(1846–1923) úszó, dzsidás kapitány, újságíró From Wikipedia, the free encyclopedia
Székelyhídi Szekrényessy Kálmán (Pest, 1846. július 12. – Budapest, 1923. december 28.) az első magyar úszó, első magyar sportlap-alapító, szerkesztő, író, repülőgép-konstruktőr, több sportág hazai meghonosítója, az MTK és számos sportklub alapítója, dísztagja és elnöke, a Balaton és a Boden-tó első átúszója, az Irodalmi Társulat titkára, dzsidáskapitány, a kerékpár és az erőgép szavunk megalkotója.[1]
Ez a szócikk vagy szakasz kronológiát használ folyó szöveg helyett. „A cikkek formája a természetes, folyamatos próza.” (Lásd Stilisztikai útmutató.) Kérjük, segíts átírni a szócikket folyó szöveggé!
1862 Első újságcikkei jelennek meg a Pesti Napló és a Nefelejcs hasábjain
1864/65 A pesti orvosi egyetem hallgatója
1865/66 A pesti egyetemen jogot hallgat
1866 nyara Önkéntesként hadi szolgálatra jelentkezett a friaouli 1-es huszárezredhez
1866. június. 24. a trani ulánusok (13. ulánus ezred) oldalán részt vett a Custozzai csatában, hol két lőtt, egy szúrt és három vágott sebet kapott
1866 nyara Custozzai vitézségéért megkapta az ezüst bátorsági érem másodosztályát augusztus. 4. „A háború időtartamára” az önkéntes huszárezredhez helyezték át szeptember. 26. Újból a 13. Ulánus ezredhez vezényelték
1866. október. 19. Szolgálattételre jelentkezett Tarnopolban, első galíciai (Gácsország) állomásozása július. 1. A 13. ulánus ezrednél szárnysegéddé neveztetett ki
1868. szeptember. 1. Aspiránssá, azaz tisztjelölté neveztetik ki s egyben új galíciai állomáshelyre helyezik át, második galíciai (Gácsország) állomásozása május 1. A 13. ulánus ezred kötelékében dzsidáshadnaggyá nevezték ki
1869. november 1. Szabadkára a 10-ik ulánus regimenthez osztották be
1877. május Megbízás alapján felméri a háborúban kiemelt szereppel bíró Sipka-szoros erődítményeit
1877. július-december 10. Oszmán pasa oldalán hónapokon át tartó hősi küzdelemben védte Plevna földvárát, mely katonai bravúr kivívta a korabeli világ ámulatát
1878 A Hamburg gőzös fedélzetéről szállt partra Nagy-Britanniában, melyet először utazott be. Huzamosabb időt töltött Londonban a helyi sportéletet tanulmányozva
1878 Visszatért Budapestre és mint hírlapíró tevékenykedett
1878 Budapesten megjelent a Magyarország és a délszláv tartományok című könyve
1879. április 24. Egy berlini estélyen "bármely európai" tóban végrehajtandó úszóbravúr teljesítésére kötött fogadást
1879. augusztus 4. Német, angol és francia arisztokraták jelenlétében a világon elsőként úszta át a Boden-tavat a németországi Lindau és a svájci Romanshorn között 7 óra 23 perc és 11 másodperces idő alatt. E tettéért sokan a német úszósport megalapítóját tisztelik benne. Ennek alkalmából I. Vilmos német császár is elismeréssel méltatta Szekrényessy Kálmán sporttevékenységét
1879. szeptember Az úszás történetében elsőként teljesíti a Tihany-Balatonfüred-Tihany duplatávot
1880. július 23. A Balaton-átúszásra készülve 4 óra 17-es idővel teljesíti a Balatonfüred-Tihany-Balatonfüred közti távot, melyet a hónap folyamán megismétel
Balatonfüreden, a Balaton átúszása után
1880. augusztus 29. Nemzetközi- és Magyarországi elismerést vívott ki első Balaton-átúszásával, mely egyben a magyar úszósport születésnapja is
1880. augusztus 29. A balatonfüredi színházban mutatták be: „Miért úszták át a Balatont” c. alkalmi bohózatát, ezzel megkezdte színműírói tevékenységét
1880. szeptember Siófok-Balatonfüred-Siófok közötti egyhuzamban végbevivendő, duplatávú versenyúszást tervez
1880. szeptember 12. Az első hivatalos magyarországi úszóverseny Szekrényessy Kálmán és Csentéry Kálmán között a viharos és 15 fokos Balatonban, Siófok és Balatonfüred távon. Csentéry 60 perc küzdelem után feladta, Szekrényessy 1 órányi pihenőt tartva úszott célba. Az úszáson jelen volt Jókai Mór is
1880. október Európai sportkörökben is nagy elismerést váltott ki úszóbravúrja. Az első magyar úszót a Londoni Vízi-Sport Klub értékes arany díszműtárggyal jutalmazta
1881. február Világviszonylatban először tartott repülési bemutatóval egybekötött előadást Berlinben
1881. június 8. Az olasz Riviérán tartózkodva a nyílt tengeren PeglibőlGenovába úszott. A 19km-es távot 7 óra 47–es idő alatt teljesítette
1881 Ismeretséget és atyai jó baráti viszonyt kötött Kossuth Lajossal. Ettől kezdődően, annak haláláig évi rendszerességgel kereste fel száműzetésében. A kormányzó nyolc ízben intézett hozzá levelet
1881. június 23. az olaszországi Velence lagúnái között folytathatta a betegsége miatt félbeszakadt úszótréninget
1881. július 5. Második helyezést ért el a Bécsben megrendezett 5,1km –es, a nussdorfi csúcs és s Reichsbrücke közötti nemzetközi dunai úszóversenyen
1881. július 6-7. Bécsben ismertette nyílt előadás keretében legújabb repüléssel kapcsolatos kutatási eredményeit
1881. július 8. az országban elsőként úszta meg a Vác-Budapest (Margit-híd) közötti több mint 30km-es távot. Ideje 4 óra 22 perc volt
1881. július 10. Az első magyarországi úszóverseny legjobb magyarjaként (2. helyezett) ért célba. Jutalmul 20 arany értékű ébenfa tálcán lévő kétszemélyes, relif díszítésű aranyozott ezüst kávéskészletet nyert. Táv: Vác-Budapest (Margit-híd), távolság 31,5km idő: 5 óra 10 perc. E verseny az európai szárazföld addigi legnagyobb távversenyúszásának számított
1881 Részt vett a Milánói Nemzeti kiállításon, melyről tudósításban számolt be
1881 Egész esztendőben nem rendeztek a Balatonon számottevő vízisport eseményt, melynek tanulságait levonva a következő esztendőtől jelentős sportrendezvényeket tervez
1882 tavasza "Fiuméban időzvén huzamosabb időn át" dr. Némethy Ernőt bevonva, egy balatoni evezősverseny szervezésébe kezd
1882. június Ő a hírlapi tudósítója a budapesti evezős (regatta) versenynek
1882. július 24. Az Öböl-átúszások (Tihany-Balatonfüred) történetének első versenyén 1 óra 42 perces eredménnyel győz Szekrényessy Kálmán a Tihany-Balatonfüred közötti távon, mely nyílt állóvízben világrekordnak számított
1882 nyara három napon át tartó nagyszabású vízisportrendezvényeket rendezett a Balatonon
1882. augusztus 23. Szekrényessy balatoni versenyeinek hatására az ez alkalomból jelenlévő közéleti – és sportemberek (pl. Jókai Mór stb.) megalapítják a Balatoni Egyletet
1882. augusztus 24. Ismételten átússza a Tihany-Balatonfüred közötti távot 1:44-es idővel
1882 Hamburgban adott elő aerotechnikai tárgykörben
1882. Megírta a később nagysikerrel előadott Ermini című drámáját
1882. december 27. Megjelenteti az ország első sportlapját „Sport” címen
1883 eleje Elindítja a középosztálynak szánt Szépirodalmi Lapok c. társadalmi, szépirodalmi és közgazdasági újságját
1884 nyara Balatonfüreden tartott légibemutatóval egybekötött előadást
1884. augusztus 19. A Balatonfüred-Siófok közötti távevezésének (szandolinban) bajnoka Szekrényessy Kálmán lett 1:47:26-os idővel
1884. augusztus 19. Szekrényessy ugyanezen a napon Siófokról Balatonfüredre is vissza evezett szandolinban 2:16:35-ös idővel
1884. augusztus 26. Balatonfüred-Tihany közötti távot (12 fokos vízben) 1:32:17-es idővel ússza meg.
1884. augusztus 29. A Balatonban akadály-úszóversenyen vett részt (600 méter, 5 nehéz akadály)
1885 farsangja Szabadkán a városi táncteremben mutatta be saját szerkesztésű gépeit
1885 március A budapesti Vigadóban ismertette a főváros közönségével addigi repüléstechnikai tapasztalatait
1885. július 15. a fővárosi úszóélet fejlesztéséért Margitsziget-Promontor között 20 versenyző részvételével szervezett úszóversenyt, hol ő maga lett a bajnok
1885. július 20. Megtartotta második Margitsziget-Promontor közötti úszóversenyét, melynek célja a fővárosi hölgyversenyzés serkentése lett volna. A 12 női versenyző utóbb visszalépett. 37 férfi résztvevő közül ismételten ő lett a bajnok
1886. július Meghívásra ismételten Balatonfüreden tartott légibemutatót és tudományos előadást
1886. szeptember 12. A Balatoni Egylet elfogadja javaslatát az augusztus végi balatoni utószezon meghosszabbítása érdekében rendezendő hajóversenyek ügyében
1887. március 17. Egy budapesti nemzetközi konferencia alkalmával mutatta be „röpülőgépmintáit” 1887. június Budapesten a Magyar Kereskedőifjak Társulatában „szép számú közönség” előtt röptette gépeit
1887 nyara Füreden tartott ugyancsak repülési bemutatóval egybekötött előadást
1887. augusztus Propper János kihívójaként tervezi a Balaton hosszában történő átúszását
1888. július 12. Budapesten feleségül vette fehérkőaljai Ramazetter Margitot, a sümegi dúsgazdag földbirtokos és jeles mecénás Ramazetter Vince unokahúgát.
1888. november 16. Teréz körúti lakásában a zsidó fiatalság megsegítése céljából több társával megalapította a Magyar Testgyakorlók Köre (MTK) sportklubot, melynek utóbb tiszteletbeli elnöke is lett
1889. július 14. Az MTK Promontorra szervezett távúszásán Szekrényessy Kálmán viharban, 1:24-es idővel ért célba. Rajta kívül még 6 úszó teljesítette a távot
1889 táján alapítja 33 vidéki lapot működtető ún. Hírlapvállalatát, melynek célja sajtóorgánumokat létrehozni minden jelentősebb településen.
1890 Az Irodalmi Társulat titkáraként tevékenykedett
1891 Igazság címen alapítója és szerkesztője lett a Függetlenségi Párt lapjának
1892. május 17. Klapka György honvéd tábornok halálakor jelen van annak lakásában.
1892 Sopronban nagy sikerrel mutatták be Ermini című drámáját
1894. október Újból tréningezni kezd, minek következtében egyhuzamban 4 órát úszik
1895 Ebben az esztendőben már bizonyosan dísztagja az Achilles Sport-Egyletnek
1895 Ismételt Balaton-átúszásra készülve, immár 6 órát teljesít úszva
1895. július 27. Az első újkori Olimpiára való felkészülés jegyében szervezett távversenyúszást, melynek keretében immár negyedszer úszta át (Balatonfüred-Siófok) között a Balatont 8 óra 43-as idővel
1896 Szekrényessy Kálmán a Millennium tiszteletére rendezi az első modern magyar úszóversenyt a lágymányosi holt Duna-ágban, saját úszó egyesülete a Duna Sport Egyesület (DSE) szervezésében. Az öt napon át tartó versenyhez Szekrényessy 1200 férőhelyes korszerű nézőtéri tribünt építtetett ki
1896 Az úszás sportja szerepel az első újkori olimpián, tanítványa Hajós Alfréd aranyérmet szerzett.
1897 után Sikerrel vitték színpadra: Gyémántgyűrű című népszínművét
1897 után Elkészült Teleki Mihály c. drámája
1903 nyara utoljára, 57 évesen (ötödször) teljesíti úszva a Siófok és Balatonfüred közötti távot
1903. július 15. A Budapest-Újpest-Rákospalota közötti szakaszon villamosbaleset éri.
1907 Még, mint laptulajdonos játszik szerepet
1908. december 2. Vasúti balesetéből kifolyó perében a Királyi Kúria előtt Szekrényessy Kálmán – önmaga védőjeként – elsöprő győzelmet arat
1909. augusztus 4. A Boden-tó átúszásának 30. évfordulója alkalmából 130-140 német sportoló és sportklub köszönti "a magyar úszósport élő atyamesterét"
1923. december 28. Budapesten 78 esztendős korában, elszegényedve, de lelkes agilitását mindvégig megőrízve, szívszélhüdésben hunyt el
1995 nyara óta Európa legnagyobb nyílt vízi úszóversenye (Balatonfüred-Siófok) végérvényesen a Szekrényessy Kálmán emlékverseny nevet viseli.
1995 nyara Bajnok Béla szobrászművész bronz plaketten jeleníti meg arcvonásait
1995. augusztus 6. Balatonfüred város polgármestere a helyi antheonban, a Balatonfüred-Siófok közötti Balaton-átúszás nyitányaként, ünnepélyes külsőségek között leplezi le nagy méretű domborműves emléktábláját
1995 nyara Az első Balaton-átúszás 115. évfordulója tiszteletére külön kiadványban jelenik meg Szekrényessy első úszásának históriája, Nevezetes napja volt Balatonfürednek címmel. E munka először tesz kísérletet az úszó részletesebb életrajzának publikálására
1997. augusztus 2. Siófok város a tóparti Rózsakertben, jelentős médiafigyelem közepette avatja fel életnagyságú kőszobrát, mely egyben a város vízparti szoborparkjának nyitó szobra is
2001. október 1. Siófokon a sportcentrumtól Kiliti felé vezető, és az M7-es autópálya felett önálló híddal rendelkező utcát Szekrényessy Kálmán utcának nevezik el
2005 nyara Napvilágot látott a Balaton-átúszások története című monográfia, mely addigi legbővebb életrajzát közli
2005. A Nemzeti Emlékhely – és Kegyeleti Bizottság örök időkre védetté nyilvánította a kőbányai Újköztemető 211-es parcellájában lévő sírját
2006. A Révai Új Lexikona publikálja addigi legteljesebb életrajzi szócikkét
2006. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium Nemzeti Évfordulóink sorába iktatta születésnapját
2006. július 14-15-16. A magyarországi Úszó Világbajnokság keretében, Balatonfűzfő és Balatonalmádi között megrendezésre került a „Szekrényessy Kálmán Nemzetközi Szenior Úszóverseny”
2008. május-június A Magyar Úszószövetség és az MTK sportklub kezdeményezi Szekrényessy Kálmán földi maradványainak áthelyezését a Fiumei úti nemzeti sírkertbe, mint Nemzeti Panteonba.
2008. november 28. Három minisztérium képviselőinek jelenlétében, ünnepélyes külsőségek mellett, mintegy 20 delegáció és a Magyar Honvédség Budapest Helyőrségi Zenekara kíséretével temették újra a Fiumei úti nemzeti sírkertben a Budapest Főváros főpolgármestere által adományozott sírba.
2009. október 27. Budapest-Belváros-Lipótváros Önkormányzata Szekrényessy Kálmán első magyar úszónk Ferenciek terén álló egykori lakóházán (Ferenciek bazára) domborműves emléktáblát helyezett el.
2023-ban megkoszorúzták a sírját halálának 100-ik évfodulója alkalmából.[2]
Szekrényessy Attila: Az első magyar úszó emlékezete azaz Gyászbeszédek Szekrényessy Kálmán 2008. nov. 28-i ünnepélyes újratemetéséről; Solus, Bp., 2021
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
