magyar pszichológus, nyelvész, egyetemi tanár, az MTA tagja From Wikipedia, the free encyclopedia
Pléh Csaba (Sárisáp, 1945. november 29. –) Széchenyi-díjas magyar pszichológus, nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az MTA főtitkárhelyettese (2006–2008), a BME Kognitív Tudományi Tanszékének alapító egyetemi tanára.
Pléh Csaba | |
2006-ban | |
Született | 1945. november 29. (78 éves) Sárisáp |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Boross Ottilia |
Gyermekei | két gyermek |
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
Kitüntetései |
|
Tudományos pályafutása | |
Szakterület | |
Tudományos fokozat |
|
Szakintézeti tagság |
|
Akadémiai tagság |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Pléh Csaba témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Fáy András Gimnáziumba járt, majd az ELTE Bölcsészettudományi Kar magyar–pszichológia szakán végzett 1969-ben, okleveles általános és alkalmazott nyelvész 1973-ban.[3] Egyetemi doktori disszertációját 1970-ben védte meg, kandidátusi – 1984-ben, nagydoktori fokozatot 1997-ben ért el. 1998-ban habilitált egyetemi előadóként. Az MTA levelező tagjai sorába választották 1998-ban, 2004-től rendes tag, 2005-től 2008-ig az MTA főtitkárhelyettese volt.[4]
Oktatói tevékenysége és kutatómunkája három hazai (ELTE, JATE, BME) és több külföldi egyetemhez (Rutgers Egyetem; Trieszti Egyetem; Indianai Egyetem; Bécsi Egyetem; Harvard Egyetem) kapcsolódik, de szakmai együttműködései és szerkesztői munkája jóval szélesebb hatósugarú mind hazai, mind nemzetközi vonatkozásban. Nem véletlen vallja egyik tanítványa, hogy „irigyen és tisztelettel tekint azokra az emberekre, akik számára a legnagyobb adathalmaz is könnyen átlátható, akik képesek folyamatosan követni a tömérdek, napjainkban újonnan születő eredményt, akik egyszerre tudnak analitikusan munkálkodni, és szintetikusan gondolkodni, akik pragmatizmusa másoknak is csak erőt ad, és akik sosem vesztik el lendületüket. Ilyen ember az is, akinek tiszteletére ezt a fejezetet írtam, s akinek sok mindenért tartozom hálával: Pléh Csaba.”[5]
1999-ben Pléh Csaba szervezte meg és indította el a Szegedi Tudományegyetem Pszichológia Intézetében a Szegedi Megismeréstudományi és Neuropszichológia Programot, más néven a Szegedi Kognitív Programot. 2004-től 2006-ig az MTA–BME Neuropszichológiai és Pszicholingvisztikai Kutatócsoport vezetője volt.[4] A BME Kognitív Tudományi Tanszékének alapító egyetemi tanára (2004. július 1-jétől) és újra vállalt tanszékvezetést (2009. július 1-jétől 2010. június 30-ig). Jelenleg 2012. április 1-től az egri Eszterházy Károly Főiskola egyetemi tanára.
2014-ben közreadta Lukács Ágnessel szerkesztett kétkötetes 1445 oldalas kézikönyvét a pszicholingvisztika témakörében; e kötet oktatási anyagként szolgál a felsőbb éves pszichológus, nyelvész, gyógypedagógus, medikus diákok számára, de 10 évig érvényes kiindulási irodalom lehet a kutatóknak is, s feltehetően alapvető tananyag lesz a nyelvészeti és pszichológiai mesterképzéseken, doktori programokban.[6]
Budakeszin él. Két házasságából két gyermeke született, Dániel 1977-ben, Kamilla 1991-ben. Első felesége (1970–1987) Grozdits Judit szerkesztő és fordító. Második felesége (1988-tól) Boross Ottilia pszichológus.[3]
A megismeréstudomány az egyik legfiatalabb, ugyanakkor legizgalmasabb kutatási terület, mely nem kevesebbet tűzött ki célul, mint az emberi elme és az emberi természet megértését. E tudományág a pszichológia, a filozófia, a nyelvészet, a számítástechnika és a biológia találkozásából bontakozott ki az 1960-as években. Pléh Csaba e kutatási irányzat úttörői közé tartozik. Nemzetközileg elismert kutatásai mellett azok közt volt itthon, akik az első hazai kognitív tudományos műhelyeket megteremtették, s azóta is a magyar kognitív tudósok újabb és újabb generációinak tanítómestere. Érdeklődésének és kutatásainak sokoldalúságát jelzi, hogy munkatársaival, tanítványaival, volt tanítványaival együtt a megismeréstudomány valamennyi területét műveli; e területek fővonalakban: a nyelvelsajátítás, a nyelvi feldolgozás, a kétnyelvűség, az emlékezet, az észlelés, a kognitív fejlődéslélektan, az evolúciós pszichológia, a filozófia és a tudománytörténet.[7]
Pléh Csaba iskolateremtő pszichológus, hazai és külföldi szakmai folyóiratok (például Magyar Pszichológiai Szemle), könyvsorozatok, gyűjteményes kötetek szerkesztője; szervezője és inspirálója számos szakmai konferenciának, konferenciakötetek kiadásának. Eredményes kutató, kiváló előadó tanár mind a hazai, mind a külföldi egyetemeken. Kutató tudóstársait, tanárkollégáit, diákjait egyenrangú partnernek tekinti, vele vitatkozni is lehet.[8]
Tény, hogy a Magyar Kognitív Tudományi Alapítvány (Hungarian Foundation of Cognitive Science)[9] 1993-as létrehozása számos tudományos konferencia megrendezését tette és teszi lehetővé. A MKTA[10] alapítója Fehér Márta[11] egyetemi tanár, a konferenciasorozat alapítói: Csányi Vilmos, Kampis György, Pléh Csaba.[12] A kognitív pszichológiai konferenciák is jótékony hatást gyakoroltak e hazánkban kivált fiatalnak számító tudományág fejlődésére, ezért Pléh munkásságához is nagy mértékben kapcsolhatóan ezeket a fórumokat, ezen fórumok témáit idézzük fel a következőkben vázlatosan. Tudjuk, hogy az 1990-es években megélénkült hazai tudományos közéletnek csak egy vékony szeletét jelentik még a kognitív témák vonatkozásában is, bár ezt majd az idő és a kognitív szakmák képviselői lesznek hivatottak megítélni.
A FIKOG a Magyar Megismeréstudományi Társaság és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Általános Pszichológia Tanszéke által rendezett Fiatal Kognitivisták I. konferenciája volt, az elhangzott előadásokat szerkesztett változatban közreadták.[13]
Szervezők az MTA szegedi területi szakbizottságai: a Neveléstudományi Szakbizottság és a Pedagógiai Szakbizottság, valamint a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Pszichológia tanszéke. Téma: agy-elme, az evolúció, a társadalmi rendszerváltás és a szimmetria – aszimmetria kérdései.[14]
Az interdiszciplináris (etológiai, filozófiai és pszichológiai kérdésekkel foglalkozó) konferenciát ezúttal is az MTA szegedi területi szakbizottságai szervezték, a tanácskozás címe: Etológia, mindennapi tudat, pszichológia.[15] A szerkesztett anyag változatát 1997-ben publikálták.[16]
Alább közöljük a Magyar Kognitív Tudományi Alapítvány rendszeres, a szakma (kognitív pszichológusok) és az érdeklődő szélesebb szakmai közönség (biológusok, etológusok, filozófusok, informatikusok, nyelvészek) szempontjából ugyancsak megkerülhetetlennek bizonyult konferenciáinak minden tanácskozását, a dátumokat, a konferenciák címeit és ahol ilyen rendelkezésünkre áll, az előadások kötetben publikált változatának adatait:
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.