![cover image](https://wikiwandv2-19431.kxcdn.com/_next/image?url=https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/cc/Kih%25C3%25BAz%25C3%25A1s.jpg/640px-Kih%25C3%25BAz%25C3%25A1s.jpg&w=640&q=50)
Szilárdtest (CAD)
From Wikipedia, the free encyclopedia
A szilárdtest modellezés testek számítógépes modellezésére használt pontos matematikai és geometriai szabályokból álló eszköz, melyet főleg CAD szoftverek használnak gépek, építmények leírására. A szilárdtest modellezést meg kell különböztetni a térbeli geometriai modellezéstől és a számítógépes grafikától a fizikai hűségre való törekvése okán.
A szilárdtest modellezés úgynevezett primitívekből épít halmazműveletek segítségével összetett testeket. A primitívek egyszerű testek, melyeket különböző térbeli elhelyezésű síkidomokkal lehet származtatni. Ilyen primitívek az általános ferde hasáb, a forgástest, és a több térbeli síkidommal (metszettel) definiált test (pásztázás), melyet a szoftver spline felületekkel közelít.
- Kihúzás
- Forgatás
- Söprés
- Pásztázás
Több primitívből az unió, metszet és különbségképzés segítségével képezhető összetett test. A primitívek szerkesztését vázlat készítése előzi meg. Ehhez először ki kell jelölni egy vázlatsíkot, majd egyenes szakaszokból, körívekből, splineokból álló zárt görbe szerkesztendő. A legtöbb esetben a vázlatot méretekkel és geometriai kényszerekkel teljesen határozottá kell tenni. A kényszerek ilyenek lehetnek:
- egyenes szakasz: vízszintes vagy függőleges
- két egyenes szakasz: egy egyenesbe esik vagy merőleges egymásra vagy egy-egy végpontjuk azonos
- két körív: egyközpontú
A méretek a műszaki rajzokon használatos módon adhatók meg.
Ha a vázlatot a szoftver zártnak és határozottnak ítéli (ez utóbbi nem feltétel minden reprezentációnál) elkészíthető a megfelelő primitív, és pozicionálás után halmazműveletek segítségével a már rendelkezésre állókkal összeépíthető.
A testmodellből egyúttal felületmodell is készül, úgyhogy lehet hivatkozni nemcsak az egész testre, hanem lapjaira, éleire és csúcspontjaira is. A testmodell súlypontja és tehetetlenségi nyomatékai is meghatározhatók.
Erre a technikára jellemző példa az AutoCAD. Az AutoCAD eredetileg kétdimenziós rajzoló szoftver volt, fokozatosan egészítették ki a térbeli modellezés lehetőségeivel. Itt a kívánt vázlatsíkra a felhasználónak kell ráállítani a koordináta-rendszert. Ebben megszerkeszthető a hagyományos eszközökkel a vázlat körvonala, melyet, vagy vonallánccá vagy lemezzé kell átalakítani, melyből kihúzással vagy forgatással testmodell képezhető. Az így egymástól függetlenül elkészített rész-testeket eltolással és forgatással a térben el kell helyezni, és halmazalgebrai műveletekkel "összeszerelni". Bár az AutoCAD síkbeli rajzai igen rugalmas módon módosíthatók utólag is, a testmodellek nem. Ha a szerkesztés folyamán egy méretet meg kíván változtatni a szerkesztő, teljesen elölről kell kezdeni a műveleteket. Ez rendkívül munkaigényessé teszi a szerkesztést és sok hibalehetőséget is magába rejt.
![Thumb image](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/f/f4/CAD_Modeling.gif)