Páli Szent Vince-plébániatemplom
From Wikipedia, the free encyclopedia
A Páli Szent Vince-plébániatemplom (vagy: Budapest-Középsőferencvárosi Páli Szent Vince plébániatemplom) a Budapest IX. kerületében található Páli Szent Vince plébánia temploma, melyet 1935 és 1936 között építettek Fábián Gáspár tervei alapján. A Haller- és a Mester utca kereszteződésében átlós tengelyben, szabadon álló, háromhajós, keresztházas katolikus templom félköríves záródású szentéllyel és szentélykörüljáró folyosóval rendelkezik. A főhomlokzat jobb oldalán található a négyzetes torony.[2] A templom névadója Páli Szent Vince francia pap, rendalapító.
| Páli Szent Vince-plébániatemplom | |
 | |
| Vallás | katolicizmus |
| Felekezet | római katolikus |
| Egyházmegye | Esztergom-Budapesti főegyházmegye |
| Egyházközség | Páli Szent Vince Plébánia |
| Névadója | Páli Szent Vince |
| Pap(ok) | Lipták István |
| Építési adatok | |
| Építése | 1935–1936 |
| Stílus | neoromán |
| Tervezője | Fábián Gáspár |
| Felszentelés | 1936. október 18. |
| Felszentelő | Serédi Jusztinián |
| Alapadatok | |
| Befogadóképesség | ~2000 fő (ülőhelyek száma: 224)[1] |
| Elérhetőség | |
| Település | Ferencváros, Budapest |
| Hely | 1096 Budapest, Haller u. 19-21. |
| Elhelyezkedése | |
 Páli Szent Vince-plébániatemplom
Pozíció Budapest IX. kerülete térképén
| |
 é. sz. 47° 28′ 32″, k. h. 19° 04′ 43″ | |
 | |
| A Páli Szent Vince-plébániatemplom weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Páli Szent Vince-plébániatemplom témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Páli Szent Vince által alapított Szeretet Leányai (más néven: vincés nővérek) rendje már jóval a mai templom és plébánia létrejötte előtt is a Ferencvárosban tevékenykedett. A közeli Vendel és Thaly Kálmán (akkoriban még Gyep) utca találkozásánál épült fel 1875-ben a Ranolder János veszprémi püspök által alapított leánynevelő intézet,[3] melyet a vincés nővérek vezettek, és falain belül óvoda, elemi-, polgári- és ipari középiskola, illetve tanítóképző is működött.[4] Az épületben jelenleg a Leövey Klára Gimnáziumnak ad otthont. Az ugyancsak Szent Vincéhez köthető lazaristák 1903-ban a Gát utcában építettek templomot és rendházat, melyeket később csereingatlan fejében az esztergomi főegyházmegyének hitoktatói otthon számára adtak át.[4]
A Gát utcai templomból induló, és 1923-ban alapított plébániának 1930-ban a főváros egy telket jelölt ki az akkori Vásártér (mai Haller-park) területén. Az telekadományozásnak kikötései között szerepelt, hogy a területet kizárólag templom és plébánia építésére lehet majd felhasználni, illetve az, hogy az építendő templom legjellegzetesebb része, a tornya, a Mester utca belső szakaszának tengelyvonalába, a templom főtengelye pedig a Haller- és a Mester utca szögfelező vonalába essen.[1] A munkálatok 1935. április 29-én kezdődtek meg dr. Fábián Gáspár műépítész tervei szerint.[1] A kereszthajós, latin kereszt alaprajzú, neoromán plébániatemplom 1936-ra el is készült, és ugyanazon év október 18-án Serédi Jusztinián hercegprímás Páli Szent Vince tiszteletére felszentelte. 1938-ra elkészült a plébániaház is.[4]
A szentély két oldalán található a sekrestye és a depositorium, melyek a szentély mögött körfolyosóval vannak összekötve. Az épület összes boltozata vasbeton, tetőzete eternitpala, a torony fedése pedig kőből készült. A templombelső a román stílusnak megfelelően van kialakítva. Fábián Gáspár tervezte többek között a főoltárt, a szószéket és több berendezési tárgyat is. A főoltár oszlopfejei carrarai márványból, az oszloptörzsek zöld márványból, az oltárlap siklósi szürke márványból, a többi rész pedig piszkei vörös márványból készült a Weisenger cégnél. A főoltár homlokzatán öt mozaik látható, amelyek Krisztussal kapcsolatosak (bárány, hal, kereszt, búza, szőlő). A mozaikok Zsellér Imre munkái. A szószék alapja és lépcsője haraszti kőből és márványból, felső része pedig színes márványból készült, felette hangfogó tetőzet van. A padokat Domoky József, a négy gyóntatószéket Topor Endre, a sekrestye-szekrényeket pedig Percze asztalos készítette.[1] A szentély öt üvegablaka Palka József műve: a középső Páli Szent Vincét, a többi négy pedig a tevékenységét ábrázolja (a lazaristák missziós munkája, a Szeretet Egyesület, az irgalmas nővérek iskolai és kórházi működése). A kereszthajó hat nagy ablakán magyar szentek láthatóak: az egyik oldalon Szent István, Szent Imre és Szent László, velük szemben pedig Szent Erzsébet, Boldog Gizella és Szent Margit. Ezek a felszentelés után folyamatosan, egészen 1941-ig készültek. A mellékhajók ablakait Zsellér Imre bűnbánattal és gyónással kapcsolatos 1939-es képei díszítik,[5] mivel itt találhatóak a gyóntatószékek is. A kápolnában látható a főváros 1938-as adománya, Feszty Árpád Krisztus siratása című festménye.[1]
A templom bejárata fölött egy 220 cm-es haraszti mészkőből készült Szent Vince-szobor áll. Az alkotás 1920-ban készült 210 cm-es gipsz változata a székesfehérvári Bory-várban látható. A bejárati szobor Bory Jenő 1936-os alkotása.[1][6][7]
Az orgonát 1943-ban az Angster gyár építette, majd 1985-ben Gyöpös László átépítette.[8]
A templombúcsút minden év szeptember 27-én, Szent Vince halálának napján tartják.[9]
Harangok
A templom 50 méter magas tornyában két harang van, melyeket Szlezák László harangöntő mester készített. Szentelésükre 1936. október 11-én került sor, amikor az adományozók, az egyház elöljárók és a hívek jelenlétében dr. Mészáros János érseki helytartó megáldotta az új templom harangjait.[1]
- A Szent Mihályról elnevezett nagyharang súlya kb. 360 kg, alsó átmérője 87,6 cm, hangja „B”. A harangon Szent Mihály és Szent Zsuzsanna képe látható.[10]
Felirata:
ISTEN DICSŐSÉGÉRE, SZENT MIHÁLY ARKANGYAL ÉS SZENT ZSUZSÁNNA TISZTELETÉRE KÉSZÜLT E HARANG, A BUDAPEST-KÖZÉPSŐFERENCVÁROSI PLÉBÁNIATEMPLOM RÉSZÉRE, LÁHNY MIHÁLY VASKERESKEDŐ ÉS NEJE SZÜLETETT WALZER ZSUZSÁNNA ÉS A BUZGÓ HÍVEK ADOMÁNYAIBÓL, AZ ÚRNAK 1936-IK ESZTENDEJÉBEN. ÖNTÖTTE SZLEZÁK LÁSZLÓ HARANGÖNTŐ, MAGYARORSZÁG ARANYKOSZORÚS MESTERE BUDAPESTEN.
A harang másik oldalán:
SZENT MIHÁLY ARKANGYAL ÉS SZENT ZSUZSÁNNA KÖNYÖRÖGJETEK ÉRETTÜNK!
- A kisebbik harangot Szent Anna után nevezték el, súlya kb. 110 kg, alsó átmérője 58 cm, hangja: „F”.[10] Szent Anna képe mellett a következő felirat is olvasható rajta:
ISTEN DICSŐSÉGÉRE, SZENT ANNA TISZTELETÉRE KÉSZÜLT E HARANG, A BUDAPEST-KÖZÉPSŐFERENCVÁROSI RÓM.KAT. TEMPLOM RÉSZÉRE, AZ ÚRNAK 1936-IK ESZTENDEJÉBEN. ÖNTÖTTE ÉS AJÁNDÉKOZTA: SZLEZÁK LÁSZLÓ HARANGÖNTŐ, MAGYARORSZÁG ARANYKOSZORÚS MESTERE BUDAPESTEN.
Másik oldalon:
SZENT ANNA KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK!
2011. október 10-én a templom nagyharangja jelezte a delet a Kossuth Rádió műsorában.[11]
Ossarium
A templom bal oldali apszisában urnák befogadására alkalmas helyiséget található, melyet 2001-ben Szél Ágnes építész tervei alapján alakítottak át.[12] A hamvak száraz-szétszóratására alkalmas ossarium közepén egy üvegpiramis áll, melyet négy gyertyatartó zár közre. A mennyezeten egy cseppfény kereszt, a padlóburkolatban pedig sötétzöld csiszolt gránitlapból formázott kereszt található.[12]
A plébániához tartozó templomok
A templomi misék, esküvők, keresztelések mellett a plébánia ad otthont a különböző korosztályoknak tartott hittanóráknak. A plébániához tartozó Gát utcai templomban minden hónap első vasárnapján cigány családoknak tartanak szentmisét. Ezek mellett a betegek látogatásra is figyelmet fordítanak a templom munkatársai, illetve karitász szolgálatot is működtetnek.[13][14] Ezen kívül a templom ossariumában urnafülke foglalása is lehetséges. A templomban komolyzenei koncerteket is rendeznek, melyek esetenként egy-egy évfordulóhoz vagy jeles eseményhez kapcsolódnak.[15]
Plébánosok
A templom plébánosai a megalapítás óta:[4]
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
