magyarországi község Fejér vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Szabadegyháza (1948-ig: Szolgaegyháza) község Fejér vármegyében, a Gárdonyi járásban.[6]
| Szabadegyháza | |||
 | |||
| A Hungrana üzeme légi felvételen | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Fejér | ||
| Járás | Gárdonyi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Csanádi Zoltán (független)[1] | ||
| Irányítószám | 2432 | ||
| Körzethívószám | 25 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2002 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 49,81 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 133[3] m | ||
| Terület | 41,64 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Alföld[4][5] | ||
| Földrajzi középtáj | Mezőföld[4][5] | ||
| Földrajzi kistáj | Közép-Mezőföld[4][5] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 04′ 42″, k. h. 18° 41′ 32″ | |||
 Szabadegyháza
Pozíció Fejér vármegye térképén
| |||
| Szabadegyháza weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szabadegyháza témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
A Közép-Mezőföldön, a Duna és Sárvíz között, a Velencei-tótól délre fekszik. Közigazgatási területén áthalad a Székesfehérvár és Dunaújváros közötti 62-es főút, de a lakott területeit elkerüli. Belterülete északi részét érinti az Adony-Káloz közti 6209-es út, központjába pedig az abból leágazó 62 114-es út vezet. Érinti a községet a Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonal is, amelynek egy megállási pontja van itt, Szabadegyháza vasútállomás.
A vidék nem volt ismeretlen a rómaiak előtt. Valahol a környéken futott az Intercisa (Dunaújváros) – Gorsium (Tác) útvonal. Római jelenlétre utalnak a régészeti feltárások: sír fedőlapja, kerámiatörmelékek, bronz fibulák, érmék kerültek elő a környéken. 1956-ban két avar kori sírra bukkantak a szeszgyár szennyvíztárolójának bővítésekor. Ismert volt a térség honfoglalóink előtt is. 1965-ben feltárták egy honfoglaláskori harcos sírját is.
A Szolgaegyháza községnév írásban először 1659. év november 20-án kelt adománylevélben fordult elő. Ez az adománylevél már a falu tulajdonosait is megnevezi: I. Lipót Börgönd, Novaj, Sárosd, Saág, Bonczabelke nevű birtokokkal együtt Szolga-Egyházát is Bossányi Gábornak, Eölbey Mártonnak és Szeghy Mihálynak adományozta. A község többször is gazdát cserélt, utolsó birtokosa a Nedeczky-Griebsch család volt.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban jelentéktelen szerepet játszott. A falu birtokosai 1848. október 4-7. között élelmet küldtek a magyar táborba: 205 birkát, 181 kenyeret.
A lakosság száma az 1800-as években kezdett növekedni 1830-ban 491 fő volt. 1857-ben 689. A többség zsellér volt, nehéz körülmények között tengette életét. 1910-ben a lakosok száma már 1111 fő volt. Közigazgatásilag Sárosdhoz tartozott 133 ház volt a községben, 36 a tanyákon. Mivel a házak többnyire nincstelen zsellérek tulajdonát képezték, ezek beosztása, bútorzata nagyon egyszerű, szegényes volt.
Az I. világháború idején 215 férfit hívtak be katonai szolgálatra, közülük 8-an lelték halálukat valamely fronton. A II. világháború idején szinte minden családból harcolt a fronton fiatal. Szerencsére harcok a község területén nem folytak. A Szeszgyárat azonban, amelyet hadiüzemnek tekintettek, a németek 1945. február 2-án felrobbantották.
Szolgaegyháza önálló községgé 1926-ban alakult. Mai közigazgatási területét 1929-ben nyerte el. A község 1948-ban új nevet kapott. A Belügyminisztérium 181.321/1948 sz. rendeletével 1948. június 1-jétől Szabadegyháza lett. 2018. augusztus 10-én adták át a 62-es főút Szabadegyháza-Ipartelepet elkerülő szakaszát. Területéhez tartozik Vastaghalompuszta, Középpuszta és a jelenleg lakatlan külterületnek számító, a település központjától mintegy 4 kilométerre fekvő Barátlakáspuszta.
Szabadegyháza területéhez tartoznak a következő településrészek:
| Polgármester | Megjegyzés | ||
|---|---|---|---|
| 1990–1994 | Schmitsek József | független[14] | |
| 1994–1998 | független[15] | ||
| 1998–2002 | független[16] | ||
| 2002–2006 | MSZP[17] | ||
| 2006–2010 | MSZP[18] | ||
| 2010–2014 | független[19] | ||
| 2014–2016 | Egriné Ambrus Andrea | független[20] | a képviselő-testület feloszlatta magát |
| 2016–2019 | független[21] | Időközi választás 2016. július 17. | |
| 2019–2023 | független[22] | a képviselő-testület feloszlatta magát[23] | |
| 2023–2024 | Csanádi Zoltán | független[24] | Időközi választás 2023. február 19. |
| 2024– | független[1] | ||
A településen 2016. július 17-én azért kellett időközi választást tartani, mert ugyanazon év március 25-én a helyi képviselő-testület föloszlatta önmagát.[25]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 2142 | 2115 | 2085 | 1928 | 1956 | 1987 | 2002 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 79,9%-a magyarnak, 0,9% cigánynak mondta magát (20,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 35%, református 6%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 22,8% (34,6% nem nyilatkozott).[26]
2022-ben a lakosság 92,2%-a vallotta magát magyarnak, 0,3% németnek, 0,3% cigánynak, 0,2% románnak, 0,2% ukránnak, 0,1-0,1% örménynek és bolgárnak, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 23,7% volt római katolikus, 5,8% református, 0,2% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,1% ortodox, 2% egyéb keresztény, 3,2% egyéb katolikus, 23,4% felekezeten kívüli (41,3% nem válaszolt).[27]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
