,06 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 19′ 00″, k. h. 18° 54′ 41″ | |||
 Százhalombatta
Pozíció Pest vármegye térképén
| |||
| Százhalombatta weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Százhalombatta témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Százhalombatta Budapesttől 27 kilométerre, délnyugati irányban, a Duna folyam nyugati (azaz jobb) partján, a Mezőföld északi csücskében, az Érd–Ercsi-hátságon található. A Benta (Bara)-patak itt torkollik a Dunába. (2009-2011 között került sor a patakmeder rehabilitációjára.) Az első nyomtatott térképi ábrázolása Lázár-deák térképe 1528-ból, ahol a latin Centum colles alakban szerepel.[3] Marsigli 1726-os térképén már nem jelöli korábbi templomait.[4] Térképe az önkormányzat honlapján: http://www.battanet.hu/varosterkep/ A hajdani érdi és százhalombattai téglagyár romjai között, a két település határán magasodó Sánc-hegy morfológiája "egyedülálló, mert területén a lösztájak minden jellemző formakincse jelen van lejtők, kisebb völgyrendszerek, plató, magaspart, löszmélyút és épített alakzatok (sánc, tumulusok) formájában",[5] a hegy a deres szádorgó (Orobanche caesia) egyetlen előfordulási helye az országban.
A város nyugati határában halad az M6-os autópálya és a 6-os főút. A helyközi és helyi autóbuszjáratokat a Volánbusz üzemelteti. A Budapest–Pécs-vasútvonal két állomással érinti a várost: (Százhalombatta vasútállomás és a Dunai Finomító mellett lévő Dunai Finomító vasútállomás). Az Óvárosból Tökölre komp jár át. Dunafüred nyaralótelepen időszakos hajókikötő üzemel.
A középkorban területén több falu volt egyidőben. Nevének első tagja a határában húzódó vaskori halomsírokra utal. Ez a név Anonymusnál már szerepel latin fordításban, később oklevelek a falut említik. A második tag (terra azaz föld) Bathey és (insula azaz sziget) Bothey alakban fordul elő 1318-as oklevélben. A magyar Báta víznévvel (és annak esetleges kapcsolatai révén a szerb és horvát nyelvű: pocsolya, tócsa jelentésű "bâta" és az ótörök nyelvű: elmerül jelentésű "bat-" szavakkal) vitatott.[6] Neve a mai összetett alakban 1903. óta szerepel. Ekkortájt helyiek szerint a lóitató jelentésű török "bata" szó magyarázta a helynevet.[7]
Mivel a táj löszös talajon fekszik, ami rendkívül jó a mezőgazdaságnak, már évezredekkel ezelőtt települtek itt le emberek, amit a Duna közelsége és ehelyen valószínű átkelő volta segített. Százhalombatta környéke a bronzkor óta lakott. Ennek bizonyítékai a régészek által feltárt bronzkori falu maradványai mintegy 4000 évvel ezelőttről. A nagyrévi kultúra lakhelye, amely békés módon idővel a Vatya-kultúrába fejlődött át. Mindkettő egyhelyben lakása úgynevezett tell-telepen történt, azaz olyan lakóhelyen, ahol az esetleges építészeti törmeléket nem szállították el, hanem elegyengették és ráépítkeztek, így az évszázadok folyamán a járószint több méterrel az (addigra eltűnt) eredeti fölé került. A településnek a határ más részén volt temetőjét az i.e. 15. században még használták. I. e. 1300 körül a halomsíros kultúra, az i.e. 12. században az urnamezős kultúra népe lakott a mai Százhalombatta területén. Az i. e. 7-6. században a vaskori hallstatti kultúra népe telepedett itt le. Ezen nép nevét sem ismerjük. Az ő emlékük az előkelők több mint 122 halomsírja (a Révai-lexikon még 126 halomsírról beszél, ma már csak mintegy 90 ismerhető fel). A sírmező egy részén 6 hektárnyi területen ma a Régészeti Park[8] terül el. A nép földsáncot is épített települése védelmére (Földvár lelőhely, a korábbi bronzkori településsel azonos helyen). Kulturális kapcsolatban álltak a mai szlovéniai Novo Mesto város szitulákat,[9] azaz nagyméretű bronzedényeket készítő szintúgy hallstatti kultúrájú népével, valamint a görögökkel, az itáliai etruszkokkal,[10] az alföldi szkítákkal.[11] Az i.e. 4. századtól kelták telepedtek meg a területen, emlékük a földvárukban fellelt mészkő fej, amely ritka nagyszobrászati alkotásuk.[11]
A római korban Matrica (ejtsd: Mátrika) néven katonai tábor volt a város területén, amely a Duna partján húzódó határt, a limest védte. Az i.u. 1. században palánkvárat építettek a rómaiak, majd a 2. században kőerődítményt.[12] Az i.u. 2. században a: cohors I Alpinorum equitata, a század végétől a III. század második feléig a: cohors milliaria Maurorum, a század végétől az: Equites promoti állomásozott itt.[13] Ebben az időben keresztények is éltek a római településen, amiről a római korból megmaradt Krisztus-monogrammos csontzseton[14] és sírkőmaradvány[15] tanúskodnak.
A hunok emléke volt egy, a régészek által feltárt sír Dunafüreden.
Az avarok emlékét többszáz síros lovastemetőjük őrizte 1975-ig, amikor annak jelentős része elpusztult a finomító építésénél, mivel a régészeket csak nagy késéssel értesítették.
Honfoglaló magyarok megtelepedtek itt.
A Batta név először 1318-ban fordul elő oklevélben. Feledésbe merült templomát Pálóczi Horváth András régész vezetésével 1997-ben tárták fel.[16] A másik falu: Százhalom templomát 1450-ben, plébánosát 1468-ban említi oklevél.[17] A török korban a helyi népesség megfogyatkozott. A 19. század elejéig a falu neve Százhalom, Batta a mellette fekvő puszta. Lakosainak száma 1720-ban 162-168 volt. A faluban szerb[18] és magyar[19] nemzetiség élt. Az újkorban 1910-ig a római katolikusok Érdre jártak át misére. A vasárnapi istentiszteletek rendje a következő volt: 2 rác, 1 német, 2 rác, 1 magyar, tehát magyar istentiszteletre csak minden 7. héten került sor.[20]
A 20. század második felében nagyarányban iparosodott a település a Barátság kőolajvezeték végpontján 1962-1965 között épült Dunai Olajfinomító (DuFi) és a melléktermékeit hasznosító Dunamenti Erőmű révén, amelynek dolgozói számára 1962-1992 között három lakótelepből álló új városrész épült.[21] 1970. április 1-én Százhalombatta városi rangot kapott, lakóinak száma ebben az évben 7742 főre gyarapodott. 2007-ben a város átkerült a Budaörsi kistérségből az újonnan megalakult Érdi kistérségbe.
| Név | Párt | Terminus | Megjegyzés / Források |
|---|---|---|---|
| Vezér Mihály | SZDSZ | 1990–2002 | 1990-es választási eredmények:[23][24] |
| SZDSZ-Fidesz | 1994-es választási eredmények:[25] | ||
| SZDSZ | 1998-as választási eredmények:[26] | ||
| Dr. Benedek László | MSZP | 2002–2006 | 2002-es választási eredmények:[27] |
| Vezér Mihály | Értünk Százhalombattai Közéleti Egyesület (ÉSZKE) | 2006– | 2006-os választási eredmények:[28] |
| 2010-es választási eredmények:[29] | |||
| 2014-es választási eredmények:[30] | |||
| 2019-es választási eredmények:[31] | |||
| 2024-es választási eredmények:[1] |
1825-ben lakosainak száma 688 fő volt.[32]
1863-ban lélekszáma 882 fő lett.[33]
Polgári népessége 1869-ben 906, 1880-ban 891, 1890-ben 1133 fő. Összes népessége 1900-ban 1294, 1910-ben 1607 fő.
1920-ban jelenlevő összes népesség 1523 fő. Külföldön távol levő 5 fő. 745 férfi, 778 nő. 3 évnél fiatalabb 90 fő. 3-5 éves 74 fő. 6-11 éves 227 fő. 12-14 éves 112 fő. 15-19 éves 161 fő. 20-29 éves 224 fő. 30-39 éves 186 fő. 40-59 éves 293 fő. 60 évnél idősebb 156 fő. Nőtlen, hajadon 787 fő. Házas 616 fő. Özvegy 114 fő. Törvényileg elvált 6 fő. Anyanyelv szerinti: magyar 1081, szerb 390, német 17, szlovák 9, román 1, rutén 1, horvát 2, egyéb 22 fő. Magyarul beszélni tud 1478 fő. Vallás szerint: római katolikus 1007, görög katolikus 6, református 71, evangélikus 9, görög keleti 404, unitárius 2, izraelita 24 fő. Ír és olvas 1130 fő. Ebből:
- Pannóniapuszta: 72 fő, 6-11 éves gyermekek száma 10 fő, anyanyelve magyar 69, német 2, egyéb 1 főnek, magyarul beszélni tud 71 fő, római katolikus 50, görög katolikus 1, református 16, unitárius 1, izraelita 4 fő. Írni és olvasni tud 67 fő.
- Vasúti pályaház és őrház: 76 fő, 6-11 éves gyermekek száma 18 fő, anyanyelve magyar 76 főnek, római katolikus 67, református 7, evangélikus 2 fő. Írni és olvasni tud 61 fő.
- Franciskapuszta: 191 fő, 6-11 éves gyermekek száma 37 fő, anyanyelve magyar 189, német 2, főnek, magyarul beszélni tud 191 fő, római katolikus 164, görög katolikus 1, református 18, evangélikus 5, izraelita 3 fő. Írni és olvasni tud 146 fő.
- Egyéb külterület: 159 fő, 6-11 éves gyermekek száma 20 fő, anyanyelve magyar 145, német 1, szlovák 1, szerb 6, egyéb 4 főnek, magyarul beszélni tud 159 fő, római katolikus 136, görög katolikus 3, református 13, görög keleti 6, unitárius 1 fő. Írni és olvasni tud 112 fő.
Lakóházak száma 229, ebből kőből vagy téglából 66, kő- vagy téglaalappal vályog vagy sárból 81, Vályog vagy sárból 82. Fából vagy más anyagból nincs. Lakóházak teteje: cserép, pala vagy vályog 70, zsindely- vagy deszka 39, nád- vagy zsúp 120.[34]
Az addig mindössze 2 ezer lelket számláló település népessége az intenzív iparosodás és a lakótelep építések hatására az 1960-as évektől folyamatosan növekedett. A 2010-es évekre megközelítette a 20 ezer főt.[35]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 18 577 | 18 641 | 18 241 | 17 574 | 17 535 | 17 856 | 17 971 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,7%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,3% görögnek, 0,2% horvátnak, 0,6% németnek, 0,5% románnak, 0,5% szerbnek mondta magát (16,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 27%, református 7,7%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 28,3% (33,2% nem nyilatkozott).[36]
2022-ben a lakosság 89,5%-a vallotta magát magyarnak, 0,5% németnek, 0,4% szerbnek, 0,4% cigánynak, 0,3% románnak, 0,2% görögnek, 0,2% ukránnak, 0,1-0,1% lengyelnek, bolgárnak, horvátnak és szlováknak, 4,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 21,6% volt római katolikus, 7,5% református, 0,9% görög katolikus, 0,8% evangélikus, 0,4% ortodox, 1,3% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 22,5% felekezeten kívüli (43,9% nem válaszolt).[37]
A város a nevét a határában lévő vaskori halomsírokról (másnéven kurgánok, tumulusok, kunhalmok) kapta. I.e. 7-6. században építette a hallstatti-kultúra népe (az ismeretlen nevű népnek ezt a nevet a régészek adták). Varsányi János 1847-ben 122 halmot mért fel.
1997 óta Nemzeti Sportváros.
Korábban:
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
