Salgótarjáni utcai zsidó temető
Budapest VIII. kerületében található From Wikipedia, the free encyclopedia
A Salgótarjáni utcai zsidó temető,[1] Schweitzer József budapesti főrabbi szerint „sírkövekből álló múzeum”.[2] Budapest VIII. kerületében található, és nyughelyet ad a XIX. század végi és XX. század eleji magyarországi zsidóság számos jelentős személyiségének, ezzel Magyarország egyik legjelentősebb zsidó temetője. Monumentális funerális építészete művészetileg kiemelkedőnek számít.
Lásd még: A Salgótarjáni utcai zsidó temetőben eltemetett személyek (kategórialap)| Salgótarjáni utcai zsidó temető | |
 | |
| A temető bejárati épülete bentről nézve | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Magyarország |
| Település | Budapest VIII. kerülete |
| Cím | 1087 Budapest, Salgótarjáni utca 6. |
| Típus | izraelita temető |
| Létrejötte | 1874 |
| Vallás | neológ judaizmus |
| Híres halottak | A Salgótarjáni utcai zsidó temetőben eltemetett személyek |
| Tulajdonos | Nemzeti Örökség Intézete |
| Földrajzi adatok | |
| Elhelyezkedése | |
 Salgótarjáni utcai zsidó temető
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 29′ 30″, k. h. 19° 05′ 56″ | |
| Salgótarjáni utcai zsidó temető weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Salgótarjáni utcai zsidó temető témájú médiaállományokat. | |
A Salgótarjáni utca 6. szám alatt jegyzett temető magas kőfallal körülvett hely, területe szabálytalan trapezoid alapú. Nyugatról a Fiumei Úti Sírkert, délről a Salgótarjáni utca, keletről sportpályák, északról korábban a Taurus Gumiipari Vállalat ipartelepe, elbontása után üres térség határolja. Az 1908-ból származó kapuépítményét Lajta Béla tervezte. A bejárati épülettől északi irányban található az ugyancsak Lajta által tervezett szertartási épület (1907–1908), a temető nyugati fala mentén családi mauzóleumok és nagyobb sírboltok állnak.
Hitközségi tulajdonban, a temető „aranykora” (1874–1945)
1874-ben hozták létre, a Kerepesi temető területéből egy 6,5 hektáros rész leválasztásával és fallal történő elkerítésével. Ez a temető a Váci úti és a Lehel utcai izraelita temetőt volt hivatott tehermentesíteni.
A temető elég hamar betelt, és már 1893-tól csak azok használhatták, akik korábban külön sírhelyet vagy sírboltot szereztek. Mindenki másnak az 1892-ben megnyílt Kozma utcai izraelita temető állt rendelkezésére.[3] 1904-től nagyobb szabású átalakítási munkálatok folytak, ebben az időben épült meg a bejárati épület és a ravatalozó is.[2] A temető teljesen az 1920-as években telt be.
Az időszakban pesti zsidóság legprominensebb alakjait temették ide, ezek: Wahrmann Mór politikus (1832–1892), Wodianer Fülöp könyvkiadó (1820–1899), Kaufmann Dávid vallásfilozófus (1852–1899), Weiss Manfréd gyáriparos (1857–1922), Fényes Adolf festőművész (1867–1945) és mások. 1945-ben ide temették a budapesti gettó mintegy 2000 (más források szerint 2700)[4] elhunyt tagját is – sokat közülük nem sikerült azonosítani. Dunából kihalászott holttesteket is helyeztek nyugalomra a temetőben.[5]
A Budapesti Temetkezési Intézet tulajdonában, a „pusztulás évtizedei” (1945–2016)
A második világháború után már csak elvétve került sor a Salgótarjáni utcai temetőben temetési szertartásra. Ugyancsak a második világháború után a temetőt államosították, és a Budapesti Temetkezési Intézet tulajdonába került. Ez az állapot 2016-ig állt fenn. (Fenntartója mindvégig a Budapesti Zsidó Hitközség volt.)[6]
Az 1950-es évekig használták, de sosem zárták hivatalosan be.[5] Az ezt követő évtizedek során vandálok pusztítottak és fosztogattak a temetőben, illetve a természet is elkezdte fokozatosan visszahódítani azt. A ravatalozó kupolája az 1970-es évek során beomlott, számos építmény életveszélyessé vált. A teljes temetőt 2002-ben műemléki védelem alatt helyezték. Az utolsó temetéseket 2004-ben (Bauer Sára, 1917–2004) és 2008-ban (Vázsonyi Vilmos, 1935–2008) tartották.[4] 2002-ben a budapesti gettóban elhunyt zsidók emlékére emlékművet állítottak.[7]
A Nemzeti Örökség Intézete tulajdonában, felújítási munkálatok kezdődnek (2016–)
A temető 2016-ban került a 2013-ban létrehozott Nemzeti Örökség Intézete tulajdonába.[8] Ez utóbbi és Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége felújítási munkálatok végett 2016. május 26-án ideiglenesen bezárta,[9] majd ugyanazon év októberének végén – a főbb útvonalak megtisztítása után – ismét megnyitotta.[10]
A temető régi mészkőfala 2018. februárjában váratlanul leomlott. Ezt követően újjáépítték 12.500 egyedileg méretezett, kézi erővel megmunkált, összesen közel 1000 tonna súlyú mészkőtömb felhasználásával.[11] Ekkor derült ki, hogy a fal melletti nagy mauzóleumoknak érdekes módon a Salgótarjáni utca felé is volt régen bejáratuk.[12] (A jelenség oka nem ismert.) A rekonstrukció 2018. novemberében indult, és 2020. márciusára ért véget. Költsége mintegy bruttó 2 milliárd forint volt.[13] Egy helyen a falban fülkét alakítottak ki, ahol látható az egyik mauzóleum hátsó részéből egy kő, amely a kutatások szerint egy 19. században lebontott, Budapest Verespálné utcai ház főbejárati szemöldökköve lehetett.[14]
A temetőben körülbelül 12.000[2] (más források szerint 20.000-nél több)[5][15] ember nyugszik.
Klein Rudolf művészettörténész szerint:
- „A Salgótarjáni utcai izraelita temető műemlékvédelmi összefüggésben is különleges: azon kevés európai zsidó temetkezési helyek egyike, melyek majdnem tökéletesen megőrizték eredeti állapotukat, miután az 1920-as évektől új síremlék kevés épült, csak a meglevőkbe temettek el további családtagokat. Az idő vasfogának hatását, a fosztogatásokat és rombolásokat leszámítva itt semmilyen építészeti, illetve jelentősebb kertészeti beavatkozás nem volt. A temető dús, jobbára spontán növényzettel rendelkezik, amely szintén hozzájárul rendkívüli esztétikai hatáshoz.”[6]
A temető ingyenesen, és a nem zsidó vallásúak számára is látogatható, alkalmanként a Nemzeti Örökség Intézete is tart szakszerű, ugyancsak ingyenes vezetéseket. Szombaton és nagyobb zsidó ünnepeken zárva tart. Fontos kiemelni, hogy ugyan 2016-tól a Nemzeti Örökség Intézete a főbb utakat megtisztította a növényzettől, azonban ez nem vonatkozik a belső parcellákra és a falsírboltokra. Míg a belső síremlékek közül több megdőlt,[16] a falsírboltok, mauzóleumok omladoznak (több közülük össze is omlott már). Ezt kiegészíti az, hogy a falsírboltok többsége feltört, több méter mély lyukakként tátonganak a kripták, olykor a koporsókból kiszórt emberi maradványok is láthatók.[17] Erre való tekintettel a kijelölt utakról letérni életveszélyes, az egyes sírokat kizárólag kegyeleti okokból lehet megközelíteni.[18]
Nyitvatartási idő:[18]
- Nyári időszámítás:
- Hétfőtől csütörtökig és vasárnap: 8.00-16.00
- Pénteken: 8.00-14.00
- Téli időszámítás:
- Hétfőtől csütörtökig és vasárnap: 8.00-15.00
- Pénteken: 8.00-14.00
Az egyes síremlékek sokszor művészi szempontból is kiemelkedő jelentőségűek. A tervezők között a következő neves építészek, szobrászok szerepelnek:[19][20][21]
Lajta Béla által tervezett síremlékek
Csak maga Lajta Béla – a kapuépületen és a ravatalozón kívül – számos síremléket tervezett a temetőben.[4] A következők ismertek közülük:
| Síremlék neve | Tervező | Építési idő |
|---|---|---|
| Bródy József és családja síremléke | Lajta Béla[22] | 1908–1911 |
| Sváb Sándor és családja síremléke | Lajta Béla[22][23] | 1909/1914 |
| Lederer Béla síremléke | Lajta Béla[23] | 1904 k. |
| Guttmann Emil és családja síremléke | Lajta Béla[23] | 1908 |
| Beimel Jakab és felesége, Sauer Cecília síremléke | Lajta Béla[23] | 1908 k. |
| Deutsch Frigyesné Bodansky Hermina síremléke | Lajta Béla[23] | 1910 k. |
| Herzman Bertalan síremléke | Lajta Béla[23] | 1913 |
| Mándy Ignác síremléke | Lajta Béla[22][23] | 1913/1914 k. |
| Sváb Jakab fiai és családjaik síremléke | Lajta Béla[23] | 1909 |
| Szászbereki báró Kohner család síremléke | Lajta Béla[23] | 1914 |
| Bacher Vilmos síremléke | Lajta Béla[23] | 1918 |
Egyéb neves művészek által tervezett síremlékek
| Síremlék neve | Tervező | Építési idő |
|---|---|---|
| Ullmann Adolf síremléke | Alpár Ignác[21] | 1925 k. |
| Ehrlich család síremléke | Fellner Sándor[21] | |
| Karsai család síremléke | Fellner Sándor[21] | |
| Keppich Emil síremléke | Fellner Sándor[21][24] | 1907 u. |
| Spitzer Gerzson síremléke | Quittner Zsigmond[21] | |
| Dezső család síremléke | Quittner Zsigmond[21] | |
| Tafler József síremléke | Kauser József[21] | |
| Temesváry-család síremléke | Hajós Alfréd[21] | |
| Vázsonyi Vilmos síremléke | Maróti Géza[25] | 1926 k. |
| Madarassy–Beck-család síremléke | Kőrössy Albert Kálmán[26] | |
| Davidssohn Mór síremléke | Vidor Emil[24] | 1900 |
| Moscovitz-síremlék | Donáth Gyula vagy Reiszner Ignác[24] | 1890 |
| Kiss József és felesége síremléke | Gárdos Aladár[27] | 1921 k. |
| Goldberger Simon síremléke | Fleischl Róbert[28] | 1895 |
| Hirsch–Weltner-síremlék | Schmahl Henrik[29] | 1907[29] |
Egyes források pontosabb megnevezés nélkül utalnak arra, hogy Feszty Árpád, Weber Antal, Sebestyén Artúr, Bukovics Gyula, illetve a Révész és Kollár vállalat is tervezett síremlékeket.[30] Ugyanakkor számos síremlék alkotója nem ismert.[24]
A bejárati épület kívülről nézve
(Lajta Béla műve)
A bejárat kapuja 
A beomlott tetejű ravatalozó épület
(Lajta Béla műve)
Feltört falsír 
Mozaikos díszítés 
Bacher Vilmos sírja 
A Temesváry család sírja 
A Deutsch család mauzóleuma 
Bródy József sírja
(Lajta Béla műve)
Weiss Manfréd sírja 
Különböző kisebb sírok 
Rozsdás kapu 
Neogótikus jellegű sír (Rosenfeld-család) 
Növényzettel benőtt sír (Varga Emil) 
A Csányi család jó állapotú sírja 
Wechselmann Ignác mauzóleuma 
Az Ehrenfeld család hatágú csillaggal díszített mauzóleuma 
Romos mauzóleumbelső 
Szabadkőműves jelkép
_7.jpg)
.jpg)
_8.jpg)
_2.jpg)
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
