(1880–1940) politikus, szociológus, ügyvéd From Wikipedia, the free encyclopedia
Rónai Zoltán, olykor Ronai, szül. Rosenthal,[1] írói álnevén Vándor Zoltán (Budapest, 1880. augusztus 16. – Brüsszel, 1940. május 17.) ügyvéd, szociológus, szociáldemokrata politikus, igazságügyi népbiztosként, majd belügyi népbiztoshelyettesként a Forradalmi Kormányzótanács tagja, Kunfi Zsigmond sógora.
| Rónai Zoltán | |
 | |
| Rónai Zoltán 1919-ben. | |
| Született | Rosenthal Zoltán 1880. augusztus 16. Budapest |
| Elhunyt | 1940. május 17. (59 évesen) Brüsszel |
| Álneve | Vándor Zoltán |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Peisner Flóra |
| Szülei | Rónai (Rosenthal) Bernát, Kisfalvi (Klein) Ilona |
| Foglalkozása | ügyvéd, szociológus, politikus |
| Tisztsége |
|
| Iskolái | budapesti gimnázium, budapesti tudományegyetem |
| Halál oka | öngyilkosság |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rónai Zoltán témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Budapesten járt középiskolába, majd 1898-tól a budapesti tudományegyetem jog- és államtudományi karán tanult, ahol jogtudományi doktorátust, majd 1908-ban ügyvédi oklevelet szerzett. Ezt követően ügyvédi irodát nyitott Budapesten, a Váci körút 21. alatt (ma Bajcsy-Zsilinszky út). 1908. november 24-től felekezeten kívüli. Az első világháború előtt belépett az MSZDP-be, több szakszervezetnek is jogi képviselője volt, a Népszava és a Szocializmus, továbbá a Jogtudományi Közlöny számára írt cikkeket, és tagja lett a Galilei Körnek.[2] 1919. január 22-én a Károlyi-kormány a budapesti tudományegyetem nyilvános rendes egyetemi tanárává nevezte ki, politikai tudományokat tanított volna. A kar és a kultuszminiszter között felmerült nézeteltérés miatt Rónai tanári esküjét február 4-én a Minisztertanács előtt tette le, oktatni mégsem volt lehetősége, politikai szerepvállalása miatt. A Berinkey-kormányban ugyanis Peidl Gyula mellett munkaügyi és népjóléti államtitkár lett, 1919. február 14. és 1919. március 21. között, a Magyarországi Tanácsköztársaság idején pedig március 21-től június 24-ig igazságügyi népbiztos, ő dolgozta ki a kommün alkotmányát, megszervezte a forradalmi törvényszékek hálózatát, emellett szabályozta és ellenőrizte azok működését is. A kommün kikiáltása napján még ellenezte, később azonban elfogadta a két munkáspárt egyesülését. Június 23-án a Tanácsok Országos Gyűlése megválasztotta a Szövetséges Központi Intéző Bizottságot, amelynek ő is tagja lett. Az intéző bizottság másnap újraválasztotta a népbiztosokat, s Rónait 1919. június 29-én belügyi népbiztoshelyettessé nevezték ki, emellett június 24-től kezdve Ágoston Péter helyett ténylegesen ő vezette az Igazságügyi Népbiztosságot. A 133 nap alatt a Kunfi Zsigmond-féle centrista szárnyhoz tartozott. A diktatúra bukása után a Peidl-kormány még belügyi államtitkárrá nevezte ki, ám nem foglalta el ezt az állást, s Bécsbe emigrált, ahol a Világosság-csoport egyik vezetője lett Böhm Vilmos és Kunfi mellett. Számos cikket írt az osztrák szociáldemokrata párt lapjába, a Der Kampfba, a Világosság c. periodikába, emellett Vándor Zoltán álnéven a Népszavában, és a Szocializmusban is publikált. Cikkeiben kritikával illette a horthysta Magyarországot és a hazai szociáldemokratákat. Időközben Magyarországon többször perbe fogták. A proletárdiktatúra után revízió alá vették az őszirózsás forradalmat követő időszakban történt kinevezéseket, mely során a kar Rónai egyetemi tanári kinevezését törvénytelennek minősítette, és megtiltotta az egyetemi tanári cím viselését. 1921-ben csatlakozott az úgynevezett Két és feles Internacionálé magyar csoportjához. Bécsből a Schutzbund-felkelés leverését követően előbb Prágába, ezután pedig Zürichbe költözött, később Belgiumban élt, ahol Friedrich Adler oldalán a Szocialista Munkásinternacionálé (SZMI) titkárságán működött, s szerkesztette annak lapját, az Internationale Informationt. Az 1930-as években 1934 és 1938 között újra cikkeket kezdett írni a Szocializmus számára, a lap rovatvezetője volt. A németek belgiumi inváziója után öngyilkosságot követett el.
Titkára és előadója volt a Társadalomtudományi Társaságnak, és a Társadalomtudományok Szabad Iskolájának. 1908-ban felvette a Martinovics szabadkőműves páholy, amelyből azonban 1918-ban kilépett.
Rónai (1882-ig Rosenthal)[3] Bernát (1847–1918) kiskunfélegyházai születésű kereskedő és Kisfalvi (1878-ig Klein)[4] Ilona (1855–1943) fiaként született izraelita családban, két testvére volt: Rónai Sándor, és Rónai Erzsébet, Kunfi Zsigmond második felesége. 1918. július 8-án Budapesten, a Terézvárosban házasságot kötött Peisner Flóra tanárnővel, Peiser Ignác és Weisz Berta lányával.[5]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
