(1953-2020) költő, politikus From Wikipedia, the free encyclopedia
Szőcs Géza (Marosvásárhely, 1953. augusztus 21. – Budapest, 2020. november 5.) Kossuth-díjas és József Attila-díjas erdélyi magyar költő, politikus.
Szőcs Géza | |
Takács István felvétele | |
Született | 1953. augusztus 21.[1][2] Marosvásárhely, Románia |
Elhunyt | 2020. november 5. (67 évesen)[3] Budapest[4] |
Állampolgársága | |
Gyermekei | öt gyermek: Szőcs Petra |
Szülei | Szőcs István Márton Ráchel |
Foglalkozása | költő, politikus |
Tisztsége |
|
Iskolái | Babeș–Bolyai Tudományegyetem (–1978) |
Kitüntetései |
|
Halál oka | Covid19 |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szőcs Géza témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Édesapja Szőcs István (1928–2020), újságíró, kritikus; édesanyja Márton Ráchel (1928) műfordító. A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen végzett magyar–orosz szakon 1978-ban. 1974–1977 között az Echinox című háromnyelvű diáklapot szerkesztette. 1977–1981 között az Igazság című napilap irodalmi munkatársa volt. 1979–1980 között Sütő András javaslatára egy évig Herder-ösztöndíjas volt Bécsben.
1981–1982 között Tóth Károly Antallal, Tóth Ilonával és Ara-Kovács Attilával szerkesztette az Ellenpontok című szamizdat kiadványt. Ennek következtében a román államvédelmi hatóság (Securitate) többször is letartóztatta és bántalmazta. 2012-ben derült ki, hogy apja is a Securitate ügynöke volt, jelentett róla.[5] 1985–1986 között a kolozsvári Irodalomtörténeti és Nyelvészeti Intézet kutatója volt. 1986–1989 között Genfben volt újságíró. 1989–1990 között a Szabad Európa Rádió budapesti irodavezetőjeként működött. 1989-től a Magyar Napló munkatársa lett.
A romániai rendszerváltás után 1990-ben visszatelepült Kolozsvárra, ahol újságírói-szerkesztői munkája mellett politikai szerepet is vállalt: 1990–1991 között az Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) főtitkára, 1991–1993 között politikai alelnöke volt. 1990–1992 között szenátorrá választották. 1992 óta az Erdélyi Híradó Könyv- és Lapkiadó Kft. elnöke. 1992 óta a Magyar Szemle szerkesztő-bizottsági tagja. 1994-1996 között az Orient Express felelős kiadója volt. 1996–1998 között a Magyar Polgári Együttműködés Egyesületének elnökségi tagja lett. 1996–2000 között a Duna TV-t felügyelő Hungária Televízió Közalapítvány (HTVKA) ellenőrző testületének tagja volt.
2007-től az Irodalmi Jelen főmunkatársa. 2008-tól a HTVKA kuratóriumának Fidesz delegálta elnökségi tagja. 2010-től 2012-ig a második Orbán-kormány Nemzeti Erőforrás Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára. 2011-től a Magyar PEN Club elnöke.[6]
2012-től a miniszterelnök kulturális főtanácsadója.[7] 2013. februárban a miniszterelnök a 2015-ös milánói világkiállításon való magyar részvétel előkészítéséért felelős kormánybiztossá nevezte ki.[8] Szakmai körökben széles körű tiltakozást váltott ki,[9] amikor a magyar pavilon látványtervére kiírt pályázaton nyertes pályamű helyett a második helyezett koncepció megvalósításáról hozott egyszemélyi döntést.[10]
2016 októberében nagy visszhangot váltott ki, hogy „rendkívüli csapásnak” nevezte a magyar sajtószabadságra nézve a Népszabadság felfüggesztését, különösen, hogy az archívum sem hozzáférhető. "Ennek nincsenek, nem lehetnek gazdasági okai, az archívum a magyar kultúra része, a magyar jelenkor történetének része" – jelentette ki.[11]
Öt gyermeke van. Első házasságából született lánya Szőcs Petra költő, filmrendező, forgatókönyvíró.[12]
2020. november 5-én halt meg COVID–19 okozta szövődményekben.[4] Piliscsabán temették el.[13]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.