koreai atléta, maratoni futó From Wikipedia, the free encyclopedia
Szon Gidzsong (hangul: 손기정, RR: Son Gi-jeong; japánul: 孫 基禎 Szon Kitei; 1914. augusztus 29. – 2002. november 15.) olimpiai bajnok koreai atléta, maratoni futó.
Szon Gidzsong ( ) | |
Született | 1912. augusztus 29. Sinidzsu |
Elhunyt | 2002. november 15. (90 évesen) Tedzson |
Állampolgársága | |
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
Kitüntetései | Order of Civil Merit |
Halál oka | tüdőgyulladás |
Magassága | 170 cm |
Testtömege | 60 kg |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szon Gidzsong témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szerzett érmek | |||||||||||||
|
Az 1936-os berlini játékokon hazája első olimpiai bajnoka lett, miután győzött a maratoni futás számában. Országa ekkor japán gyarmat volt, így csak a japán csapat tagjaként indulhatott. A Koreai Köztársaság a mai napig sajátjaként tartja nyilván ezt az érmet, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság ellenben Japánnak ismeri el hivatalosan.[1]
1933 és 1936 között tizenhárom maratonon futott, melyből tízet megnyert. 1935. november 3-án Japánban 2.26:42-vel új világrekordot teljesített.[2] Ez a csúcs az 1947-es Boston Marathonon dőlt meg, akkor Gidzsong egyik neveltje, Szo Junbok futott jobbat.
Pályafutása alatt egyetlen olimpián, az 1936-os berlini játékokon vett részt. Hazája ekkor japán megszállás alatt állt, így csak a japán csapat tagjaként indulhatott. Szon ( ) 2:29:19.2-es új olimpiai rekorddal, két percnél nagyobb előnyben diadalmaskodott a brit Ernest Harper előtt. Harmadikként honfitársa, a szintén japán színekbe kényszeredett Nam Szungnjong ( ) ért be.[3]
A díjátadón Szon ( ) szemmel láthatóan nem volt boldog. Mialatt felhúzták a japán lobogót, és szólt a megszálló nemzet himnusza a két koreai lehajtott fejjel állt, Szon ( ) könnyei csorogtak, az érem mellé kapott virággal pedig részben kitakarta melegítőjén levő japán zászlót; bár ez utóbbiról nem tudni, szándékos volt-e.[1][4] A versenyről a következőt mondta: „Az emberi test annyi mindent kibír. A szívet és a lelket kell átverni.”[5]
A koreai Dong-a Ilbo című lap (ismert még angol címén: East Asia Daily) egyik riportere készített egy fotót a díjátadásról, azonban a Szon ( ) felsőjén levő japán zászlót utóbb kiretusálta. A japán vezetés ezért kilenc hónapra felfüggesztette a lap működését, és nyolc embert börtönbe záratott, akiket kapcsolatba lehetett hozni az esettel.[1]
Maratoni győzelméért egy antik görög bronzsisakot (kb. ie 800-700) ajánlottak neki, amelyet 1875-ben egy német régész, Ernst Curtius talált Olümpia városában. Ennek elfogadását japán edzője nem engedte.
A sisak ezután egy berlini múzeumba került, és ötven évig ott volt. 1986-ban jutott Szon ( )hoz, majd 1987-ben a 904. koreai kincsnek nyilvánították.
Visszavonulása után edzőként, valamint a Koreai Sportszövetség elnökeként tevékenykedett.
52 évvel Berlin után, 1988-ban Szöul rendezte a nyári olimpiai játékokat. A szervezők az ekkor 74 éves Szon ( )t kérték fel arra, hogy az olimpiai lángot bevigye a stadionba a nyitóünnepségen.[1][6]
Egy önéletrajzi könyvet írt Hazám és a maraton (나의조국과 마라톤) címmel.
2002. november 15-én éjfélkor, tüdőgyulladás következtében hunyt el, 88 évesen; a Tedzson ( )i Nemzeti Temetőben nyugszik. Tiszteletére hozták létre a Szon Gidzsong ( ) Emlékparkot Szöulban.[7]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.