A szamogit nyelv (szamogitül: žemaitiu kalba, litvánul: žemaičių kalba) avagy szamogit nyelvjárás (szamogitül: žemaitiu tarmie, litvánul: žemaičių tarmė) a litván nyelv egy, az ország északnyugati területein használt nyelvjárása, amelyet körülbelül 500 000-en beszélnek. A szamogit és a sztenderd litván beszélői csak nehezen értik meg egymást.
| Szamogit nyelv Žemaitiu kalba | |
| Beszélik |  Litvánia |
| Terület |  Szamogitia |
| Beszélők száma | 500 000 fő |
| Nyelvcsalád | Indoeurópai nyelvcsalád Szamogit nyelv |
| Írásrendszer | Latin írás |
| Hivatalos állapot | |
| Hivatalos | — |
| Nyelvkódok | |
| ISO 639-3 | sgs |
2008-ban létrejött a Žemaitiu šalėnė magyarul Szamogit Párt, amelynek a célja Szamogita autonómiájának elősegítése és a szamogit nyelv őrzése.
A szamogit nyelvjárásnak nincs a magyarban meggyökeresedett elnevezése, tekintettel arra, hogy a balti nyelvek nincsenek a magyarországi nyelvészet figyelmének középpontjába, és nem készül róla leírás. A balti nyelvek – archaikus vonásaiknak köszönhetően – sokkal inkább az indoeurópai nyelvészet érdeklődésére tartanak számot, ezért a hagyományosan a finnugrisztikai kutatásban jeleskedő magyar nyelvészet keveset foglalkozott a balti nyelvekkel és nyelvjárásokkal.
A szamogitnak az egyes nyelvekben igen változatos az elnevezése, de alapvetően két típust különböztethetünk meg.
Az egyik forma a litván avagy szamogit eredetiből származik, amely annak a területnek a nevéből ered, ahol a szamogitot beszélik. Žemaitija egyrészt jelenti azt a történelmi területi egységet, amely a történelem bizonyos szakaszaiban a többi litvánok lakta területtől külön fejlődött; másrészt a mai Litvánia egyik kultúrtáját; a kettő azonban nem esik egybe. A Žemaitija névben a žemas 'alacsony' szó található, a képzett szó tulajdonképpen 'alföld' jelentésű; és szemben helyezhető Litvánia másik nagy kultúrtájának nevével: az Aukštaitija elnevezésben az aukštas 'magas' szó található, és 'felföld' jelentésű. Ez a névváltozat található a litván žemaičių kalba, a szamogit žemaitiu kalba, a lett žemaišu valoda, a latgal žemaišu volūda, az észt žemaidi keel, az orosz жемайтское язык [ʐʲemajt͡skoje jazɨk], módosult formában pedig a võro semaidi kiil és a német Schemaitisch (Sprache) elnevezésekben (mindegyik kifejezés 'szamogit nyelv' jelentésű).
A terület másik neve a latinból származik, ennek formája Samogitia, ezt az elnevezést kölcsönzi a Britannica Hungarica nagyenciklopédia és magyar helyesírás szerint írja. A g hang megjelenése talán a Lettországban található, és Žemaitijával határos Zemgale (latinul: Semigalli) terület nevével lehet összefüggésben. A lett Zemgale szóban ugyanúgy az 'alacsony' jelentésű zems szó található, mit litván társáéban. A gals 'vég'-et, ebben az esetben 'határterület'-et jelent, és más földrajzi nevekben is megtalálható (pl.: Latgale). Ez a névváltozat található a finn samogiitti(n kieli) és az angol samogitian language. A magyar történelemtudományban a területet Szamogitia és Szamogétföld elnevezése a leggyakoribb, a lakosokat pedig szamogitok-nak vagy szamogétok-nak, gyakran szamogit litvánok-nak hívják, bár a területre létezik g nélküli változat Samaitia formában.
Bojtár Endre baltisztikai monográfiájában[1] ezt a nyelvjárást žemaitis nyelvjárás-nak nevezi, amely névben a žemaitis 'Žemaitija területen lakó vagy onnan származó férfi' jelentésű litván szót használja alanyesetű formában.
Mindezek alapján a szamogit nyelvnek avagy nyelvjárásnak számos potenciális alternatív elnevezése lehet, például: szamogét nyelv, szamogét nyelvjárás, szamogitiai nyelv, szamogitiai nyelvjárás, žemaitis nyelv, žemaitis nyelvjárás, Žemaitijai nyelv , Žemaitijai nyelvjárás, alföldi nyelvjárás, valamint egyéb megoldások.[2] Mindezekhez hozzá tartozik, hogy a szamogitok következetesen nyelv-ként, míg a litván adminisztráció következetesen nyelvjárás-ként határozza meg a szamogitot.
A litván nyelvjárások:
- žemaičių tarmė - szamogit/alföldi nyelvjárás:
- vakarų žemaičiai - nyugati szamogit: (Klaipėda)
- šiaurės žemaičiai - északi szamogit:
- kretingiškiai - kretingai (Kretinga)
- telšiškiai - telšiai (Telšiai, Skuodas, Najoji Akmenė)
- pietų žemaičiai - déli szamogit:
- raseiniškiai - raseiniai (Raseiniai, Tauragė)
- varniškiai - varniai (Varniai)
- aukštaičių tarmė - felföldi nyelvjárás:
- vakarų aukštaičiai - nyugati felföldi:
- kauniškiai - kaunasi: (Kaunas, Jurbarkas, Kaišiadorys, Prienai)
- šiauliškiai - šiauliai: (Šiauliai, Joniškis, Jonava, Kėdainiai
- rytų aukštaičiai - keleti felföldi:
- pietų aukštaičiai - déli felföldi: (Alytus, Lazdijai, Šalčininkai)
- vakarų aukštaičiai - nyugati felföldi:
A litván nyelv két nagy nyelvjárási csoportra oszlik. Az egyik az északnyugaton beszélt žemaičių tarmė avagy alföldi nyelvjárás, a másik az ország többi részén használt aukštaičių tarmė avagy felföldi nyelvjárás. A litván irodalmi nyelv ez utóbbin alapul.
Az alföldi, vagyis a szamogit nyelvjárás további alnyelvjárásokra osztható. Az nyugati szamogitot a térkép barnával jelöli. Az északi szamogitnak van kretingai és telšiai változata, előbbi lazac színű, utóbbi rózsaszín. A déli szamogitnak van raseiniai változata, amely narancssárga, és varniai, amely citromsárga.
A felföldi nyelvjárási terület az ország területének nagyobb részét foglalja el, beszélői körülbelül háromszor annyian vannak.[3] A térképen a zöld színek jelölik a nyugati, a kékek pedig a keleti felföldi nyelvjárásokat; a lila a déli nyelvjárást mutatja.
Litvánia kultúrtájai
|
Kis-Litvánia (Mažoji Lietuva)
Felföld (Aukštaitija) |
Dzukija (Dzūkija)
Szudóvia (Suvalkija) |
Szamogitia sok tekintetben másképpen fejlődött, mint a többi litvánok által lakott terület. Ez földrajzi elhelyezkedésével magyarázható: a tengerparti terület mindig is stratégiai jelentőséggel bírt, szárazföldi hidat képzett Livónia felé. Mivel Szamogitia a hódítások célpontjában volt, ezért a terület sokáig megőrizte közigazgatási különállását, bizonyos privilégiumokkal bírt, lazábbak voltak a feudális viszonyok, ugyanakkor erős volt a lokális identitás és kultúra.
A Kardtestvérek rendjének megalapítása
A balti törzsek szétválása a Drang nach Osten névvel is illetett német terjeszkedés idején gyorsult fel. A Baltikum meghódítására tett kísérlet fontos állomása volt, amikor Albert rigai püspök megalapítja a Kardtestvérek rendjét 1202-ben, amely hamarosan terjeszkedésbe kezdett és 1218-ban elfoglalja Észtország északi részét. A további területszerzések nyomán 1228-ban létrehozták a történelmi Livóniát, amelyhez folyamatosan csatolták a megszerzett balti területeket, és amely 1560-ig állt fenn.
Szamogitia mint törzsi terület
A litván területek elleni hadjárat 1229-ben kezdődik. A balti törzsek keményen ellenállnak a hódítóknak. 1236-ban a saulei csatában a litvániai Šiauliai-nál a szamogitok és a szemigallok[4] egyesült serege döntő vereséget mér a Kardtestvériségre, a halottak között van a nagymester is. A veszteség arra kényszeríti a Kardtestvériséget, hogy összeolvadjanak a Német Lovagrenddel. A Lovagrenddel vívott harc nyomása alatt a litván törzsek folyamatosan közelednek egymáshoz, végül 1253-ban Mindaugas (szamogitül: Mindaugs) a sok kis királyság helyén létrehozza a Litván Nagyfejedelemséget, maga pedig Litvánia első fejedelme lesz.
1260-ban a durbeni csatában a mai Lettország területén található Durbe mellett a lettek, kúrok és litvánok egyesített serege legyőzi a Német Lovagrendet. A győzelem nyomán a rend által elfoglalt területeken lázadások törnek ki, amelyeket a rend csak nehezen tud leverni: 1274-ig tart porosz felkelés, 1290-ig pedig a livóniai felkelés leverése. Ugyanebben az évben elfoglalják a szemigallok által lakott Zemgale tartomány utolsó erődítményét is, és a tartomány beolvad Livóniába.
1385-ben a krevai unió keretében Jagelló (litvánul: Jogaila, szamogitul: Juogaila) litván fejedelem megállapodik a lengyel nemességgel: országát katolikus hitre téríti, a lengyelektől elfoglalt területeket pedig visszaszolgáltatja, cserébe elnyeri Hedvig lengyel királynő kezét. Jagelló II. Ulászló néven lengyel király lesz, és létrejön a Lengyelország és Litvánia közti perszonálunió. E közben 1404-ben a Német Lovagrend elfoglalja Szamogitiát.
A nyugatbalti nyelvű kúrokkal való együttélés nyomán a szamogit számos nyugatbalti jellegzetességet vett fel:
(Elöl a litván, utána a szamogit nyelvű példa.)
- A közbalti i-ből ė lett (pl.: daryti : dėrbtė 'csinálni', anglisškai : onglėškā 'angol', gimtadienis : gėmėma dėina 'születésnap').
- A közbalti u-ból o lett (pl.: bulvė : bolbė 'burgonya', cukrus : sokros 'cukor', sūnus : sūnos 'fia').
- Nyugatbalti ei (ėi) diftongus a keletbalti ie helyén (pl.: vienas – vėins ’egy’, diena – dėina ’nap’, sniegas – snėigs ’hó’).
- A ti és di hangkapcsolat megmaradása szemben a litván ti>či és di>dži változással (pl.: skaičius – skaitlios ’szám’; medžiaga – medaga ’anyag’, pradžia – prodė ’kezdet’).
Nem csak a nyugatbalti nyelvek hatottak erősen a szamogitre, de a velük törzsi szövetségben élő szemigallok/zemgalok (tkp. lettek) nyelve is:
- Az -as végződés -s alakúvá változott hasonlóan más balti nyelvekhez: lit. tėvas 'apa' – sgt. tievs – lett tēvs 'apa' – ltg. tāvs 'apa'.
Az eltérő hangtani fejlődés rendszerszintű eltávolodásokhoz vezetett. Lásd még: Főnévragozás.
Szamogitia mint önálló terület a Lengyel-litván Unión belül
1410-ben a grünwaldi csatában a lengyel és litván egyesített sereg legyőzi a Német Lovagrendet a mai Lengyelország területén található Grunwald mellett, a csatában szamogit lázadók is részt vesznek. A győzelem után a Lovagrend terjeszkedése megáll.
1413-ban Nagy Vitold (litvánul: Vytautas Didysis, szamogitul: Vītauts Dėdlīsės), litván nagyfejedelem véglegesen a Lengyel–Litván Unióhoz csatolja Szamogitiát. Európában utolsóként, 28 évvel a többi litván terület után, a szamogitokat is megkeresztelik. A terület megtartja bizonyos fokú önállóságát, külön püspökséget kap, és míg más litván területek vajdasággá alakulnak, Szamogitia fejedelemség marad, és megtartja kiváltságait. A területen lazábbak a feudális kötöttségek és erős a helyi önazonosságtudat. Ennek része még, hogy a keresztény vallást továbbra sem fogadják el egységesen a szamigotok. Sokan titokban továbbra is áldoznak hagyományos isteneknek és őriznek ősi szokásokat, amelyek a reformáció litvániai megjelenéséig fennmaradnak.
1569-ben a lublini unió keretében szorosabbra fűzik Lengyelország és Litvánia unióját lengyel erőfölénnyel. Az unió központja Varsó lesz, és Lengyelországhoz csatolják az ukrán területeket, megkezdődik a birodalomban a lengyelesítés.
Szamogitia Litvánia részeként
1759-ben, Lengyelország harmadik felosztása után a litván területek Szamogitiával együtt orosz kézre kerülnek. Szamogitia az oroszok elleni ellenállás központja és az anyanyelv őrzője lesz, itt csempészik a litván nyelvű könyveknek, amelyet az orosz hatalom betiltott. 1919-ben, az első világháború után Litvánia függetlenedik, és 1939-ig önálló állammá lesz, Szamogitia pedig ennek része. 1940-ben Litvánia Szovjet megszállás alá kerül, amely alól csak 1991-ben szabadul fel, amelytől kezdve ismét önálló állam. Žemaitija a mai Litvánia öt nagy kultúrtájának egyik Aukštaitija, Dzūkija, Mažoji Lietuva és Suvalkija mellett.
A Baltikum 1260-ban,
1410-ben
és 1466-ban.
.jpg)
Az erőszakos lengyelítés és oroszosítás hatására a litván nyelv visszaszorult családi használatba. A 19. század nemzeti mozgalmai a Baltikumot is elérték. A litván nyelv megmentését és a litván önrendelkezés kivívást célul kitűző Litván nemzeti ébredés (litvánul: Lietuvių tautinis atgimimas) mozgalmának két szakasza volt. A 19. századi szakaszt szamogit újjászületés-nek, a 20. századi szakaszt pedig éneklő forradalomnak nevezik. A viszonylagos önállósággal bíró, és a litván nyelvet jobban megőrző szamogit területek lettek a kiindolópontja a nemzeti mozgalomnak, a mozgalomban vezető szerepet töltöttek be a Vilniusi Egyetem diákjai: Silvestras Valiūnas, Simonas Stanevičius (szamogitül: Sėmuons Stanevičios), Simonas Daukantas (szamogitül: Sėmuons Daukonts) és Motiejus Valančius (szamogitül: Muotiejos Valončios avagy Muotiejos Valontė), akik mind szamogitiaiak voltak, és akiknek vitathatatlan szerepük volt a litván irodalmi nyelv létrehozásában.
Magánhangzók
A szamogit nyelvben tizennégy magánhangzó található: hét rövid és hét hosszú.
| IPA | [ɑ] | [ɑː] | [e] | [eː] | [ɤ] | [ɤː] | [ɤː] | [æ] | [æ:] | [i] | [iː] | [iː] | [o] | [oː] | [u] | [uː] | [uː] |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Szamogit | a | ā | e | ē | ė | ė̄ | (õ) | – | – | i | ī | – | o | ō | u | – | ū |
| Litván | a | ą | – | ė | – | – | – | e | ę | i | į | y | o | – | u | ų | ū |
| Magyar | (ȧ) | á | (ë) | é | – | – | – | (ä) | (ǟ) | i | í | – | o | ó | u | – | ú |
A magánahngzók szimmetrikus rendet alkotnak, minden rövid magánhangzónak van hosszú párja. Ez utóbbiakat az írásképben a betű fölött elhelyezett makron különbözteti meg. A hosszúság ilyetén jelölése a lett írásrendszer elvét tükrözi. A litvánban a hosszúságot az esetek többségében a betűhöz kapcsolt ogonek avagy bal farok fejezi ki (ą, ę, į, ų). Ennek oka, hogy az ogonek eredetileg nem hosszúságot, hanem nazalitást jelölt, a magánhangzó nazalitása azonban később nyúlássá változott. A rövid-hosszú szembenállás jelölése már korábban is szükségszerű volt, ezért a nem nazálisokból létrejött hosszú magánhangzóknak más megkülönböztetése is kialakult, a hosszú í hangot y, a hosszú ú-t pedig ū jelölte. Ennek megfelelően ennek a két hangnak a szinkróniában több jelölési módja is van: í = y / į, ú = ų / ū. A szamogit hangjelölésben (amely csak néhány éve alakult ki) egy betű csak egy hangot jelöl.
A szamogit a betű a magyar nyelvjárásokban is ismert rövid á hangot jelenti, amelyet a nyelvjárástan ȧ-val jelöl.
Az e betű a rövid é hangnak felel meg, ezt a magyar nyelvjárástan ë-ként írja.
A szamogitban létezik egy hang, amely mind a litvánból, mind a magyarból hiányzik. A hátul képzett középzárt [ɤ] hang, amely leginkább a magyar ö-höz hasonlít, megtalálható számos balti finn nyelvben, így az észtben, a võroban és a lívben is. Ezkben a nyelvekben tildével ellátott õ betűvel írják. A szamogitban ezt a hangot a pontos ė jelöli, míg a litvánban az ė az é jelölője. Hosszú változatának, az [ɤː]-nek kétféle írása lehetséges, de mindkettő problémás. Egyrészt jelölik õ-vel, ez azért nem szerencsés, mert más nyelvekben evvel a betűvel rövid hangot jelölnek. A másik megoldás logikusabb, e szerint az ė makronnal ellátott változatát, az ė̄-t használják. Evvel a karakterrel viszont az a baj, hogy a szabványos betűkészletekben nem található meg, ezért az ė-ből és egy különálló diakritkus jelből ( ̄ ) kell összeilleszteni.
Mássalhangzók
A szamogit nyelv 22 kemény mássalhangzót és azok lágyított változatát tartalmazza. A következő táblázat a kemény mássalhangzókat foglalja össze.
| IPA | [b] | [t͡s] | [t͡ʃ] | [d] | [d͡z] | [d͡ʒ] | [f] | [ɡ] | [x] | [j] | [k] | [l] | [m] | [n] | [p] | [r] | [s] | [ʃ] | [t] | [v] | [z] | [ʒ] |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Szamogit | b | c | č | d | dz | dž | f | g | h | j | k | l | m | n | p | r | s | š | t | v | z | ž |
| Litván | b | c | č | d | dz | dž | f | g | h | j | k | l | m | n | p | r | s | š | t | v | z | ž |
| Magyar | b | c | cs | d | dz | dzs | f | g | h | j | k | l | m | n | p | r | sz | s | t | v | z | zs |
A dz és dzs hangokat jelölő dz és dž betűkapcsolatok nem részei a szamogit és a litván ábécének, a balti nyelvekre alapvetően nem jellemző a betűkapcsolatos hangjelölés, ezért ezeket a hangokat/hangkapcsolatokat, és azokat jelölő betűkapcsolatokat nem tekintik egyetlen egységnek.
A cs, s és zs hangokat hacsekkel ellátott c, s és z betűk jelölik: č, š és ž.
A j hang kivételével minden mássalhangzónak van lágyított megfelelője, amelyet az írásrendszer nem jelöl. A mássalhangzókat az i hang lágyítja meg, mind a szinkróniában (pl.: bruolis [bruolʲis] 'fiútestvér), mind a dikróniában (pl.: kels [kelʲs] 'út' < kelias 'út'). (Ellentétben a litvánnal, ahol az [æ] és [e] hangok is lágyítanak.)
A szamogit és a litván mássalhangzórendszer nem különbözik egymástól érdemben.
Írás
A szamogit ábécé a következő betűket tartalmazza:
| A a | Ā ā | B b | C c | Č č | D d | E e | Ē ē | Ė ė | Ė̄ ė̄ | F f | G g | H h | I i | Ī ī | J j |
| K k | L l | M m | N n | O o | Ō ō | P p | R r | S s | Š š | T t | U u | Ū ū | V v | Z z | Ž ž |
Általános alapelvek:
Hangtani megfelelések a szamogit és a litván között
A hangtani eltérések egy része már a korai időkben kialakult a más balti népekkel való együttélés nyomán.
Erről részletesebben: Nyugatbalti hatás a szamogitban.
A litván és a szamogit közötti szabályos hangmegfelelések főként a magánhangzókat érintik, a hivatkozott megfeleléseken túl a következők a legfontosabbak:
(Az első helyen a litván hangforma és példa, a második helyen pedig a szamogit áll, a példák mindig ugyanazt jelentik a két nyelvben.)
| ė – ie tėvas – tievs ’apa’ |
o – uo brolis – bruolis ’fiútestvér’ |
uo – ou duona – douna ’kenyér’ |
Az an, en, in és un hangkapcsolatok a balti nyelvekben egymástól különböző, az adott nyelvre vagy nyelvváltozatra jellemző hangváltozásokon mentek keresztül, amely hangváltozások a szamogit és a litván szabályos megfelelésekben is tetten érhetők. (A zárójelbe tett lett és latgal példa másodlagos átvétel.)
| Eredeti hang | Litván | Szamogit | Lett | Latgal | Jelentés |
|---|---|---|---|---|---|
| *an | ą: ąžuolas | ō: ōžouls | uo: ozols [uozuols] | ū: ūzuls | ’tölgy’ |
| an: ranka | on: ronka | uo: roka [ruoka] | ū: rūka | 'kéz' | |
| *en | ę: švęsti | ėn: švėntintė | in: svinēt | ie: svieteit | ’ünnepelni’ |
| en: penki | ėn: pėnki | ie: pieci | ī: pīci | ’öt’ | |
| *in | į: įdomus | i: iduomos | (interesants) | (iņteresnys) | ’érdekes’ |
- A szamogit főneveknek hét nyelvtani esete van: alanyeset (N), tárgyeset (A), részeseset (D), birtokos eset (G), helyhatározói eset avagy lokatívusz (L), eszközhatározói eset avagy insztrumentálisz (I) és megszólító eset avagy vokatívusz (V). Az esetek száma megegyezik a litvánéval, míg a lettből és a latgalból hiányzik az eszközhatározói eset.
- A főneveknek két neme van: hímnem és nőnem. A korábban létezett semleges nem minden balti nyelvből eltűnt.
- A szamogitban három nyelvtani szám található: egyes szám, kettes avagy kettős szám és többes szám. A kettes szám a főnévragozásban csak a szamogitban őrződött meg a balti nyelvek közül. A litvánban még fellelhető a nyoma a személyes névmások ragozásában, de használata nem általános, és az alakok nagy fokú változatosságot mutatnak. A lettből és a latgalból a kettes szám teljesen kiveszett.
- A szamogitban öt ragozási osztályt avagy deklinációt különböztetnek meg. A litvánban szintén öt, a lettben és a latgalban hat-hat deklináció található. A szamogitban és a litvánban alapvetően a szóhangsúly elmozdulása és minősége (ereszkedő és emelkedő), a lettben és a latgalban a ragok alapján sorolják a ragozási osztályokba a szavakat. A szamogitban az első és a második deklináció tekinthető aktívnak, azaz az újonnan átvett szavak ezekbe a ragozási osztályokba kerülnek be, míg a többi ragozási osztály jellemzően nem bővül és csak kevés szó található benne.
Az I. deklináció
Az első deklinációba -s, -is és -īs végződésű hímnemű főnevek tartoznak.
| ’férfi’ | ’ördög’ | ’fa’ | ’ló’ | |||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Szamogit | Litván | Szamogit | Litván | Szamogit | Litván | Szamogit | Litván | |
| -s | -as | -s | -ias | -is | -is | -īs | -ys | |
| vīrs | vyras | velns | velnias | medis | medis | arklīs | arklys | |
| Egyes szám | ||||||||
| N | vīrs | vyras | velns | velnias | medis | medis | arklīs | arklys |
| A | vīra | vyrą | velnė | velnią | medė | medį | arklė | arklį |
| D | vīrou | vyrui | velniou | velniui | mediou | medžiui | arkliou | arkliui |
| G | vīra | vyro | velni | velnio | medi | medžio | arkli | arklio |
| L | vīrė | vyre | velnie | velnyje | medie | medyje | arklie | arklyje |
| I | vīro | vyru | velnio | velniu | medio | medžiu | arklio | arkliu |
| Kettes szám | ||||||||
| N | vīro | — | velnio | — | medio | — | arklio | — |
| A | vīro | — | velniū | — | mediu | — | arkliū | — |
| D | vīram | — | velnem | — | medem | — | arklem | — |
| G | vīru | — | velnio | — | medio | — | arklio | — |
| L | vīrūs | — | velniūs | — | mediūs | — | arkliūs | — |
| I | vīrās | — | velnēs | — | medēs | — | arklēs | — |
| Többes szám | ||||||||
| N | vīrā | vyrai | velnē | velniai | medē | medžiai | arklē | arkliai |
| A | vīrus | vyrus | velniū | velnius | mediu | medžius | arkliū | arklius |
| D | vīrams | vyrams | velnems | velniams | medems | medžiams | arklems | arkliams |
| G | vīru | vyrų | velnius | velnių | medius | medžių | arklius | arklių |
| L | vīrūs | vyruose | velniūs | velniuose | mediūs | medžiuose | arkliūs | arkliuose |
| I | vīrās | vyrais | velnēs | velniais | medēs | medžiais | arklēs | arkliais |
Az I. deklináció
Az alanyesetű alakok esetvégződéseinek sokfélesége a legjobban a litvánban őrződött meg, ez nyújt tájékoztatást az első deklinációs szavak ragozásának különbözőségére. A többi említett nyelvben az utolsó szótagban magánhangzóredukció következett be.
- Az -as végű szavak utolsó szótagi magánhangzója csak a litvánban maradt meg: lit. tėvas 'apa' – sgt. tievs – lett tēvs 'apa' – ltg. tāvs 'apa'.
- Az -ias végű szavkban szintén eltűntek a magánhangzók, de az i eltűnése előtt palatalizálta az előtte álló mássalhangzót: lit. kelias 'út' – sgt. kels [kelʲs] – lett ceļš 'út' – ltg. ceļš 'út'.
- Az -is végű szavak a szamogitban alapvetően megőrződtek: lit. medis 'fa' – sgt. medis.
- Az -īs végű litván és szamogit szavaknak csak a helyesírásuk eltérő: lit. arklys [arklʲiːs] 'ló' – sgt. arklīs.
- A litvánban -is végű szavaknak megfelelő latgal szavak közül csak azokban maradtak meg az utolsó szótagi magánhangzók, ahol az hátul képzett [ɨ]-vé változott: lit. putytis 'fióka, csibe', lett putns 'madár – ltg. putnys [putnɨs] 'madár'.
- A lettben és a latgalban az -is végű szavak egy külön (második) deklinációba tartoznak. Ezek a litván -is és -ys végű szavakkal rokoníthatók.
A II. deklináció
A második deklinációba -a, -ė és -ie végű nőnemű szavak tartzonak.
| ’nap’ | ’hattyú’ | ’templom’ | ’csillag’ | |||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Szamogit | Litván | Szamogit | Litván | Szamogit | Litván | Szamogit | Litván | |
| -a | -a | -ė | -ė | -ė | -ia | -ie | -ė | |
| dėina | diena | golbė | gulbė | bažnīčė | bažnyčia | žvaigždie | žvaigždė | |
| Egyes szám | ||||||||
| N | dėina | diena | golbė | gulbė | bažnīčė | bažnyčia | žvaigždie | žvaigždė |
| A | dėina | dieną | golbės | gulbę | bažnīčės | bažnyčią | žvaigždies | žvaigždę |
| D | dėinā | dienai | golbē | gulbei | bažnīčē | bažnyčiai | žvaigždē | žvaigždei |
| G | dėinuos | dienos | golbė | gulbės | bažnīčė | bažnyčios | žvaigždė | žvaigždės |
| L | dėinuo | dienoje | golbie | gulbėje | bažnīčiuo | bažnyčioje | žvaigždie | žvaigždėje |
| I | dėino | diena | golbi | gulbe | bažnīči | bažnyčia | žvaigždi | žvaigžde |
| Kettes szám | ||||||||
| N | dėinė | — | golbė | — | bažnīčė | — | žvaigždė | — |
| A | dėinė | — | golbiu | — | bažnīčiu | — | žvaigždiū | — |
| D | dėinuom | — | golbiem | — | bažnīčiuom | — | žvaigždiem | — |
| G | dėinū | — | golbė | — | bažnīčė | — | žvaigždė | — |
| L | dėinuos | — | golbies | — | bažnīčiuos | — | žvaigždies | — |
| I | dėinuom | — | golbiem | — | bažnīčiuom | — | žvaigždiem | — |
| Többes szám | ||||||||
| N | dėinas | dienos | golbės | gulbės | bažnīčės | bažnyčios | žvaigždės | žvaigždės |
| A | dėinas | dienas | golbiu | gulbes | bažnīčiu | bažnyčias | žvaigždiū | žvaigždes |
| D | dėinuoms | dienoms | golbiems | gulbėms | bažnīčiuoms | bažnyčioms | žvaigždiems | žvaigždėms |
| G | dėinū | dienų | golbės | gulbių | bažnīčės | bažnyčių | žvaigždės | žvaigždžių |
| L | dėinuos | dienose | golbies | gulbėse | bažnīčiuos | bažnyčiose | žvaigždies | žvaigždėse |
| I | dėinuoms | dienomis | golbiems | gulbėmis | bažnīčiuoms | bažnyčiomis | žvaigždiems | žvaigždėmis |
A II. deklináció
Az azonos nominatívuszi végződésű eltérő ragozására ismét a rokon nyelvi megfelelők nyújtanak magyarázatot.
- Az -a végződés minden említett nyelvben azonos alakban megmaradt: lit. diena 'nap' – sgt. dėina – lett diena – ltg. dīna. (A litvánban ezek harmadik, a lettben és a latgalban negyedik deklináció szavak.)
- Az -ė végű szavak bizonyos fokú hasonlóságot mutatnak, a litván szóvégi hosszú magánhangzó a lettben és a latgalban lerövidült, a szamogitban [ɤ] hanggá vált: lit. žemė [ʒɛmeː] 'föld' – sgt. žemė [ʒemɤ] – lett zeme [zɛmɛ] – lgt. zeme [zɛmɛ]. (Az -e végű lett és latgal szavak egy külön (ötödik) deklinációt alkotnak.)
- A litvánban az -ia végű szavak ragozása tulajdonképpen megegyezik az -a végűekével, amely elé egy i hangot toldunk. A szamogitban a szóvégi -ia helyén minden esetben -ė-t találunk, ezeknek a szavaknak eltérő a ragozásuk az -ė-ből létrejövőkétől: datívuszban, lokatívuszban és insztumentáliszban az -a végű szavak deklinációjából származó alakokkal találkozhatunk. A lettben és a latgalban az -ia végű szavaknak -a végűek felelnek meg: lit. bažnyčia 'templom' – sgt. bažnīčė – lett baznīca – ltg. bazneica.
- A szabályos litván -ė > szamogit -ie hangváltozás néhány szó esetében szóvégen is végbement, a lettben és a latgalban csak a rövidülés történt meg: lit. žvaigždė 'csillag' – sgt. žvaigždie – lett zvaigzne – ltg. zvaigzne.
A III. és a IV. deklináció, rendhagyó szavak
A harmadik deklinációba -ės végű nőnemű szavak, a negyedik deklinációba pedig -os végű hímnemű szavak tartzonak.
| III. deklináció | IV. deklináció | Rendhagyó | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 'vár' | ’fog’ | ’fia’ | ’kutya’ | |||||
| Szamogit | Litván | Szamogit | Litván | Szamogit | Litván | Szamogit | Litván | |
| -ės | -is | -ės | -is | -os | -us | |||
| pėlės | pilis | dontės | dantis | sūnos | sūnus | šuo | šuo | |
| Egyes szám | ||||||||
| N | pėlės | pilis | dontės | dantis | sūnos | sūnus | šou | šuo |
| A | pėlėis | pilį | dontėis | dantį | sūnaus | sūnų | šonėis | šunį |
| D | pėlē | piliai | dontiou | dančiui | sūnou | sūnui | šoniou | šuniui |
| G | pėli | pilies | donti | danties | sūno | sūnaus | šoni | šuns |
| L | pėlie | pilyje | dontie | dantyje | sūnuo | sūnuje | šonie | šunyje |
| I | pėlėm | pilimi | dontėm | dantimi | sūno | sūnumi | šonėm | šuniu |
| Kettes szám | ||||||||
| N | pėlė | — | dontio | — | sūno | — | ? | — |
| A | pėliū | — | dontū | — | sūnū | — | ? | — |
| D | pėlėm | — | dontėm | — | sūnam | — | ? | — |
| G | pėlė | — | dontio | — | sūno | — | ? | — |
| L | pėlīs | — | dontīs | — | sūnūs | — | ? | — |
| I | pėlėms | — | dontėms | — | sūnās | — | ? | — |
| Többes szám | ||||||||
| N | pėlis | pilys | dontis | dantys | sūnā | sūnūs | šonis | šunys |
| A | pėliū | pilis | dontū | dantis | sūnū | sūnus | šonū | šunis |
| D | pėlėms | pilims | dontėms | dantims | sūnams | sūnums | šonėms | šunims |
| G | pėlis | pilių | dontis | dantų | sūnus | sūnų | šonis | šunų |
| L | pėlīs | pilyse | dontīs | dantyse | sūnūs | sūnuose | šonīs | šunyse |
| I | pėlėms | pilimis | dontėms | dantimis | sūnās | sūnumis | šonėms | šunimis |
A III. és a IV. deklináció, rendhagyó szavak
- Az -ės végű szavak megfeleltethetők a litván -is végűeknek, ezek mind a szamogitban, mind a litvánban kétféle ragozásúak. A lettben és a latgalban eltűnt az utolsó szótagi magánhangzó, a latgalban az előtte álló hang palatalizálódott: lit. pilis 'vár, kastély' – sgt. pėlės – lett pils – ltg. piļs. (A litván -is végű szavak a negyedi, deklinációba tartoznak, a lett és latgal megfelelők hatodik deklinációsok.)
- Az -os végű szavak a litvánban és a lettben -us végűek, a latgalban eltűnt az utolsó szótagi magánhangzó, bár létezik -us végű deklináció, de ide csak tulajdonnevek tartoznak: lit. alus 'sör' – lett alus – ltg. ols. (Az -us végű szavak a litvánban a második deklinációba, a lettben a harmadik deklinációba tartoznak.)
Az első és második személyű névmások minden balti nyelvben azonos eredetűek, a harmadik személyű személyes névmások viszont nagy változatosságot mutatnak, vélhetően az egyes nyelvek külön életében alakultak ki. A litvánban és a latgalban a jis/ji, a lettben viņš/viņa, a szamogitban pedig ons/ana alakú névmás szilárdult meg.
Lásd még: Lett, latgal és litván szókészleti különbségek.
A személyes névmások esetében nem csak a szamogitben, de a litvánban is megőrződtek a kettes számú alakok, ezeket azonban nem használják, csak a szépirodalomban lelhetők fel. Az alakok nagyfokú változatosságot mutatnak mind a két nyelv esetében.
| Szamogit | Litván | Szamogit | Litván | Szamogit | Litván | Szamogit | Litván | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 'én' | ’te’ | ’ő (hn.)’ | ’ő (nn.)’ | |||||
| Egyes szám | ||||||||
| N | aš | aš | to | tu | ons | jis | ana | ji |
| A | monės | mane | tavės | tave | anuo | jo | anuos | jos |
| D | monėi | man | tavėi | tau | anam | jam | anā | jai |
| G | monė(m) | manęs | tavė(m) | tave | anou | jį | anou | ją |
| L | monie | manyje / many | tavie | tavyje / tavy | anamė | jame | anuo | joje |
| I | monėm | manimi / manim | tavėm | tavimi / tavim | anou | juo | anou | ja |
| Kettes szám | ||||||||
| ’mi ketten’ | ’ti ketten’ | ’ők ketten (hn.)’ | ’ők ketten (nn.)’ | |||||
| N | ? | mudu (hn.) / mudvi (nn.) | ? | judu (hn.) / judvi (nn.) | anodo | jiedu | anodvė | jos abi / jiedvi |
| A | ? | mudu (hn.) / mudvi (nn.) | ? | judu (hn.) / judvi (nn.) | anodom | jiedvi / judviejų | anodvėm | jų abiejų / jiedvi |
| D | ? | mudviem | ? | judviem | anodom | judviems / jodviem | anodvėm | joms abiems / jodviem |
| G | ? | mudviejų | ? | judviejų | anodo | judu / judviejų | anodvė | jas abi / jųdviejų |
| L | ? | mudviese | ? | judviese | — | jiedviese | — | jiedviese |
| I | ? | mudviem | ? | judviem | anodom | judviem / jodviem | anodvėm | jomis abiem / jodviem |
| Többes szám | ||||||||
| ’mi’ | ’ti’ | ’ők (hn.)’ | ’ők (nn.)’ | |||||
| N | mes | mes | jūs | jūs | anėi | jie | anuos | jos |
| A | mūsu/mūsa | mus | jūsu | jus | anūm | jų | anū(m) | jų |
| D | moms | mums | joms | jums | anėms | jiems | anuoms | joms |
| G | momis | mūsų | jomis | jūsų | anous | juos | anas | jas |
| L | momis(o) | mumyse | jomis(o) | jumyse | anous | juose | anuos | jose |
| I | momis | mumis | jomis | jumis | anās | jais | anuom(i)s | jomis |
Személyes névmások
A Miatyánk szamogitül, litvánul és magyarul.
| Szamogitül |
Litvánul |
Magyarul |
|---|---|---|
| Tievė mūsa Tievė mūsa, katros esi dongou, |
Mūsų Tėve Mūsų Tėve, kuris esi danguje, |
Miatyánk Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, |
Litvánia himnusza szamogitül és litvánul.
| Szamogitül |
Litvánul |
|---|---|
| Lietovuos himnos
Lietova, Tėvīn mūsa, Tegu Tava vakā ēna, Tegu saulė Lietovuo Tegu meilė Lietovuos, |
Lietuvos himnas
Lietuva, Tėvyne mūsų, Tegul Tavo vaikai eina Tegul saulė Lietuvoj Tegul meilė Lietuvos |
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
