Az egyik mahayana buddhista szentírás From Wikipedia, the free encyclopedia
A Szandhinirmocsana-szútra (szanszkrit; kínai: 解深密經, pinjin: csie sen-mi csing; tibeti: དགོངས་པ་ངེས་འགྲེལ༏, wylie: dgongs pa nges 'grel, gongpa gédrel) vagy A legmélyebb titkok magyarázatának szútrája mahájána buddhista szöveg, amelyet a jógácsára buddhista iskola szellemi termékének tekintenek.[1] Ezt a szútrát négy különböző alkalommal fordították le szanszkritról kínai nyelvre, amelyek közül a legteljesebbnek és legmegbízhatóbbnak Hszüan-cang változata tekinthető. A szövegnek tibeti fordítása is maradt fenn.
A szútra címének latinos átirata lehet egyaránt Szamdhinirmocsana-szútra vagy Szandhinirmocsana-szútra.
Számos korai mahájána szútrához hasonlóan a Szandhinirmocsana-szútra keletkezésének pontos dátumát nagyon nehéz meghatározni. Étienne Lamotte belga indológus szerint ezt a szútrát korábbi szövegtöredékekből állították össze.[2] Más tudósok szerint a korai szövegeknek ez a töredékes hatása inkább a szakaszolt fordítások darabonkénti jellegéből fakad.[3] A szöveg legkorábbi változatai valamikor az 1-2. század környékére datálhatók.[3] A végleges változat azonban valószínűleg csak a 3. századra készülhetett el, és a 4. századra már jelentős mennyiségű szövegmagyarázatot is találni buddhista tudósok tollából, akik közül a legjelentősebb Aszanga volt.[3]
A Szandhinirmocsana-szútra a jógácsára hagyomány egyik legfontosabb szövege, a csak-tudat filozófia egyik legkorábbi magyarázata.[4][5] A tíz fejezetre osztott szútrában Gautama Buddha és különböző bódhiszattva párbeszéde szerepel.,[6] amelyekben Buddha a korai mahájána szövegekben és a korai buddhista iskolákban szereplő vitatott értelmezéseket kívánja pontosabban megvilágítani.[7]
A szútra első négy fejezete a legvégső igazság koncepciójáról szól. Az ötödik és hatodikban a nyolcfajta tudatosságról (vagy „raktártudat”) és a jelenségek három jellegzetességéről (trilaksana) esik szó, amelyek különböző jelenségek teljesség nélküli és abszolút igazságára utal. A hetedik fejezet Buddha több tanításának rövid kivonatát tartalmazza, a nyolcadik fejezet a meditációról, az utolsó pedig a bodhiszattva ösvényről szól.[6]
A szútrában Buddha a tanról azt mondja, hogy az a dharma kerekének a harmadik megforgatását jelenti.,[7] ezért a szútra igyekszik tisztázni korábbi tanítások nem világos vagy nehezen érthető részeit.[6] A szútra azt állítja, hogy a kerék korábbi megforgatásai — a madhjamaka iskola által képviselt srávaka jármű (srávakajána) és az üresség (súnjata) tan — igaz tanítások voltak, azonban hibásak voltak abban, hogy további magyarázatokra szorultak.[7] A Szandhinirmocsana-szútra tanításaihoz azonban már nincs szükség további magyarázatra, mert azok szó szerint értendőek, ahogy azok a dialógusokban elhangzanak.[7]
A Szandhinirmocsana-szútrát a jógácsára iskola is felvette elsődleges fontosságú szövegei közé. Ezen felül számos szövegmagyarázat készült a szútrához, amelyek közül a legfontosabbakat Aszanga, Vaszubandhu, és Hszüan-cang írta, illetve Congkapa írásai nyomán hatalmas tibeti irodalom is készült.[6]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.