Szabadi
magyarországi község Somogy vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
magyarországi község Somogy vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Szabadi község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
Szabadi | |
Csoma-Szabadi vasútállomás | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Dél-Dunántúl |
Vármegye | Somogy |
Járás | Kaposvári |
Jogállás | község |
Polgármester | Antal Lajos (független)[1] |
Irányítószám | 7253 |
Körzethívószám | 82 |
Népesség | |
Teljes népesség | 260 fő (2023. jan. 1.)[2] |
Népsűrűség | 32,32 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 8,23 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 22′ 01″, k. h. 18° 02′ 04″ | |
Szabadi weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szabadi témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Kapos völgyében, Kaposvártól 20 kilométerre keletre, a 61-es főút és a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal mellett található; közigazgatási területének déli szélét érinti a Nagyberki-Jágónak közti 6512-es út is. Közös vasútállomása van a szomszédos Csoma községgel (Csoma-Szabadi vasútállomás). A legközelebbi város a 9 kilométerre fekvő Dombóvár.
Bár nincs túl közel a Balaton déli partjához, a település szőlőtermő területei mégis a Balatonboglári borvidék részét képezik.[3]
Szabadi neve először az 1332–1337-es pápai tizedjegyzékben bukkant fel. A török megszállás nem okozott nagy károkat a településen. 1695-ben nemes község volt. 1696-ig Tolna vármegyéhez tartozott, utána került Somogyba. 1715-ben a Batthyány család birtokolta, majd 1835-től a gróf Schmiedegg és a gróf Batthyány család. A falu pecsétjét 1788 óta használták. Lakossága évszázadokon keresztül, egészen az 1970-es évekig 500 fő körül mozgott (jelentős német kisebbséggel), ám ekkor megkezdődött az addig szinte kizárólag mezőgazdaságból élő lakosság elvándorlása, legtöbben a közeli városokban az iparban találtak munkát.
Szabadi első (római katolikus) iskolája 1770-ben nyílt, de 1839-ben az evangélikusok is alapítottak egy iskolát, ami 1937-ig működött. A 19. század közepén épült evangélikus templom az idők során elpusztult, helyette 1998-ban építettek újat.
A második világháború után Szabadi Nagyberki társközségévé vált, 1990 és 1996 között Csomával 1997-től pedig Nagyberkivel tartozik közös körjegyzőséghez.[4]
A településen 1995. november 19-én időközi polgármester-választás zajlott.[12]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 283 | 280 | 267 | 280 | 260 | 260 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,8%-a magyarnak, 3,7% cigánynak, 0,4% horvátnak, 4,1% németnek mondta magát (11,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65,6%, református 3%, evangélikus 1,5%, görögkatolikus 0,4%, felekezet nélküli 3,3% (25,6% nem nyilatkozott).[13]
Szabadinak műemlékei nincsenek, de több helyi védelem alatt álló érték található a településen. A temetőben összegyűjtöttek néhány sírkövet a 19. század végétől az első világháborút követő időszakig, valamint áll itt egy eredetileg 1866-ban állított, de sajnos már jellegtelenné átalakított kőkereszt is. Emellett még két kőkereszt található a faluban: egy 1902-ből és egy 1880-ból származó. Négy régi (20. század elején épült) lakóház és három gazdaságiépület-csoport őriz még építészeti értékeket Szabadiban.[14]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.