Selyemút
Ázsiát és a Földközi-tenger térségét összekötő kereskedelmi úthálózat / From Wikipedia, the free encyclopedia
A kínai selyemárukat az Ázsián átvezető karavánutakon szállították a kereskedők Európába, ahol igen nagy becsben tartották a titokzatos kelmét. A selyemút elnevezés kereskedelmi útvonalak olyan történelmi hálózatára használatos, amely Kelet-, Dél- és Nyugat-Ázsiát, a mediterrán térségen keresztül Európával és Észak-Afrikával kötötte össze. Kínából, Chang`an-ból (népszerű magyar átírással: Csang-an, mai nevén Xi`an (Hszian) indult, Anatólia területén és a Földközi-tenger térségén haladt keresztül. A selyemúton folytatott kereskedelem fontos szerepet játszott olyan nagy civilizációk fejlődésében, mint Kína, Egyiptom, Perzsia, Arábia, India, Róma és Bizánc.
Selyemút | |
Világörökség | |
Ősi szárazföldi (piros) és tengeri (kék) útvonalak | |
Adatok | |
Ország | Kazahsztán, Kína, Kirgizisztán |
Típus | kulturális világörökségi helyszín |
Kritériumok | II, III, V, VI |
Felvétel éve | 2014 |
A Wikimédia Commons tartalmaz Selyemút témájú médiaállományokat. |
Kutatások szerint az egymást követő hullámokban bekövetkezett pestisjárványok terjedése a selyemúton keresztül történt. A kór egy Közép- és Belső-Ázsiában honos rágcsálón, a futóegéren (Rhombomys opimus) megtelepedő bolhán keresztül jutott Európába. A bolha a selyemút mentén közlekedő karavánokkal együtt utazott nyugat felé,[1][2][3] a rossz higiéniai körülmények miatt jóval nagyobb pusztítást okozott, mint Ázsiában.
A selyemút (németül „Seidenstraße”, „Seidenstraßen”) elnevezést először Ferdinand von Richthofen német geográfus használta 1877-ben. [4] [5]
2014-ben az út kazahsztáni, kínai és kirgizisztáni szakaszát az UNESCO Világörökség részévé nyilvánították.[6]