Révfülöp
magyarországi nagyközség Veszprém vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Révfülöp nagyközség Veszprém vármegyében, a Tapolcai járásban. Szent István király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez (a vármegye fogalmának megszüntetése után Zala megyéhez) tartozott, csak utána sorolták át Veszprém megyébe. A település és környéke a második világháború után vált kedvelt üdülőhellyé a Balaton északi partján. Az évente megrendezett és hagyományos tömegrendezvénnyé vált Balaton-átúszó versenyt a Révfülöp és Balatonboglár közé eső 5,2 kilométeres távon rendezik.
| Révfülöp | |||
 | |||
| Evangélikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Veszprém | ||
| Járás | Tapolcai | ||
| Jogállás | nagyközség | ||
| Polgármester | Kondor Géza (független)[1] | ||
| Jegyző | Dr. Szabó Tímea | ||
| Irányítószám | 8253 | ||
| Körzethívószám | 87 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1242 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 110,14 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 10,36 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 49′ 57″, k. h. 17° 37′ 40″ | |||
 Révfülöp
Pozíció Veszprém vármegye térképén
| |||
| Révfülöp weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Révfülöp témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
A települést keresztezi a 71-es főút, így autóval egyszerűen megközelíthető, de vonattal is könnyen elérhető a Székesfehérvár–Balatonfüred–Tapolca-vasútvonalon utazva Révfülöp vasútállomásig, amely a település központjában található.
Hajóval a Balaton déli partjáról a Balatonboglár és Révfülöp között közlekedő rendszeres átkelőjárattal lehet eljutni a településre.[3] A két helység között 5 kilométer széles a Balaton,[4] a hajók naponta több alkalommal is megteszik a távot, a menetidő mindössze 25 perc.[5]
Révfülöpről indul északi irányban a 7314-es út Kővágóörs és Köveskál irányába; országos közútként számozódik emellett még az a bő 1 kilométeres útszakasz, amely a község északi részét köti össze a 71-es főút pálkövei szakaszával (73 125-ös út).
A Fülöp-hegy és a Rétsarki-major térségében[6] felszínen levő, valószínűleg karbon korú fillit, kvarcfillit és agyagpala a terület legidősebb földtani képződménye. Ettől északra és délre, a kőtenger körül, nagy területeket borít a felszínen is a perm időszaki vöröshomokkő[7][8] és konglomerátum a Küszöb orrán, a Fenyős-tetőn és a Tepécs-hegyen. A permi homokkő felszínét főleg a mélyedéses részeken, permből átmosott agyag fedi, erre települ a pannóniai korú homok. A Balaton-felvidék jellegzetes talajai a permi homokkövön képződött vörös talajok.[9] Ilyen képződmény a csopaki, balatonszepezdi és révfülöpi szőlők, kertek messziről vöröslő talaja.[10]
Wenzel Gusztáv Árpádkori új okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus. VI. 890–1235.című művében szerepel az 1093-ban kiadott (Szent László korára hamisított) oklevél, amelyben Szent László király a tihanyi apátság birtokát és jogosítványait megerősíti „XIII mansiones cum tribus molendinis aliisque appertinencijs; villa Pilip cum portu in loco Chazta, cuius terminus ab occidente iuxta villam Echir in congerie lapidum ab aquilone in cacumine moncium ab oriente versus villam Zepesd Abbatis Simigiensis;”.[11]
Kovács Éva A Tihanyi összeírás mint helynévtörténeti forrás című művében azt olvashatjuk, hogy az 1211-ből származó „Tihanyi összeírás” nevű,[12] egykorú és eredetiben fennmaradt nyelvemlékünkben a tihanyi apátság tizenhetedik birtokaként, az egykori Zala vármegyei (Rév)Fülöp település is szerepel „Villa Pilip cum portu”[13] néven.[14]
Filip. Villa Pilip cum portu in loco Chazta. (1093: Árpádk. új okmt. VI. 67.) Pylyp. (1358: Pannonh. főapáts. házi llt. Tihany, f. 1. n. 17. A.) Poss. Philiph. (1374: Zalai oklt. II. 91.) – Ma puszta Fülöp néven, a Balaton partján, Kővágó-Örs mellett. (Közelében Császta nevű hegygyel. Pesty. Helynev. I. 61.)
– Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában[15]
Révfülöp egyik területrészét és strandját ma is Császta néven nevezik. A településnél ősi rév volt a tavon keresztül. Révátkelők voltak Boglár-Rendes (Pálköve), illetve Révfülöp-Boglár között.[16] Révfülöp kikötőrévét oklevelek szerint már a 11-12. századtól kezdődően használták. Egy 1451 évi oklevél említi, hogy a Balaton északi szélén húzódó út a fülöpi rév mellett haladt. 1330-ban „Zygethrew" alakban, vagyis „Szigetrév" néven tudunk a helyről, amely a révhez vezető útról is ír. Egy 1389-ben készült oklevél „Hajorew", azaz „Hajórév" néven említi. A fülöpi réven keresztül átkelve aztán Bogláron át. Simontornyán keresztül vezetett az út a Duna partján lévő folyami átkelőhöz.[17]
Csánki Dezső Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában című műve szerint „Filip. Villa Pilip cum portu in loco Chazta. (1093: Árpádk. új okmt. VI. 67.) Pylyp. (1358: Pannonh. főapáts. házi llt. Tihany, f. 1. n. 17. A.) Poss. Philiph. (1374: Zalai oklt. II. 91.) – Ma puszta Fülöp néven, a Balaton partján, Kővágó-Örs mellett. (Közelében Császta nevű hegygyel. Pesty. Helynev. I. 61.)”[18]
A virágzó középkori települést a törökök elpusztították. 1541-ben az adóösszeírók már lakatlanul és felégetve találták.[19] Révfülöp ezt követően kopár és elhagyatott területté vált, majd Kővágóörs promontóriumaként (szőlőhegyeként) gyéren lakott puszta lett. A rendesi Bárány család tagjai 1752-ben azonban a révforgalmat újraindították. Mikoviny Sámuel az 1753-ban készült térképén a tihanyi és fonyódi rév mellett már jelezte a Révfülöpöt és Boglárt összekötő balatoni révet is.[20][21] 1779-ben már révházról is tudósít egy korabeli forrás. A teherszállításon kívül személyszállítást végeztek, embert, követ és bort szállítottak a déli partra, aratás után visszafelé pedig gabonát az aratóikkal együtt és terményeket is hordtak a hajók az Észak-Dunántúlra.[16] Telente a megerősödött jégpáncélon nád- és kőszállítás folyt Révfülöp és Boglár között szánon és szekereken. A nád és a kő ugyanis hiánycikk volt a déli parton.[22]
A Balaton déli partja itt van a legközelebb a tó nyugati felén. A révhajózás összeforrt a település történetével.[19] 1796. július 9-én történt a Balaton eddigi legnagyobb tragédiája,[23] amely a révfülöpi révhez kötődik. Az ekkor már Ságvári György birtokán és üzemeltetésében működő fülöpi rév a mai révfülöpi hajókikötő területén működött.
Egy révhajó balesete során „midőn a Szegénysgh Somogyra aratás végett indula” 58 ember halt meg.[24] A balesetet szenvedett révhajó jó időben indult el, aratómunkásokat szállított Boglárra, a déli partra. Feltételezés szerint, mivel két másik hajó már útra kelt Boglár felé, sok utas csak az utolsó hajóval tudott elindulni. Két összekötözött, nagyméretű, tölgyfából készült bödönhajó[26] alkotta a révhajót. A bakonyi főnnek is nevezett bukószél,[27] a Bakony felől érkező erős északi szél[29] csapott le a tavon már félig átjutott hajóra. Amikor a hajó kormányát rögzítő kenderkötél elszakadt („…a Kormány Gúzsa el szakadván–”.[24]), az irányíthatatlanná vált hajó felborult, és a révész a Somogyba induló aratócsapattal együtt a vízbe zuhant. A hajón tartózkodó hatvanegy ember közül csak a tapasztalt révész és két utasa, a 28 éves tapolcai Dervarits László és Szűcs Péter Ádám menekült meg, ötvennyolc ember azonban a balatoni vihar áldozatává vált. Első fokon a révészt 30 pálcaütésre ítélték és a révészszolgálattól végleg eltiltották, de a vád fellebbezett. A másodfokú eljárás végét azonban nem érte meg a révész, mert 1797. március 1-jén meghalt a börtönben.[30][31][32]
A balesetet követően az addig használt labilis kötözött bödönhajók helyett biztonságosabb palánkos dereglyéket, majd vitorláskompokat alkalmaztak a rév vonalán. A tragédia áldozatainak emlékét a déli parton, a révjárat balatonboglári célállomásán felállított emlékmű is őrzi.[34]
1846. április 5-én megtörtént a Balaton Gőzhajózási Társaság megalakulása, a „magyar tengeren” pedig megindult a gőzhajó közlekedés[35] a siófok-füredi vonalon kívül Badacsonytomajra, Almádira és a gazdaságilag is fontos rév útvonalán, Révfülöp és Boglár között is.[36] 1871-ben megalakult a révhajózás lebonyolítására a Zala-Somogy Gőzhajózási Társaság, ennek a vállalatnak a révhajója volt a tó első csavargőzöse, amelynek a neve az 1872-ben épült „Balaton"[37] volt. Ez a hajó nemcsak Boglár és Révfülöp között működött, mint átkelő-járat, hanem egyéb különjáratokat is vállalt.[38] A század vége felé a Révfülöp és Boglár közötti rév járatait kora tavasszal, „mihelyt a Balaton jege elzajlott”, minden évben megkezdték.[39]
Czigány Károly jogász és író itteni villája a 19. század utolsó harmadában a szűkebb vidék társadalmi életének egyik központi fórumának számított, több író és művész is megfordult itt. Sokat tett Révfülöp fürdőteleppé történő alakításáért. Ekkoriban már a Balaton nem mint kulturális központ, hanem mint fürdőközpont lendült föl.[40] A villa- és üdülőtulajdonosok 1899-ben megalakították a Révfülöpi Fürdő- és Partszépítő Egyesületet,[41] amelynek évtizedeken át első elnöke Szontagh Tamás geológus volt.[42] Az egyesület településfejlesztő tevékenysége révén a település kedvelt balatoni üdülőhellyé vált.
1912-ben épült meg a község modern kikötője. A korabeli leírás szerint az egymólós, nyílt vízi, két nagyhajó kikötésére alkalmas magas partfalú révállomás talaja, közepes keménységű márgás iszap.[43] A kikötő mellett nyugat felé a nádas területét 1936-37-ben a kikötő építése során kikotort anyaggal töltötték fel amellyel a Balaton partvonalát biztosították.[44]
A 19. század végén, mint egész Európában, a bortermő szőlő termesztésének kultúráját tönkretette a szőlőpusztító gyökértetű, a filoxéra, de a község területén ma már újra sokan gondoznak kisebb-nagyobb szőlőskerteket. A terület a balaton borrégióhoz,[45] azon belül a badacsonyi borvidékhez tartozó szőlőtermő táj. A település a „Badacsonyi Borfalvak Hegyközség” tagja.[46][47]
A második világháború idején a révfülöpi kikötőben süllyesztették el a Kelén[49] és a Tünde hajókat. Ennek előzménye az volt, hogy a hajók gépházában a németek robbanóanyagot helyeztek el, ám a magyar hajósok 1945. március 27-én[50], a hajók megmentése érdekében, a fenékcsapok megnyitásával elsüllyesztették mindkét hajót, hogy a visszavonuló német csapatok ne robbanthassák fel őket.[51] A németek valóban a balatoni hajóparkhoz tartozó összes hajót felrobbantották, kivéve a révfülöpi kikötő előtt elsüllyesztett, de épen maradt két hajót, amelyeket később kiemeltek és helyreállítottak. 1946 nyarán ismét megindulhatott a rendszeres rév- és hajóforgalom.[52][53]
1943-ban vált önálló településsé, 1973. április 15-étől pedig a Káli-medence régióközpontja és annak közigazgatási székhelyeként nagyközséggé vált. 1989-től önálló nagyközségi rangú település, a Balaton térségének egyik legdinamikusabban fejlődő üdülőhelye. A település 2011-ben ünnepelte okleveles említésének 800 éves jubileumát.[54]
Nyaranta rendszeresen a révfülöpi móló a forgatási helyszíne a „Balatoni nyár” című élő televíziós magazinműsornak.[55][56]
Polgármesterei
- 1990–1994: Dr. Mihovics István (Révfülöp Nagyközségért Egyesület)[57]
- 1994–1998: Dr. Mihovics István (független)[58]
- 1998–2002: Dr. Mihovics István (független)[59]
- 2002–2006: Dr. Mihovics István (független)[60]
- 2006–2010: Miklós Tamás (független)[61]
- 2010–2012: Miklós Tamás (független)[62]
- 2013–2014: Kondor Géza (független)[63]
- 2014–2019: Kondor Géza (független)[64]
- 2019–2024: Kondor Géza (független)[65]
- 2024– : Kondor Géza (független)[1]
A településen 2013. február 24-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[66] A választáson az addigi polgármester is elindult, de három jelölt közül csak a második helyet érte el.[63]
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 1187 | 1200 | 1174 | 1270 | 1079 | 1255 | 1242 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 79,9%-a magyarnak, 3,2% németnek, 0,6% cigánynak mondta magát (19,9% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,7%, református 5,7%, evangélikus 3,9%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 8,9% (37% nem nyilatkozott).[67]
2022-ben a lakosság 88,7%-a vallotta magát magyarnak, 3,8% németnek, 0,5% cigánynak, 0,1-0,1% horvátnak, románnak, lengyelnek és görögnek, 2,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 37,3% volt római katolikus, 5% evangélikus, 4,4% református, 0,6% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,7% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 12% felekezeten kívüli (38,8% nem válaszolt).[68]
1899-ben alakult meg a Révfülöpi Fürdő- és Partszépítő Egyesület. A megalakulás után nagyszabású strandépítéssel és a balatonpart parkosításával, fásításokkal kialakította a modern fürdőváros alapjait. Révfülöp központjától keletre és nyugatra két, a tóba nyúló földnyelven jött létre a szigeti és császtai strandfürdő.[69]
- „Császtai” strand - a balatoni kerékpárút mellett és a 71-es főút mellett Balatonrendes irányában[70]
- „Szigeti” strand - a vasútállomástól 400 méterre, a labdarúgó pálya mellett[71][72]
- Evangélikus templom
- "Szigeti" templomrom
- Ecsérpusztai templomrom (Révfülöp közelében, de Kővágóörs közigazgatási területén)[74]
- Munkás Szent József katolikus plébánia templom, Tervező: Török Ferenc 1978-1982[75]
- Ordass Lajos Evangélikus Oktatási és Konferencia központ[76]
- Hajóállomás épülete[77]
- Az évente megrendezett Balaton-átúszó verseny[78]
- Vitorláskikötő egy ősfás parkban kiépített modern kikötő[79]
- Békakirály ivókútja – Raffay Béla szobrászművész munkája (1994)[80] - márvány és bronz alkotás a Halász utca végén[81]
- Tarr Miklós szobrászművész Révész című alkotása a móló bejáratánál[82]
- Fülöp-hegyi (Millenniumi) kilátó: 295 méter tengerszint feletti magasságban helyezkedik el, 22 m magas. 2001-ben épült Pelényi Gyula tervei alapján a magyar államalapítás ezeréves évfordulójának emlékére, Révfülöp külterületén.[83] A kilátótorony legfelső szintjéről bontakozik ki a Badacsony, a tanúhegyek és a Balaton déli partjának körülbelül 270 fokos[80] panorámája. A kilátó 2020 februárjában leégett,[84] 2021 július közepére újjáépült.[85]
- Tóparti Galéria[86]
- Pincekiállítás[87]
- Hajóállomás mólója[80]
- A Kelén és a Tünde hajók elsüllyesztőinek emléktáblája[88]
- Révfülöpi Rózsakert - a 2010-ben történt felújításakor 1390 tő rózsát és számos más növényt, virágot ültettek el a parkban. A pihenőkert és játszótér mellett halad el a Balatoni kerékpárút[89][90]
- Villa Filip Napok - Révfülöp hagyományos ingyenes nyári fesztiválja[91]
- Honismereti Gyűjtemény – Itt található többek között Poeltenberg Ernő aradi vértanú búcsúlevele[92]
Nevezetességek, látnivalók
Fülöp-hegyi millenniumi kilátó[93] (2006) 
Az ecsérpusztai templomrom[96] (2018) 
Tarr Miklós alkotása, a Révész (2014) 
Békakirály ivókút (2008) 
A „Császtai” strand bejárata, előtte halad el a Balatoni kerékpárút (2013)
A „Szigeti” strand[97] (2010)
Az 1983-ban állított emléktábla a Kelén és a Tünde hajók megmentőinek (2014)
A rév régi partrésze, ma már a fürdővendégeket szolgálja (2008)
Révfülöp – Üdülőszálló vitorláskikötő[98] (2018)
_007.jpg)
._-_Révfülöp,_Bekakiraly-exitfoto.jpg)
- Révfülöp, ezen belül a település kikötője a helyszíne Fehér Béla Tengeralattjáró Révfülöpön című novellájának, ami az író azonos című novelláskötetének a címadó darabja is egyben.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
