Rudolf Stöger-Steiner von Steinstätten
cs. és kir. vezérezredes, hadügyminiszter / From Wikipedia, the free encyclopedia
Rudolf Ignatius Stöger-Steiner Freiherr von Steinstätten (eredetileg Rudolf Stöger, a magyar forrásokban gyakran steinstätteni Stöger-Steiner Rudolf vagy Rezső, Pernegg, 1861. április 26. – Graz, 1921. május 12.) osztrák katonatiszt, báró, a Császári és Királyi Hadsereg vezérezredese, az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó hadügyminisztere.
Rudolf Stöger-Steiner von Steinstätten | |
Stöger-Steiner gyalogsági tábornokként (Anton Huber fényképfelvétele, 1917 körül) | |
Született | 1861. április 16. Pernegg an der Mur, Stájerország |
Meghalt | 1921. május 12. (60 évesen) Graz, Stájerország |
Sírhely | Zentralfriedhof Graz |
Állampolgársága | osztrák |
Nemzetisége | osztrák |
Fegyvernem | gyalogság |
Szolgálati ideje | 1878-1918 |
Rendfokozata | vezérezredes |
Egysége | 4. gyaloghadosztály Stöger-Steiner kombinált gyaloghadosztály XV. hadseregcsoport |
Csatái | Első világháború: Lembergi csata Isonzói csaták |
Kitüntetései |
|
Gyermekei | Margarete Rohrer |
Civilben | Katonai Iskola tanára |
A Wikimédia Commons tartalmaz Rudolf Stöger-Steiner von Steinstätten témájú médiaállományokat. |
Egy gyártulajdonos fiaként látta meg a napvilágot, 1861-ben. Apja korai halálát követően nevelőapja, Joseph Steiner(wd) hatására a katonai pályára lépett, tanulmányait a liebenaui(wd) gyalogsági hadapródiskolában és a bécsi Hadiiskolában végezte. 1886-tól főhadnagy, több hadosztály és hadtest vezérkarában szolgált. 1891-ben mostohaapjának családnevét felvéve, neve Rudolf Stöger-Steinerre változott, a későbbiek során pedig mostohaapja sikeresen engedélyeztette az uralkodóval, hogy Rudolf örökölhesse nemesi címét és címerét is.
1903-tól ezredes, 1907-től a 74. gyalogezred parancsnoka. 1909-től az 56. görzi gyalogsági dandár vezetője volt. 1909-től vezérőrnagy, 1912-től már altábornagyi rangban a 4. gyaloghadosztály parancsnoka Brünnben. Az első világháború kitörését követően részt vett a galíciai és a téli, kárpáti harcokban, majd a Stöger-Steiner kombinált gyalogoshadosztály (Kombinierte Division Stöger-Steiner) élén részt vett az 1915 májusában végrehajtott gorlicei áttörésben. 1915 júliusától a XV. hadtest parancsnoka az olasz fronton, ahol kitüntette magát az Isonzó mentén vívott összecsapásokban.
A tapasztalt, sikeres harctéri parancsnokot IV. Károly 1917. április 12-én a Monarchia közös hadügyminiszterévé nevezte ki. Beosztásában igyekezett elősegíteni a háborús törekvéseket és hatékonyan átszervezni a hivatali munkát, azonban komoly nehézségeket okoztak számára a mindennapos politikai természetű viták (elsősorban a magyar politikusokkal) és saját romló egészsége. Tisztségét hivatalosan 1918. november 11-ig töltötte be, december 1-én nyugállományba helyezték. Feleségével Grazba vonult vissza, itt hunyt el 1924-ben betegségének következtében .