Nagykereskedelem – a termelő áruját értékesíti főleg kiskereskedők (viszonteladók) részére is
Demigrosz kereskedelem – ugyanazon kereskedő mind nagykereskedőként, mint kiskereskedőként tevékenykedik. A nagy- és a kiskereskedelmi funkciók egy adott kereskedelmi vállalaton belül is megjelenhetnek.[1]
A közvetítést szükségessé tévő tényezők elsősorban a termelés és a fogyasztás közötti mennyiségi, térbeli és időbeli különbségek kiegyenlítése. A termelés költséghatékony mennyisége, volumene a tömeges sorozatgyártás, míg az egyedi fogyasztó szükséglete általában csupán egy termék egység. A termelés ideális helye a nyersanyag közelében lévő ipartelepeken van, míg a fogyasztás tőlük távol a kereskedelmi és lakóövezetekben. A termelés és fogyasztás ideje közötti különbség legjobban a szezonális termékek esetén, például a mezőgazdaságban szemléltethető, ahol az aratás egy évben egyszer van, míg a terményekre egész évben lehet szükséglet.
Disztribúciós (elosztási) funkció
Térbeli különbségek áthidalása
Időbeli eltérések áthidalása
Termelési és fogyasztási szerkezet összehangolása
Termeltetés, javító-karbantartó szolgáltatás
Fogyasztó és a forgalmazott áru minőségének védelme
Törzsök Éva–Jean Monnet: Kül- és intrakereskedelem az Európai Unióban; MKIK, Bp., 2004 (Vállalkozók Európában)
Szilágyi István: Régi boltok krónikája. A pest-budai kereskedelem történetéből; Közgazdasági és Jogi, Bp., 1986
S. Nagy Anikó: Kereskedővilág. Szemelvények a magyar kereskedelem történetéből; Mundus, Bp., 2007
Bessenyei József: Menekültek... A kereskedelem helyzete Magyarországon 1526 után, Bornemisza Tamás és a budai menekültek működésének tükrében; Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc, 2007
Weisz Bolgárka: Vásárok és lerakatok a középkori Magyar Királyságban; MTA BTK Történettudományi Intézet, Bp., 2012 (Magyar történelmi emlékek. Értekezések)
Simon Zsolt: A Magyarország és az Oszmán Birodalom közötti kereskedelem a 16. század elején; Mega, Kolozsvár, 2014
Kulich Julianna–Török Róbert: "A jó kalmár a világ jótevője" kereskedelemtörténeti állandó kiállítás vezetője. Két évszázad a magyar kereskedelem történetéből; MKVM, Bp., 2016
Antonio Genovesi: Értekezések a kereskedelemről, avagy A polgári gazdaságról. Válogatott részletek, 1765–69; ford. Kató Eszter; Kairosz, Bp., 2016
Mordovin Maxim: Textilvégek védjegyei. A textilkereskedelem régészeti emlékei a Magyar Királyság területén; MTA BTK TTI, Bp., 2018 (Magyar történelmi emlékek. Adattárak)
Polgár Szabolcs: Kelet-Európa kereskedelmi kapcsolatai az írott források alapján, 750–1000; Balassi, Bp., 2019 (Magyar őstörténeti könyvtár)
Források a Magyar Királyság kereskedelemtörténetéhez / Fontes ad rem mercatoriam Regni Hungariae pertinentes; szerk., jegyz. Weisz Boglárka, szöveggond. Bácsatyai Dániel et al.; ELKH BTK TTI, Bp., 2020- (Magyar történelmi emlékek. Okmánytárak)
1. Belkereskedelem, 1192–1437 / De commerciis domesticis, 1192–1437; 2020
2. Külkereskedelem, 1259–1437 / De commerciis externis, 1259–1437; 2021
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
.jpg)
